“A női Legyek ura” – Interjú Kiss-Végh Emőkével és Stork Natasával

2017 október 27. péntek, 7:34

Október 18-án mutatta be a Dollár Papa Gyermekei Denis Diderot Az apáca című darabját, amely 1780-ban született. A kis térben, díszletek nélküli játékáról ismert Dollár Papa Gyermekei újra nagyterembe megy, és még sosem dolgozott ilyen régi szöveggel. Kiss-Végh Emőkével és az első dollárpapás darabjában játszó Stork Natasával a Trafó blog beszélgetett.

Cuhorka Emese, Kiss-Végh Emőke, Hód Adrienn, Stork Natasa / Dollár Papa Gyermekei: Az apáca / Fotó: Csányi Krisztina

Cuhorka Emese, Kiss-Végh Emőke, Hód Adrienn, Stork Natasa / Dollár Papa Gyermekei: Az apáca / Fotó: Csányi Krisztina

A Trafó blog cikkéből:

Trafó blog: Az apácában, leegyszerűsítve, egy zárt közösség viszonyaival foglalkoztok. Hat nőről beszélünk – mennyiben van szó női kérdésekről, vagy inkább általánosan emberi kapcsolatokról?

Stork Natasa: Valaki bedobta az olvasópróbán, hogy ez tulajdonképpen egy női Legyek ura. Most annyira benne vagyunk, hogy nehéz elképzelni, milyen lenne ugyanez a közösség, ha nem csak nők lennének. Olyan érzéseket is becsatornáztunk, amiket férfiak iránt éreznénk, erősen dolgoznak például a szerelmi szálak. Nem gondolom, hogy a nők egymás között jobban marcangolják egymást, mint az ellenkező neműek. Sokszor kérdezték már tőlem, hogy igaz-e a sztereotípia, voltak-e nagy csatáim más színésznőkkel. Ha belegondolok, színészekkel inkább voltak nehéz helyzeteim.

Kiss-Végh Emőke: Ha női közösségről beszélünk, úgy érzem, otthonosan vagyunk egymás között. Sok fogalom és helyzet magától értetődő. Ha bekerülne egy férfi, lehet meg kellene beszélnünk olyan részleteket, amiket így nem. Ez az otthonosság leginkább abban jelenik meg, ahogyan a szeretet alakul nők között. Mondjuk is a darabban: „mit tudhat erről egy férfi”. Nagyvonalúan kezeljük ezeket a témákat és hagyjuk, hogy menjen minden a maga útján – aztán mindenki eldöntheti, hogy kell-e nevesíteni a viszonyokat, vagy tényleg csak magukról az érzelmekről gondolkodunk.

Szalontay Tünde, Hód Adrienn, Stork Natasa / Dollár Papa Gyermekei: Az apáca / Fotó: Csányi Krisztina

Szalontay Tünde, Hód Adrienn, Stork Natasa / Dollár Papa Gyermekei: Az apáca / Fotó: Csányi Krisztina

Trafó blog: Ha a darabot félre is tesszük, hat nő volt összezárva a próbák során (Kiss-Végh Emőke és Stork Natasa mellett Hód Adrienn, Cuhorka Emese, Urbanovits Kriszta és Szalontay Tünde). Hogyan éltétek meg?

Stork Natasa: Bőkezűen folyt az ötletelés. Figyeltünk, ha bárkinek eszébe jutott valami a másik jelenetéhez kapcsolódóan, azt bedobta… De hát a dolog pikantériája, hogy igazából hat nő és egy férfi volt összezárva. Érdekes lenne erről őt is megkérdezni. Vicces helyzet volt, ahogy a tyúkólban ott ült köztünk Ördög Tomi (Az apáca rendezője – bn) és szelíd mosollyal hallgatta a néha már kínos részletességbe menő női csivitelést. (nevet)

Trafó blog: Mikor először láttam Dollár Papát, egy darabig tényleg nem tudtam eldönteni, hogy valami valós, személyes viszály történt, vagy ez már a dolog. Lakásszínházi előadás volt (Ibsent a nappalimba!), kis térben játszottatok köztünk – ez a közeli, díszlet nélküli színház a Dollár Papa sajátja. Most a Csehov után újra nagyobb térbe mentek, klasszikus nézőtér-színpad felállásban. Másként készültök?

Kiss-Végh Emőke: A próbákat még nem érinti a nagyobb tér, a végén fogunk csak bemenni a nagyterembe. Nagy fantáziajáték ez – valamelyik a jelenetet majd jobban ki kell nyitni, hangosabban kell beszélni… Mindig azt szoktam mondani – bár naiv elképzelés, – hogy az lenne az igazán jó, ha a Trafó balett termében megélő kicsi dolgok a nagyteremben is meg tudnának élni. Nem arról beszélek, hogy milyen arcjátékot látnak meg az x-edik sorban is. Hanem, ha ugyanazzal a hozzáállással akarom közvetíteni a szerepem, mint eddig, akkor az tértől függetlenül lehet ugyanaz.

