“Humorral körbevont mély kritika” – Interjú Náray Erikával és Auksz Évával az Amazonokról

2018 december 09. vasárnap, 7:00

Jean-Marie Chevret darabját december 13-án mutatja be a Rózsavölgyi Szalon. Az új történetben három év telt el a párizsi barátnők életében. Ők hárman: Martine (Náray Erika), Annie (Györgyi Anna) és Micky (Auksz Éva). Persze megvannak a „régi” fiúk is, Guillaume (Ozsgyáni Mihály) és Loïc (Héricz Patrik), s új szereplőként csatlakozik a csapathoz Pablo (Sztarenki Pál). A rendező pedig most is Szarka János. Aki nem látta az „első részt”, ugyanúgy élvezheti a „másodikat”, a folytatást, hiszen önálló színdarab mindkettő.

Náray Erika / Amazonok – három év múlva, olvasópróba / Fotó: Rózsavölgyi Szalon

Náray Erika / Amazonok – három év múlva, olvasópróba / Fotó: Rózsavölgyi Szalon

Modern nők a kapcsolatok hálójában – Interjú Náray Erikával az Amazonokról

– Ha egy vígjátéknak nincsenek drámai pillanatai, az selejtes. Ezt G. B. Shaw gondolta így. Egyet lehet vele érteni, nem?

– Ha jó a vígjáték, persze hogy vannak mélységei. De fordítsuk meg a dolgot: komoly dráma is csupán akkor tud jól működni, ha ellenpontok, akár humoros helyzetek erősítik a drámai pillanatokat. Az Amazonokat történetesen csak azért nevezzük vígjátéknak, mert arányaiban valóban több benne a vígjátéki helyzet. De nem egy bohózat, nem akarjuk, hogy a nézők minden percben vastagon hahotázzanak. Egyetlen vígjátékot sem lehet úgy végigvinni, hogy folyamatosan a nevetésre játszunk, nemcsak fárasztó tud lenni ez, ám unalmas a színésznek és a közönségnek is. Az ilyen „játékmód” pusztán villámtréfák sora lenne.

– Az Amazonok szerzőjétől kikövetelték a folytatást a párizsi nézők. Ezért is írta meg a „második részt”: Amazonok – három év múlva. Egy újságíró megkérdezte tőle, mit szól ehhez a „bulvársikerhez”. Megütközött ezen az író, és azt mondta: „Miért lenne bulvár, ami elképesztő siker? Ez egy szellemes kortárs darab modern nőkkel és modern problémákkal.”

– Nincs baj a bulvárral, csak nálunk sokan pejoratívan használják a szót, lenéző kritikai éllel. Számtalan, ma már klasszikusnak vett színdarab volt saját korában „bulvár”, mert sikerrel ment. Különben is: mennyivel jobb egy rossz „trendi” Shakespeare-előadás, mint egy remek bulvárdarab? Miért ne lehetne művészi értéke egy szellemesen megvalósított, pengeéles vígjátéknak is, ha az megérint, elgondolkodtat, mai felhangokat kelt bennünk? Förtelmesek a kategorizálások. Jó előadás van meg rossz előadás. Én amúgy a sokféleségnek drukkolok, és hogy a sokféle színház mind magas színvonalon működjön.

Amazonok – három év múlva, olvasópróba / Fotó: Rózsavölgyi Szalon

Amazonok – három év múlva, olvasópróba / Fotó: Rózsavölgyi Szalon

– Az Amazonok szerzője – eredetileg maga is színész…

– És ez nagyon jó nekünk, mert „szájra van írva” a darab. A szerző színészként jól ismeri a színpadi beszédet, a tempót, jó játszani, jó mondani a szövegét. Még akkor is, ha itt-ott formálunk rajta, mert egyszerűen érezzük, nálunk melyik szó él jobban a színpadon. A szerző engedi is ezt.

– Mindhárom „amazon” változott a három év alatt. Egy dolog azonban állandó: a barátságuk. Ha elveszítik is olykor a kapcsolatuk egyensúlyát, igyekeznek helyreállítani.

