“A feudális rend mindig feláll a világban” – Interjú Rusznyák Gáborral

2017 július 04. kedd, 7:00

Jászay Tamás interjúja.

A kecskeméti Katona József Színház július 4-én a Városmajori Szabadtéri Színpadon játssza a Mágnás Miska című nagyoperettet. A színház főrendezőjét, az előadás rendezőjét, Rusznyák Gábort arról is kérdezte Jászay Tamás, mi dolgunk ma a kétkezi munkások közül az arisztokráciába katapultáló operetthőssel.

Kecskeméti Katona József Színház / Mágnás MiskaKecskeméti Katona József Színház / Mágnás Miska / Orth Péter, Dobó Enikő

Az utóbbi ötven évben nyolcvannál is több bemutatója volt a Mágnás Miskának. A rendezőnek kell azon gondolkodnia, mitől ilyen népszerű ez az operett?

– Ezen ugyan nem gondolkodtam, de még Kaposvárról van a fejemben pár operett, ami valamiről szól. A magamfajta rendezőknek az a gondja a műfajjal, hogy sok történet túl vázlatos, úgy találták ki őket, hogy a jó dalok között legyen némi prózai szöveg is. Persze van olyan operett, amit nagyon is érdemes piszkálgatni. A Csárdáskirálynő kiemelkedik a sorból, a legnépszerűbb dalok ebben találhatók, de szorosan ott van a nyomában a Mágnás Miska. Van benne egy jó sztori, amivel a színészeknek, a rendezőnek is van mit csinálni.

Kecskeméti Katona József Színház / Mágnás Miska / Szemenyei János, Hajdu Melinda

Kecskeméti Katona József Színház / Mágnás Miska / Szemenyei János, Hajdu Melinda

Ráadásul Kecskeméten Mohácsi János húsz éve Kaposváron, majd a Vígszínházban, nemrég pedig Szombathelyen bemutatott változatát játsszák. Miben különbözik ez a Mágnás Miska attól, ami az emlékezetünkben él?

– Ez a darab különösen sokat változott a megírása óta eltelt száz évben, és ebben nagy része van a sokak által ismert filmváltozatnak. Ahhoz képest ez a verzió nem tér el túlságosan, hiszen a vasút mint téma már ott megjelenik. Mohácsi nagy találmánya, hogy az eltűnt Eleméri grófot Afrikából hozza vissza, ráadásul nem egyedül. Újítás, hogy a hagyományosan ütődöttnek ábrázolt grófi páros tagjaiból, Pixiből és Mixiből itt saját történettel rendelkező figura lesz. A szerelmi történet is túllép az általános romantikus kliséken, de hát Mohácsinál az egymással való civódás mindig árnyaltabb, mint azt megszoktuk.

Kecskeméti Katona József Színház / Mágnás Miska / Orth Péter, Dobó Enikő

Kecskeméti Katona József Színház / Mágnás Miska / Orth Péter, Dobó Enikő

– A kaposvári színház nem csak a szavaiban, de a rendezéseiben is hivatkozási alap. Emlékszik, ott hogyan lehetett hozzászoktatni a közönséget ahhoz, hogy ne csak a Hopsza, Sári miatt menjen be egy operettre?

– A néző elsősorban a Hopsza, Sárira megy be, és ezzel nincs semmi baj. Ám ha folyamatosan olyan rendezői gondolkodással találkozik – és Mohácsi mellett említhetem Ács Jánost, Ascher Tamást és másokat –, ami ezekben a darabokban az eljátszható, átélhető történetet keresi, akkor idővel ezt megszokja és elvárja.

Kecskeméti Katona József Színház / Mágnás Miska / Zayzon Zsolt, Nagy Viktor

Kecskeméti Katona József Színház / Mágnás Miska / Zayzon Zsolt, Nagy Viktor

Ez a fajta operettjátszás egyébként onnan is ered, hogy míg korábban az operettszínészek és a prózisták elkülönültek, Kaposváron a prózai színészek műfajba léptetésével a kliséfigurákból valódi emberek születtek a színpadon. Persze most is van, aki szerint ez így nem operett. Ő bizonyára azt a bájt várja, amin kellemesen úszkálnak a szép melódiák. Kecskemét speciális helyzetben van: a város kifejezetten nagy operetthagyománnyal rendelkezik, ám figyelnünk kell az arányokra. A Mágnás Miskában jelen van a hagyományos operettvonulat, de aztán átsiklik az egész máshová, a nézők pedig ezt élvezik. Tetszik nekik Miska brutalitása, aki üt-vág, ha nem tetszik neki valami. Vagy az, hogy a két grófnak konkrét elképzelései vannak arról, hogy mit csinálhat egymással egy férfi meg egy nő, pláne két férfi meg egy nő…

Kecskeméti Katona József Színház / Mágnás Miska / Nagy Viktor, Hajdu Melinda, Zayzon Zsolt

Kecskeméti Katona József Színház / Mágnás Miska / Nagy Viktor, Hajdu Melinda, Zayzon Zsolt

Az 1916-os bemutató idején írta egy kritikus a címszereplőről, hogy a demokráciát képviseli az arisztokráciában. A Mágnás Miska tényleg a társadalomkritikus operettek közé tartozik. Vannak korszakok, amikor ezt jobban kell hangsúlyozni?

– Spiró György mondogatta nekünk az egyetemen, hogy a feudális rend mindig feláll a világban. Lehet, hogy nem cselédnek vagy jobbágynak hívják, hanem bejárónőnek meg közmunkásnak, de a hierarchia mindig újrarajzolódik, és ezért az új földesurak is előkerülnek.

Kecskeméti Katona József Színház / Mágnás Miska / Dobó Enikő, Szemenyei János

Kecskeméti Katona József Színház / Mágnás Miska / Dobó Enikő, Szemenyei János

A Mágnás Miska nagy kérdése, hogy milyen minőséget képvisel a gazdasági elit: mikor jut el oda az arisztokrácia, hogy legyen egy-két Széchenyije? Most ez újra aktuális, elmondhatjuk, hogy a rendszerváltás utáni gazdasági elit többsége nem áll nagyon magas szellemi-erkölcsi színvonalon. Az operett azt vizsgálja, mi van akkor, ha nem az értékes emberek birtokolják a gazdasági tőkét, és hogy itt milyen lehetőségei vannak egy ambiciózus fiatalembernek.

Szerző: Jászay Tamás

Fotók: Walter Péter

Bővebb információ: www.szabadter.hu

 

 
 

Kapcsolódó anyagok