Tabufröccs – Interjú Bán Bálinttal

2018 október 07. vasárnap, 7:00

Egy színész a munkája során sok különös helyzetbe kerülhet. Bán Bálint, a Gólem Színház Zs-kategória című darabjának színésze szerint ez az előadás annyira intenzív, határátlépő és gátrobbantó, hogy attól eleinte még ő maga is zavarban volt. De aztán…

Színészként jártál már kényes terepen, vagy a Gólem Színház Zs-kategória című darabjában kaptad az első zavarba ejtő szerepet?

Egyáltalán, mit jelent, az, hogy zavarba ejtő? Azt hiszem, a tabuk úgy alakulnak ki, hogy a neveltetésünkből fakadó erkölcsi normáinkhoz hozzáadódnak a társadalmi konvenciók. Ebből létrejön a világról alkotott képünk egy számegyenessel, melynek két végén ott a jó és a rossz. Életünk minden alkotóelemét elhelyezzük ezen. Azokról a dolgokról, amik a „rossz” végponthoz közelebb esnek, nem, vagy csak kevésbe szeretünk beszélni. A baj azzal van, hogy mi emberek azt hisszük, azzal, hogy a szőnyeg alá söpörjük a problémákat, el is vannak intézve. És igen, találkoztam már olyan szereppel, ami számomra zavarba ejtő volt, és mint ilyen, annál nagyobb feladat. A Zs-Kategória pedig igazán feladta a leckét!

Fotó: Gordon Eszter

Vannak szavak is, amelyeket óvatosan mondunk ki. Cigány… zsidó…

De miért mondjuk ki óvatosan? Egy zsidó és egy keresztény magyar állampolgár között pusztán annyi a különbség, hogy az egyik a keresztény- a másik a zsidó kulturális és eszmei örökség alapján éli az életét. És akkor mi van? A Zs-kategória című előadás éppen arra jó, hogy egy-egy ilyen tabut felszódázzunk, de legalábbis fröccsöt készítsünk belőle. Könnyebben beszéljünk azokról a zsidókkal kapcsolatos kérdésekről, amiket általában óvatosabban szoktunk kezelni.

Amikor elkezdtétek próbálni a darabot, ti is zavarban voltatok?

Mivel én nem a zsidó hitvallást követem, számomra is meglepő volt, hogy egy zsidó színházban milyen öniróniával, élcelődve beszélnek azokról a kérdésekről, amelyektől az átlagember könnyen zavarba jön. Amikor megérkeztem az első próbákra, igen, én is zavarban voltam. Aztán arra gondoltam, milyen jó lenne, ha minden ember ilyen, nyíltan és őszintén beszélne a saját hibáiról. Mennyivel szebb lenne a világ.

Fotó: Gordon Eszter

Csakhogy ehhez elég nagy lelki erő kell.

Tény, ahhoz, hogy valaki az efféle kérdésekről ilyen nyíltan beszéljen, ezekkel ilyen felszabadultan tréfáljon, nagyon ki kell tolnia a határokat. Viszont, ha ez megtörténik, sokkal tágabb lesz a mozgástér a határokon belül, sokkal könnyedebben, természetesebben lehet gondolkodni a határon innen lévő kérdésekről. És ez is célja is az előadásnak, amely köszönhetően a rendező, Borgula Andrásnak elég intenzív, határátlépő, gátrobbantó.

Mit kaptál az a Zs-kategória című darabtól te magad?

Ha az ember megtapasztalja, gyakorolja és megtanulja az elfogadást, az nagyon felemelő érzés. Talán a nézők is úgy mennek ki a színházteremből, hogy elgondolkodnak azon: a dolgokat olykor nem megváltoztatni kell, hanem elfogadni. És talán ők is megtapasztalják, hogy ez a felismerés mekkora öröm.

Szerző: Trencsényi Zoltán 

Zs-kategória: 2018. október 24. 19.00 / Hatszín Teátrum

 

 

 
 

Kapcsolódó anyagok