„A legkisebbek is megérzik, ha ők a fontosak” – Interjú Nyáry Bernadettel

2018 március 13. kedd, 11:00

Nyáry Bernadett hamarosan két előadásban is debütál a Dumaszínház Gyerekhajón. A színésznővel a készülő produkciókról beszélgettünk.

Nyáry Bernadett

Hamarosan két előadással is bemutatkozol a Dumaszínház Gyerekhajón.

Két teljesen különböző előadást állítunk színpadra tavasszal. A szegény ember és a róka egy interaktív népmesei előadás, a Nyúlkaland pedig egy klasszikus bábjáték lesz. Utóbbit húsvét előtt fogjuk bemutatni. Ez egy nagyon helyes kis történet, amivel minden gyerek és felnőtt azonosulni tud. Két kisnyúlról, két testvérről szól, akik sokszor veszekednek, de aztán mindig kibékülnek. Csupa olyan dolog történik velük, ami ismerős lehet a gyerekeknek és a szülőknek is. Mindkét előadást a 4 és a 10 év közötti korosztálynak ajánljuk.

Hogyan lesz interaktív egy népmese?

Belekezdek a történetbe, de időről időre megszólítom a közönséget, így végül az előadás a gyerekek bevonásával jön létre. A történet vezérfonalát ugyan nem tudják megváltoztatni, de mindenki kiélheti a szereplési vágyát, játszhatnak, beszélhetnek közben, színesítve ötleteikkel, megszólalásaikkal az előadást. Nagyon szeretik megmutatni magukat, szeretik ha csak rájuk figyelünk és ha kíváncsiak vagyunk rájuk. Velem vannak a színpadon, ezzel nagyon izgalmassá és élővé teszik a műsort. A gyerekek mellett természetesen a vállalkozókedvűbb szülők is részt vehetnek a játékban.

Miért kezdtél el gyerekelőadásokkal foglalkozni?

Eredetileg óvónőként végeztem, úgyhogy a gyerekekkel való foglalkozás játék, hatalmas öröm számomra. Öröm együtt játszani és mosolyt csalni az arcukra. A másik motiváció az volt, hogy tapasztalataim szerint a színházi lét nem kimondottan család- és gyerekbarát. Ha ember színházban dolgozik, egészen más időbeosztás szerint él, mint egy átlagember, számomra viszont fontos volt, hogy a színházi munkát és a saját gyerekeimmel való törődést valamilyen formában összekössem. Bár már lassan kinőnek a gyerekelőadásokból, máig a saját gyerekeim és a párom a legfőbb segítőim és kritikusaim egy-egy előadás létrejöttében.

Hogy lehet egy ilyen történettel megszólítani a mai gyerekeket?

A népmesék örökérvényű kérdéseket boncolgatnak. Az igazságról, leleményességről, erkölcsösségről szólnak és időnként olyan ma is élő humort fedezni fel bennük, ami miatt bármikor elővehetők. Szerintem nem is az számít, hogy népmesét, Andersent vagy Disney-t látnak a gyerekek, a lényeg, hogy érezzék a szereplők és alkotók felől sugárzó szeretet és odaadást. A legkisebbek is megérzik, ha ők a fontosak és ez nagyon lényeges mozzanat egy olyan generációban, ahol már alsó tagozatban, sőt az óvodában is megfigyelhető a magárahagyottság és az elidegenedés.

Vannak a közönségeteknek előzetes elvárásai egy-egy előadással kapcsolatban? És ha vannak, ezeket mennyiben szeretnétek alakítani?

Úgy gondolom, hogy a művésznek feladata, hogy alakítsa a közönség ízlését, főleg, ha gyerekekről van szó. Magunkkal szemben természetesen maximalisták vagyunk és minden előadáson úgy játszom, hogy az aktuális közönség azt érezze, hogy ő a legfontosabb. Nagy öröm számomra, ha az értékrend és ízlés találkozik a nézőkével, mert nyilván az ő véleményük is nagyon fontos. Ezért is megyek oda minden előadás után szülőkhöz, pedagógusokhoz, és kérdezem meg tőlük, mit gondolnak az előadásról.

Az előadásokat Tűzkő Sándor rendezte. Te milyen minőségben veszel részt bennük?

Gyakorlatilag én vagyok az ötletgazda és a dramaturg, de zenéket, dalokat is írtam hozzájuk, sőt a bábokat is magam készítem, természetesen amellett, hogy játszom bennük.

Nem merült fel, hogy ennyi minden mellett a rendezést is magadra vállad?

A hozzáértő külső szem nagyon fontos, főleg ha a rendező is ugyanazzal az értékrenddel bír, mint a színész, ez esetben én. És ez nálunk Sándorral megvan, ezért is választottam őt társamul húsz évvel ezelőtt és lett ő a három gyönyörű kislányom apja.

 

 
 

Kapcsolódó anyagok