“A legfontosabb az út maga” – Villáminterjú Sebestyén Abával

2017 március 06. hétfő, 8:00

A Határon Túli Magyar Színházak Szemléje keretében látogat Budapestre az Olbrin Joachim csodálatos utazása című, Hamvas Béla műveiből készült előadás.
A Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós társulatának vendégelőadásában tekinthetik meg március 13-án a Thália nézői az Olbrin Joachim csodálatos utazását. A főkormányzót alakító Sebestyén Abával készült interjú.

Sebestyén Aba - Fotó: Csatáry-Nagy Krisztina

Sebestyén Aba – Fotó: Csatáry-Nagy Krisztina

Olbrin Joachim csodálatos utazása – Részlet Hamvas Béla írásából:

Napokra lenne szükség elbeszélni, hogy Olbrin Joachim hogyan akart elhelyezkedést találni; nagy kötetekre lenne szükség elbeszélni, hogy temérdek vállalkozását miképpen kísérte minden esetben keserves kudarc. Egyszer bizony kell majd rá időt szakítani, és pontosan el kell mondani, hogy a szegény parasztfiút hogyan lökték ki hazulról, hogyan került a városba, volt inas, szolga, napszámos, munkás, de alighogy valamibe fogott, máris kénytelen volt odébb állni, és kenyerét vesztette. Haramiák közé került, majd katona lett, barát, zarándok, még azzal is megpróbálkozott, hogy király legyen, de abba is belebukott. Mialatt ki alulról fölfelé, ki felülről lefelé, ki csak úgy a maga körében megtalálta helyét, az egyik hírt szerzett, a másik vagyont, a harmadik megelégedett kis házikóval, vagy feleséggel és gyermekkel, Olbrin Joachim alighogy valamibe fogott, már abba is kellett hagynia.

Sokszor tűnődött rajta országút szélén, árnyékos fa alatt, amikor ott pihent és jószívü emberek adományával gyéren telt tarisznyájából falatozott, ugyan micsoda átok lehet az, ami kíséri s nem engedi megnyugodni. Szíve nem volt sötétebb, mint másé, rosszindulatot senki iránt se táplált ; vajon előbbi életében elkövetett bűnéért kellett lakolnia? A maga fejétől nem tudott rájönni. Megkérdezni pedig? Sose volt barátja, sose volt leány, aki kedvesen szólt volna hozzá. Kit kérdezzen?

Marosvásárhelyi Nemzeti Színház: Olbrin Joachim csodálatos utazása (fotó: Rab Zoltán)

Marosvásárhelyi Nemzeti Színház: Olbrin Joachim csodálatos utazása (fotó: Rab Zoltán)

Igen, igen sok lapot kellene teleírni, hogy az egész történetet el lehessen mondani, előbb azonban még sokat kellene keresni-kutatni, régi könyvekben, kéziratokban, feljegyzésekben, levéltárakat felhányni, amíg az ember Olbrin Joachimnak, ha nem is egész életrajzát, de sorsának legalább valamilyen kerek krónikáját meg tudja szerkeszteni. Mondom, egyszer időt kell szakítani rá, mert nemcsak érdemes, hanem szükséges is, és meg vagyok győződve, hogy a krónika kiadója művével még hírnevet is szerezhetne.

Ezúttal a hős történetének csak utolsó fejezete kerül nyilvánosságra. A fejezet Gran-Coissard de Plaine városka könyvtárában a XVIII. század közepéről való kéziratban találtatott. A kézirat egy régebbi munka másolata, mert Olbrin minden bizonnyal sok száz évvel azelőtt élt. Ha nem is a legérdekesebb, de mindenképpen egyik legtanulságosabb fejezet ez. Olbrin Joachim amikor az emberi foglalkozásokat már igazán mind végigpróbálta, mindenütt kudarcot vallott, és úgy látta, hogy senkije sincsen, aki útba igazítaná, egy napon elhatározta, elmegy a világ főkormányzójához, kihallgatást kér tőle és elpanaszolja neki baját.

