“Komoly újratervezés következett” – Villáminterjú Székely Rozival

2018 június 06. szerda, 7:39

Május végén mutatták be a Kálvária Lakóparkot a Trafóklubban. Székely Rozália író-rendező nyilatkozott.

Székely Rozália szerint nagy csavar volt az életében, amikor nyert a FÜGE által kiírt IV. TITÁNium Színházi Projekten. Vele beszélgetett pályaelhagyásról és újratervezésrőla Jurányi Latte.

Székely Rozi / Fotó: Brozsek Niki, juranyihaz.hu

Székely Rozi / Fotó: Brozsek Niki, juranyihaz.hu

Egy 1997-es Magyar Narancs interjúban nyilatkozták a szüleid (Monori Lili és Székely B. Miklós) a Matiné című előadás kapcsán, hogy nem szeretnél színész lenni, mert nem szereted az érzést, hogy izgulni kell, mert az feszültséget jelent.
Jó pár évtizedig küzdöttem ezzel az érzéssel. A Matiné előtt mutattuk be a Műtét/Analízis/Orlandó című előadást, abban kezdtem játszani 8 évesen. Valóban nem nekem való a szereplés, csak az évek során kitanultam. Próbákon már nem izgulok, de az előadásokon rettenetesen. Főiskolásként és pályakezdőként sokkal durvábban nem tudtam kezelni a szakmával járó feszültséget. A Szentkirályi Színházi Műhellyel kapcsolatban más a helyzet. Évekig próbáltunk a szüleimmel, otthon, a saját környezetünkben, az állatainkkal, ami rendkívül megnyugtató volt. A profi színházi világ nagy váltás volt nekem.

Kálvária Lakópark / Fotó: Molmik Photography

Kálvária Lakópark / Fotó: Molmik Photography

Egyértelmű volt, hogy színész leszel?
Későn érettségiztem, majd angol szakra jelentkeztem. Szociológiát is szerettem volna tanulni, de oda végül nem adtam be. Érdekelt a dramaturg szak, de nem mertem felvételizni. Sodródtam. Iszonyatos erővel elkezdett vonzani a színház. Aztán elegem lett. Kamaszkoromban még a családi színházból is kiléptem. 21 éves koromig nem is voltam színházban.

És nemrég megint úgy döntöttél, hogy felhagysz a színházzal.
Belefáradtam a sodródásba. Szinte minden helyet kipróbáltam. A Szentkirályi Színházi Műhelynél 16 évet töltöttem, a Kaposvári Főiskola előtt egy évig kőszínházban játszottam, a diploma után a Szputnyik Hajózási Társaságnál voltam 3 évig, 2012-től pedig szabadúszó vagyok. Rengeteg emberrel dolgoztam együtt, de sehol nem tudok megtapadni. Elég látványos, hogy nincs keresnivalóm színészként ezen a pályán. Amióta szabadúszó vagyok, nagyon sokat dolgoztam a színház mellett különböző helyeken, hogy eltartsam magam. Egy ügyvédi irodában hivatalsegéd voltam, ott felmerült bennem, hogy kitanulom a jogi asszisztens szakmát. Ezzel párhuzamosan beadtam a pályázatomat a IV. TITÁNium Színházi Projektre. Közben a Károli Gáspár Református Egyetem Gyermek- és Ifjúsági Irodalom szakirányú továbbképzésére jártam. Ajándék az élettől, hogy nyertem a TITÁNiumon, álmomban sem gondoltam volna, hogy sikerülhet. A pályaelhagyás egyébként a főállású színésznő létre vonatkozott.

Kálvária Lakópark / Fotó: Molmik Photography

Kálvária Lakópark / Fotó: Molmik Photography

Hogyan kell elképzelni a pályaelhagyást?
Levágattam a hajam és telefonszámot cseréltem, ez volt a pályaelhagyásom. Aztán a metrón olvastam az emailt, hogy nyertem. Utolértek. Előbb adtam be a pályázatot, minthogy bárkinek is megmutattam volna a szöveget. Meglepett, hogy másokat érdekelt, amit írtam. Komoly újratervezés következett. Amikor a pályázati anyagot állítottam össze és írtam a szinopszist, hetekig rendszereztem az elmúlt évek gondolatait, szövegmozaikjait és jelenetvázlatait.

Hogyan tudod a mentorprogram moduljain tanultakat hasznosítani?
Minden nap növök fel az éppen aktuális feladathoz. Gyorsan kell megoldást találni, döntéseket hozni. Nem gondoltam, hogy valaha rendezni fogok. Az apácába Ördög Tamáshoz és Fekete Ádám mellé a Reggeli dinoszauruszokkal című előadásba már céltudatosan azért mentem asszisztensnek, hogy tanuljak. A modulokkal kapcsolatban a próbafolyamat közben rakom össze a képet. A többi titánnak (és csapatának) már volt valamilyen tapasztalata rendezőként, de én csak színészként képzeltem el, milyen lehet rendezni. Most olyan, mintha egy mozaikot raknék össze. Most tanulom. Azért is adtam be a pályázatot, mert azt hittem, sokan segítenek majd nekem rendezni. Nem pont erről van szó. Sokat tanultam az első rendezésemből is, a Kilátóból, amit a Kerekasztal Színházi Nevelési Központtal csináltunk. Amit ott még nem tudtam, most az sokkal gördülékenyebben megy. Leginkább szervezési, időzítési dolgokra gondolok.

Kálvária Lakópark / Fotó: Molmik Photography

Kálvária Lakópark / Fotó: Molmik Photography

Miért változtattad meg a címet Virrasztásról Kálvária Lakóparkra?
Rahmanyinov Éjszakai virrasztás című kórusműve inspirációs forrás volt az íráshoz. Egy gyászfolyamatból épült fel a szöveg. Személyes történet volt, de mára nyitottabb és játékosabb lett. A Virrasztás volt a kiindulás, a dráma, de a színpadi szövegkönyv már a Kálvária Lakópark. Egyébként a Kálvária tér közelében lakom, a környékünkön rengeteg új lakópark épült az utóbbi években. Hangban jelen van egy építési vállalkozó is a darabban. Megszerettük az új címet.

Mit kértél Szabados Lucától, a látványtervezőtől a tér tekintetében?
Teljesen szabadkezet adtam neki. Kicsit kaotikus, kicsit kiürített lakásbelső a tér, de azért van hova leülni.

Kérdezett: Bordás Katinka / Jurányi latte