Stork Natasa: Mikor korábban láttam őket, én is éreztem ezt a közvetlenséget, amit leírtál, de azt is, hogy mindeközben szélsőséges karaktereket jelenítenek meg. Meglepően és életszerűen. Ha nézem őket, kiborít, hogy de hát ez nem is Emőke, meg nem is Tomi, s közben tetten érhetetlen a „csalás”. Teljesen valósághűek a figurák.

Itthon a legtöbb előadásban vagy annyira eltúlozva mutatnak karaktereket, hogy az első pár percben dekódolom, és már mindent tudok előre, vagy a természetesség jegyében elmosódnak a határvonalak a színész és az általa megformált karakter között. Ez az utóbbi megközelítés jóval közelebb áll hozzám – nincs távolság, nem a figura beszél, hanem színész és a karakter közötti közös nevező. Tomiék bravúrosan egyensúlyoznak e között a két véglet között. Ez nagyon izgalmas és szórakoztató.

Szalontay Tünde, Urbanovits Krisztina, Cuhorka Emese, Kiss-Végh Emőke / Dollár Papa Gyermekei: Az apáca

Szalontay Tünde, Urbanovits Krisztina, Cuhorka Emese, Kiss-Végh Emőke / Dollár Papa Gyermekei: Az apáca

Trafó blog: Mi volt a közös nevező a karakterekkel ebben a darabban, ahol apácákat játszotok?

Kiss-Végh Emőke: A munka kezdetekor nem apácaként gondoltunk magunkra. Lefordítottuk a zárdában ismerős viszonyokat számunkra is ismerősökre: anya, lánya, barát, főnök, kolléga. Segített, mert így elhagytunk az ismeretlen, vagy csak a fantáziánkban élő helyzeteket. Később egyre inkább belementünk abba, hogy apácák vagyunk. Felvettük a feketét, bevonultunk.

Trafó blog: Egy zárdáról az a benyomása az embernek, hogy oda nem hatol be az idő. Hogyan kezeltétek az időviszonyokat?

Stork Natasa: Zárt világban, időtlenül gondolkodtunk. Nem akartunk elhelyezni mindent konkrét térben vagy időben. A jelmezek sem korhűek. Olyasmik, amikben ma járnak az apácák. Mondtad, hogy nem szüremlik be az idő, de mikor elmentünk beszélgetni két apácával, az egyikőjüknek egyfolytában csöngött a mobilja. (nevet)

Kiss-Végh Emőke: A fiatalabbik bejelölt Facebookon, mesélte, hogyan szokott cikkekre reagálni a neten…

Trafó blog: Rendesen ment az okostelefonozás?

Kiss-Végh Emőke: Mondták, hogy haladni kell a korral, de azt nem tudom, a rendjük szemlélete hol tart, változott-e, alkalmazkodott-e – ez másik kérdés. Azért volt nagy élmény ez a beszélgetés, mert előtte nem gondoltam, hogy át tudnék majd emelni bármit is a darabba. Végül viszont nagyon sokat hozzáadott.

Stork Natasa: Nekem egyébként személyes kötődésem is van a témához. Három évig lánygimibe jártam apácákhoz. Voltam bentlakásos is valameddig. 14 éves korom körül komolyan riogattam a szüleimet, hogy apáca leszek. Van az egésznek valami romantikája, valami iszonyú csábító benne: burokban, távol a világi gondoktól, csak Istennel.

Kiss-Végh Emőke: Közben az apáca létben érzek nagyon erős teatralitást is.

Kiss-Végh Emőke, Cuhorka Emese, Hód Adrienn, Szalontay Tünde, Stork Natasa, Urbanovits Krisztina / Dollár Papa Gyermekei: Az apáca

Kiss-Végh Emőke, Cuhorka Emese, Hód Adrienn, Szalontay Tünde, Stork Natasa, Urbanovits Krisztina / Dollár Papa Gyermekei: Az apáca

Trafó blog: Hód Adrienn és Cuhorka Emese nem színészként, hanem kortárstáncosként ismertek – milyen volt együtt dolgozni?

Stork Natasa: Mindketten előadóművészek, ez nincs olyan messze.

Kiss-Végh Emőke: Ez tagadhatatlan. Nem is láttam nagy különbséget, csak akkor, ha mozgásosabb rész jött – rögtön elkezdtek dolgozni a testükkel. Nem is bántam, mindig szerettem volna nyitni efelé. Meg vagyok győződve arról, hogy játék közben a testem nagy részét nem használom, pedig sokkal jobb lenne, ha ezt tenném.

Stork Natasa: Én azt láttam, mennyire fegyelmezettek. Színészként még egyfajta érték is a fegyelmezetlenség. Nem a próbákon, de a színpadon igen, és ezt kicsit dédelgetjük is magunkban. A táncosok mindig fókuszáltak, ott vannak, szeretnék teljesen átlátni a helyzetet.

Folytatást a Trafó blogon talál.