Tanyákon, falvakon, kis és nagy városokon keresztül vitt útja, mindig csak észak felé. Napok, hetek, hónapok teltek el, amíg Joachim kietlen síkságon, sűrű sötét erdőn, mocsaras réteken, havas csúcsokon, folyókon, jégmezőkön át az északi tenger partjára ért. Itt aztán csónakba szállt, és ismét napok, hetek, hónapok teltek el, amíg viharban, szélben, havazásban, szigethez jutott. (…)

Marosvásárhelyi Nemzeti Színház: Olbrin Joachim csodálatos utazása (fotó: Rab Zoltán)

Marosvásárhelyi Nemzeti Színház: Olbrin Joachim csodálatos utazása (fotó: Rab Zoltán)

Villáminterjú Sebestyén Abával:

Mikor mutattátok be a darabot?

Tavaly szeptember közepén mutattuk be Mezei Kinga rendezésében. A bemutatót egy kora nyári próbafolyamat előzte meg. Az előadás dramaturgjai Góli Kornélia és Oláh Tamás voltak.

A darab Hamvas Béla azonos című novellája és más írásai alapján készült. Miről szól az előadás?

Arról, hogy pontosan milyen Hamvas-műveket használtak fel a darab írásakor a rendező talán többet tudna mesélni. Azt hiszem, például a Karneválból is bekerültek részletek. A lényeg az, hogy az alaptörténetet az Olbrin Joachim adja. A darab egy örök emberi problémáról, a lét értelmének a kutatásáról, a boldogságkeresésről szól. Létezik egy embergyár, ahol a főkormányzó – akit én alakítok – receptjei alapján készítik az embereket, és akik hasonló adagban részesülnek különböző tulajdonságokból: szeretet, gyűlölet, bátorság, pénzéhség… stb. Ezen tulajdonságok elegye alapján hozzák létre a tökéletesen uniformizált embert. Ebbe a világba érkezik meg Olbrin Joachim, aki a helyét keresi a Földön. Kiderül, hogy ő nem a főkormányzó által irányított embergyárban készült, hanem máshol, ezért nem találja a helyét ebben a világban. Röviden összefoglalva ennyi a történet.

Sebestyén Aba - Marosvásárhelyi Nemzeti Színház: Olbrin Joachim csodálatos utazása (fotó: Rab Zoltán)

Sebestyén Aba – Marosvásárhelyi Nemzeti Színház: Olbrin Joachim csodálatos utazása (fotó: Rab Zoltán)

Megjelenik a sztoriban az a spirituális világ, ami a szerzőre annyira jellemző?

Abszolút! Az előadás is próbálja követni Hamvas Béla mély filozofikus gondolkodását és látomását. Az általam alakított főkormányzó, annak ellenére, hogy az egész világ a lába előtt hever, egy groteszk bohócként tűnik föl, aki néhol félelmetesnek mutatkozik, néhol ripacsnak, néhol teljesen szánalmasnak és szomorúnak, hiszen a lelke mélyén ő sem boldog abban a világban, amit saját maga teremtett.

Számodra mi a darab legfontosabb mondanivalója?

A boldogságkeresésből annyi a fontos, amit az ember maga bejár. A lét értelmének a keresésében talán a legfontosabb az út maga, vagy még inkább az, hogy ezen az úton elinduljunk. Merni kell kérdéseket feltenni. Ha az egyén és a világ kapcsolatában valami nincs rendben, annak a végére kell járni. Fontos elindulni egy igazi, őszinte önmegismerés útján.

Milyen műfajba tudnád sorolni?

Talán a kortárs tanmese lenne a megfelelő műfaji besorolás, hiszen örök aktualitással és mondanivalóval bír. Minden emberhez szólhat a kisgyerektől a kamaszokon át az idősekig. Maga a szerkezete egyszerű, hiszen egy mese, a mondanivalója azonban egy mélyebb, filozofikusabb világot villant fel.

Forrás: thalia.hu

 
 

Kapcsolódó anyagok