A humoristák társadalmi felelősségvállalásáról – Interjú Kovács András Péterrel

2020 április 04. szombat, 7:00

Az országban az elsők között szólította meg az embereket a koronavírus-járvány megfékezése érdekében Kovács András Péter karantén slágerével. A stand-up műfajának népszerű képviselőjét a karanténban töltött napokról, az online műsorkészítés kulisszatitkairól és az otthoni bezártságban élő emberek szórakoztatására létrehozott Duma TV-ről kérdezte az EJI.

Az Előadóművészi Jogvédő Iroda Egyesület (EJI) interjúja:

Megjelenése óta rajongók tízezrei követik a videómegosztókon a Maradok. Itthon. című slágert, amelynek népszerűsége hetek óta töretlen, letöltéseinek száma még ma is emelkedik. Honnan jött az ötlet, hogy megalkosd az „otthonmaradók himnuszát”?

Saját késztetésből született a videó, amit a tehetetlenség és értetlenség szült: ha tisztában vagyunk azzal, hogy az otthon maradás a vírus terjedésének leghatékonyabb eszköze, akkor miért nem tartják be ezt az emberek? A másik ok pedig az idő sürgetése: azokkal a napokkal, amelyeken a járvány legelején komolyan vesszük a korlátozásokat, esetleg hónapokat nyerhetünk.

Kovács András Péter / Fotó: EJI

A dallal egyfajta hírvivő is lettél, mint egykor a lantosok, vagy regősök. Gondoltad-e, hogy egyúttal egy új műfajt, a CSR-, vagy társadalmilag felelős stand-up comedy-t is megteremted? Mennyire érzed úgy, hogy ezzel társadalmi szereped, küldetésed lett?

Én mindig is éreztem a hírességek, különösen a humoristák társadalmi felelősségvállalásának a fontosságát. Saját csatornámra korábban is gyártottam szociális érzékenyítést célzó videókat, csak azoknak a folyton rohanó társadalmunkban közel sem volt akkora visszhangja, mint a jelen helyzetben a Maradok. Itthon-nak. Ez tehát mindenképp illeszkedik a korábbiak sorába, csak különös figyelmet vívott ki azzal, hogy – még a miniszterelnök e témában tett bejelentését is megelőzve – a legelső karanténdal volt az országban.

Eddig nem rappeltél. Kibővítetted a repertoárodat ezzel a műfajjal?

A zene szeretete megvan bennem, Janklovics Péter kollégámmal közösen évek óta fut egy zenés produkciónk, a Dumaszving. De fontos megjegyeznem, hogy humoristaként készítjük ezt a műsort is, és attól, hogy a karanténdal ilyen sikeres, nem képzelem magam zenésznek, nem is török zenészi babérokra. Ez csak szórakoztatás.

A stand-up lényege – mint minden élő előadásnak –, a közönséggel tartott személyes kapcsolat. Szerinted meddig maradhat életben a stand-up online üzemmódban? Látsz-e lehetőséget a közeljövőben a sikeres működésre?

Muszáj lesz beérnünk pótlékokkal egy ideig. A rövid, humoristák által otthon gyártott videókon kívül most indul a DumaTV, ahol akár havi előfizetési díjért, akár egyszeri, tartalmankénti fizetés ellenében megnézhetők a Dumaszínház korábbi és a jelenleg futó műsorai. Ezek a közelmúltban forgatott, a televíziós csatornákon még le nem vetített saját felvételeink. Nekem is lesz egy előadásom, amit március 7-én a Dumaszínházban vettünk fel. Vonzó lehetőség ez sokak számára, hiszen a Dumaszínház jegyárának töredékéért megnézhetők az előadások.

A szintén nagy sikerű Karantényeken Litkai Gergővel dolgoztok együtt. Hogyan készül a műsor? Közösen ötleteltek, inspiráljátok egymást?

