“Szeretem próbára tenni magam” – Interjú Adorjáni Bálinttal a Kőműves Kelemenről

-Azok, amelyek a rögeszmés alkotási vággyal és a különböző életstratégiákkal kapcsolatosak. 12 különböző személyiséget ismerünk meg: szövetkeznek egy munka elvégzésére, és mindegyik a maga módján éli meg a sikertelenséget. Kelemen mélyen hisz abban, hogy ha szívvel-lélekkel küzd valamiért, beleadja erejét, tudását, akaratát, akkor az erőfeszítéseit előbb-utóbb siker koronázza. Azért tart ki a végletekig, mert az ő értékrendjében a hit a fix pont, amelyre támaszkodva kifordíthatja a világot a sarkaiból. Ha ez borul, akkor minden borul. Boldizsár egészen más figura. Ő racionálisan gondolkodik: a legjobb tudása szerint teszi a dolgát, de nem omlik össze, ha nem sikerül. Tudja, hogy a maga részéről megtett mindent, kéri a fizetségét, a többi nem érdekli. Kelemen tragédiája az, hogy képtelen feldolgozni a kudarcot. Inkább belemegy abba, hogy feláldozzanak egy asszonyt – vagyis elfogadja, hogy a cél szentesíti az eszközt. Súlyos árat fizet érte…-

-Közel áll hozzád a kitartó, hittel való küzdelem?

-Igen, és rengeteg csalódás ért emiatt. Nehezen dolgozom fel, ha azt látom, hogy a közös ügy a csapat egyik vagy másik tagja számára fokozatosan veszít a fontosságából. Ha valamiben nem hiszek, akkor azt nem vállalom el, egyszerűen nem tudom csinálni. Ha viszont hiszek benne, akkor tűzön-vízen át kitartok. Nem túl életképes hozzáállás, de ez van… És éppen ezért viselem nehezen, amikor nem úgy alakulnak a dolgok, ahogy szerintem kellene: sokat rágódom rajta, keresem az okokat, nem hagy nyugodni. Ebben még sokat kell fejlődnöm.

–Volt olyan feladat, amikor át kellett gondolnod, hogy érdemes-e kitartani?

-Az első hegymászás nagy tapasztalat volt. Négyen indultunk neki a berni Alpok egyik csúcsának. Az egyik társam úgy döntött, hogy visszafordul. Mivel egyedül senki sem mászhat, ez szabály, döntenünk kellett: vagy mind visszafordulunk, vagy kettészakad a csapat. Nagyon nehéz döntés volt számomra… Éreztem, hogy van erőm, meg tudom csinálni, egyszerűen képtelenségnek tűnt, hogy visszaforduljak. Végül ketten folytattuk tovább, mégpedig hihetetlen tempóban: nem ettünk, nem ittunk, hiszen tudtuk, hogy még a vihar előtt meg kell forduljunk a csúcson. Sajnos az adott helyzetben csak a saját erőnlétemre, az időjárásra és arra tudtam figyelni, hogy sikerüljön a csúcstámadás. Sikerült feljutnunk, de visszafelé elkapott bennünket a vihar, amely egy órával hamarabb jött, ezért szinte rohantunk lefelé a gleccserről. Egyszer csak a társam a kimerültségtől rosszul lett. Ekkor hasított belém felismerés, hogy nem kell valamit minden áron akarni… Nem szégyen, ha az ember tudatosan úgy dönt, hogy a jelen körülmények között eddig sikerült eljutni. Legközelebb újra meg lehet próbálni, és ugyaninnen folytatni. Nagy tapasztalat volt… Az ember eltervez valamit, hihetetlen akarás van benne, aztán út közben elmaradnak mellőle a társai, s végül ott áll egyedül. A Kőműves Kelemenben is ezt látjuk: felépül a vár, és Kelemen magára marad. A felesége és a fia halott, a társai odébbállnak. Ez lenne az emberi lét diadala? Egy vár, ami a föld uráé lesz? Arra tanítanak ezek a történetek, hogy bármennyire is hiszel valamiben, hagynod kell magadnak időt, hogy átgondold, mi mennyit ér. Lépj hátra hármat, és tekints rá! Ha akkor is azt érzed, hogy megéri, akkor csináld tovább.

–Keresed a kihívásokat?

-Szeretem próbára tenni magam. Célok nélkül nehéz élni, ráadásul unalmas.

–Bizonyítási vágy?

-Kizárólag önmagammal szemben. Ha kitűzöl magad elé egy célt, és eléred, az a te eredményed. Magabiztossá tesz, hogy tudod, megdolgoztál érte. Enélkül könnyen beleveszik az ember a rengetegbe, és végül már nem is tudja, mikor tért le a saját útjáról.

Szörényi Levente és Bródy János rockballadája a február 9-i premiert követően ebben a hónapban többször is műsoron szerepel a kecskeméti teátrumban. A Déva várát építő kőművesek legendájából Sarkadi Imre írt novellát és töredékben maradt drámát. Utóbbiból Ivánka Csaba készített szövegkönyvet, s Bródy János dalszövegeivel és Szörényi Levente zenéjével 1981-ben tartották meg a rockballada ősbemutatóját. A nappal felépített és estére újra meg újra leomló várfal történetét Cseke Péter állítja most színpadra Kecskeméten.

Szerző: Rákász Judit

Kecskeméti Katona József Színház