– Ez így van. Már nem sodródnak, az ő választásuk, hogy egyedül vannak, az ő döntésük, mit dobnak ki az életükből, s mit tartanak meg. És nyilván az is üzenete a darabnak: vannak kompromisszumok, amelyeket meg kell kötni, de nem minden áron.

Györgyi Anna, Auksz Éva, Szarka János / Amazonok – három év múlva, olvasópróba / Fotó: Rózsavölgyi Szalon

Györgyi Anna, Auksz Éva, Szarka János / Amazonok – három év múlva, olvasópróba / Fotó: Rózsavölgyi Szalon

Nem elég megszerezni egy férfit, vagy egy nőt, egy barátot – Interjú Auksz Évával

– Sokat változtak az „amazonok”? Vagyis a „mongúzok”, ahogyan saját magukat hívják.

– Martine lakásában játszódik ez a darab is, ő a fővezér, aki még mindig képes naivitásra. Kicsit kapcsolatfüggő: férje elhagyta egy fiatal nőért, nem tud egyedül élni, összejött az argentin Pablóval. Annie élete teljesen megváltozott. Megismerkedett egy milliomos idős úrral, aki végre nem kihasználta, hanem önmagáért szerette őt, biztonságot adott neki és egy menedéket is a jövőre nézve. Ugyanis a férfi hamarosan meghalt, Annie örökölt mindent. Megnyugtatja a hatalmas vagyon: ugyan bolondos és szarkasztikus maradt, ám megfontoltabbá vált, döntései jobbak és emberibbek. Felerősödött a jósága, önzetlenül figyel a többiekre, gondoskodik róluk.

– És Micky, akit ön alakít?

– Micky is jómódú, ugyanakkor soha nem húzta ki a barátnőit a válságokból. Vele történik a legnagyobb változás, nem árulom el, mi, mert azzal megölném a darabot. De voltaképpen felborítok sok mindent a többiek életében is, én nyúlok legmélyebbre a méhkasban. És százszor bonyolultabb dolgom lesz, mint az előző „részben”. Mert bár nem vagyok végig színen, amikor megjelenek, intenzívnek kell lennem. Az ilyen esszenciális gyors jelenlétek, hogy csak bizonyos pontokon jövök be, és akkor kell mindent kifejeznem rövid idő alatt, színészileg lényegesen nehezebbek, mintha végig bent lennék a színpadon.

Auksz Éva / Amazonok – három év múlva, olvasópróba / Fotó: Rózsavölgyi Szalon

Auksz Éva / Amazonok – három év múlva, olvasópróba / Fotó: Rózsavölgyi Szalon

– A francia szerző, Jean-Marie Chevret – aki eredetileg színész – azt mondta: próbálta azt is megmutatni a színdarabja révén, mennyire egyedül vagyunk társas kapcsolatokban is. Szerinte ezért is azonosulhatunk könnyebben a figurákkal.

– Az Amazonok – három év múlva szerintem elképesztően jó korrajz. Fantasztikusak ebben a francia szerzők. Nemcsak a maiak, hanem a klasszikusok is. Ez a darab is könnyed, tele zseniális és nagyon mai mondatokkal, mégis van benne egy humorral körbevont mély kritika is a korról, amelyben élünk. De nem leleplez, hanem szellemesen és elegánsan megmutatja, milyenek is vagyunk. Elgondolkodtat, miközben nem terrorizálja az elmét. Nyilván arról is szól: nem elég megszerezni egy férfit, vagy egy nőt, egy barátot, könyörtelenül kell azon dolgozni, hogy egy kapcsolat kiállja a „krízispróbákat”. Ez a legnagyobb ereje a „mongúzoknak” is, hogy nem tudja őket úgy elsodorni az élet, hogy ne legyenek megbocsátók egymással. Bármi történhet velük, egymás támaszai maradnak.

Rózsavölgyi Szalon