Színész lesz belőle! – Ismerjék meg Hevesi Lászlót

2016 november 29. kedd, 7:00

A debreceni Ady Endre Gimnázium drámatagozatára járt. A felvételi előtti utolsó pillanatokban döntötte el, hogy a Színház- és Filmművészeti Egyetem színész szakára jelentkezik. Felvették.

Október 21-én lépett először nagyközönség elé Zsótér Sándor és Börcsök Enikő III. éves színművész osztálya. Marieluise Fleisser színdarabját, Az ingolstadti invázió címmel adták elő az Ódry Színpadon, melyet a végzős bábrendező szakos Szilágyi Bálint állított színpadra. A premier alkalmából bemutatjuk a hallgatókat! Negyedikként Hevesi Lászlót!

edv_7412

Fotó: Éder Vera

Hevesi László – 1995 Berettyóújfalu (Bibirich, Vadász):

„Nagyon sok minden szerettem volna lenni. Építész, kertészmérnök, botanikus, állatkert tulajdonos, pásztor. Leginkább pásztor. Azt gondoltam, szép dolog, ha egész nap a szabadban lehetek és állatokkal foglalkozom. De a pásztorkodás magányos szakma, én pedig emberekkel szeretek dolgozni, méghozzá minél intimebben, minél közelebbről, minél aprólékosabban. A színház erre kiváló hely.”

A budapesti életről:

„Bárándról jöttem, állandó harcot folytatok magamban vidékiség és városiság között. Mostanra kialakult egy ilyen és egy olyan énem. Ők küzdenek egymással, mert mindkettő jól érzi magát ott, ahol van, de a másik helyen mindkettő rosszul lesz.”

dsc_8417

Fotó: Szkárossy Zsuzsa

A hagyományokról:

„Van otthon egy Hagyomány Műhelyünk, ahol elsajátítjuk a régi mesterségeket és megéljük a hagyományainkat. Itt tanultam meg nemezelni, faragni, hímezni, fonni, a fazekas mesterség alapjait, a népművészet motívumvilágát. Néptáncoltam, itt citerázok.”

Az egyetemről:

„Furmányos szakma ez a színészet. Most még az elején vagyunk. Már sok mindent elsajátítottunk, de mégis minden egyes alkalommal, amikor színpadra lépek, rá kell jönnöm, hogy még semmit sem tudok. Olyan hibákat követek el, amiket már elviekben megtanultam elkerülni. És sokszor, amikor azt érzem, hogy sikerült összehoznom valamit, utólag kiderül, hogy borzalmas voltam, maníros és élvezhetetlen semmi nem látszódott abból, amit ki akartam fejezni. Most még csak próbálgatjuk magunkat, de hát elvégre ezért vagyunk itt, hogy próbálkozzunk. Tehát arra törekszem, hogy új hibákat keressek, a régi hibáimat már meguntam.”

dsc_6380

Fotó: Szkárossy Zsuzsa

A színészetről:

„Minden színpadra lépés előtt elfog a nyugtalanság, ugyanakkor tudom, hogy be kell lépnem a színre, és hogy minden, amit tenni fogok, az egyszeri és megismételhetetlen lesz. Ezért azzal az elszántsággal lépek színre, hogy én egy kamikaze repülős pilóta vagyok. Nem szabad kisebb téttel játszani, mint az élettel. A szerep életével természetesen, a színpadon ugyanis nincs magánélet, csak a szerep él. ”

A szerepről, a darabról:

„ Szilágyi Bálinttal nagyon tanulságos a munka. Határozott elképzeléssel jön, ugyanakkor munka közben rugalmasan figyel ránk. Az előadásban nincsenek kulisszák, ahová elbújhatnánk, a néző színre lépés előtt is lát bennünket. Ez felelősségteljes munka, ugyanakkor nagyon hálás is, hiszen mi is látjuk, hova lépünk be, és mi történik, miután kijövünk. Két karaktert játszom: egy civilt és egy pionírt. A pionírom, a Vadász kétszer szólal a darabban, de pionírként szinte mindig színen van. A másik karakterem, Bibirich, az úszóegyesület tagja. Az első világháború után vagyunk, az úszóegyesület azért küzd, hogy legyen egy stégje a Duna-parton. Bibirich, amíg maguk között vannak a legforradalmibb alkat, de a rendőri ellenőrzéskor behúzza fülét-farkát. Ezt kell összeraknom.”

dsc_6414

Fotó: Szkárossy Zsuzsa

A jövőről:

„ A színészet életem legnagyobb örömforrása. Tanulni akarom töretlenül, ebben érzem elhivatottnak magam. Szeretnék minél többféle munkában részt venni és minél különbözőbb emberekkel dolgozni.”

A sorozat első részét Bajor Lilivel itt olvashatják.
A sorozat második részét Fehér Andrással itt olvashatják.
A sorozat harmadik részét Hajdu Tiborral itt olvashatják.

Spilák Klára

Színház.org

 
 

Kapcsolódó anyagok