A munka úgy indul, hogy Gergő létrehoz egy Google-doksit, amibe elkezdjük mindketten írogatni az ötleteinket. Szerencsés esetben egy időben írunk bele, így látjuk, hogy éppen mit ír a másik. Ez nagyon inspirálóan hat mindkettőnkre. Általában két felvételre elegendő anyagot írunk meg, aztán Lovász László kollégánk, aki az egészet szerkeszti, létrehoz köztünk egy hármas videokonferenciát, amelyben látjuk és halljuk is egymást, majd mindenki a saját számítógépének kamerája előtt felolvassa a rá jutó részt, élőszerűen. Ezek után elküldjük a kamerafelvételeket Lászlónak, aki megvágja és vicces képaláírásokat talál ki hozzájuk. Jelenleg épp a műsor továbbfejlesztésén gondolkodunk, hogy ne csak két arc beszéljen benne, hanem legyenek bejátszások is.

A Facebook-oldaladon megjelent Peti otthon című új videódban rávilágítasz arra, hogy a gyerekek hogyan élik meg ezt a nehéz helyzetet, mik a legnagyobb kihívások számukra. Mi a személyes tapasztalatod ezzel kapcsolatban?

Saját bőrünkön tapasztaljuk a bezártság minden hátulütőjét, és bizony néha nehéz tartani a gyerekekben a lelket úgy, hogy minden szerepben mi vagyunk: a szülőktől kezdve, a tanárokon, edzőkön, konyhás néniken át a cserkészfőnökökig. Eddig legalább tudtak panaszkodni a szülőknek a tanárokra, erre-arra, de most még ez sincs meg. Bízom benne, hogy hosszabb távon is bírják majd a gyerekek ezt a helyzetet, hiszen még nagyon alkalmazkodóak. Lehet, hogy ők borulnak ki a leghamarabb, de hosszú távon ők sínylik meg legkevésbé.

Kovács András Péter / Fotó: EJI

A fellépések elmaradása miatt felszabaduló idődben vannak konkrét terveid a közeljövőre nézve?

Nincsenek tervek, egyik napról a másikra tudok én is csak gondolkodni, azt sem tudom, hogy mit fogok esetleg leforgatni a jövő héten. Nem is merek semmilyen elköteleződést vállalni hosszabb távra, mert nem tudom egyrészt, hogy mit hoz a jövő, másrészt meg sokkal nehezebben megy a szellemi alkotás az itthoni leterheltség mellett. Az elmélyült, koncentrálást igénylő munkára, amelynek során árnyaltabb, összetettebb anyagok készülhetnének, nincs lehetőség úgy, hogy az ember körül három gyerek pörög folyamatosan. Marad a napról napra felbukkanó ötletek pánikszerű megvalósítása.

Veled tud maradni azért a humor a karantén napjaiban?

Azt érzem, hogy napról-napra fontosabb lesz, hogy a feleségemben és főleg a gyerekeimben tartsam a lelket és oldjam a mindennapi feszültséget, amelyhez viszont magamon is egyre nagyobb erőt kell vennem. De persze ezen vagyok.

Kovács András Péter, röviden KAP Karinthy-gyűrűs humorista, író, a hazai stand-up comedy egyik jelentős képviselője. Litkai Gergely invitálására 2004-ben csatlakozott az induló Godot Dumaszínház tagjaihoz, ebben az évben kezdte írni a Hócipő humormellékletét, a Gúnygejzírt, aminek öt éven át volt szerzője. 2006-ban megnyerte a Magyar Rádió VIII. Humorfesztiválját, azóta a Rádiókabaré állandó szereplője szerzőként és fellépőként, a Kabaréklubot pedig szóvivőként is segítette. Már pályája elején, 2008-ban Karinthy-gyűrűvel jutalmazták, melyet nem csak elismerésnek, de megelőlegezett bizalomnak és kihívásnak tekint. Rendszeres fellépője a Showder Klub című műsornak, melynek sokáig ő volt a humorkoordinátora is.