1984: Szeretet-minisztérium

Óceánia. 20.. évben?? Tizennyolc évvel ezelőtt két gyermek - egy fiú és egy lány - eltűnt. A gyerekek megszöktek a Nagy Testvértől. A rendszer ellenségnek nyilvánította a szökevényeket, - létezésük nyomát eltörölték, és legközelebbi hozzátartozóiknak úgy kellett tovább élniük, mintha a gyerekek soha nem léteztek volna. Néhány nappal ezelőtt a lány apja és nővére, a fiú anyja és a gyerekek tanára titokzatos csomagot kaptak. Mind a négyüket letartóztatták. A Szeretet Minisztérium törvényszéke előtt be kell számolniuk az eltűnt gyermekekhez fűződő kapcsolatukról.

Az előadás során a közönség és a színészek egy tárgyalás aktív résztvevőivé válnak, amely az új technológiáknak köszönhetően lehetővé teszi, hogy befolyásolják a cselekmény menetét, vállalva a Nagy Testvér szerepét. A közönség szavazásától függ, hogy melyik szereplőt milyen sorrendben hallgatják ki. A nézők döntései befolyásolják a játék lefolyását. A történet szerkezete és dramaturgiája és az új technológiák közötti összhangnak köszönhetően a néző átélheti az elnyomó, autoriter államban való létezés szabályait és mechanizmusait. A szavazással a nézők olyan felelősséget vállalnak, amelyet a való életben nem szívesen tennének. Megtapasztalják, milyen érzés lehet egy tipikusan tekintélyelvű, elnyomó világ manipulációjának kitéve döntéseket hozni. Minden látszólag független és szabad választás azt jelenti, hogy a totalitárius rendszer szabályai bedarálják az egyéni döntéseket.