“Jó lenne végre bemenni a színházba” – Interjú Józsa Bettinával

2020 május 10. vasárnap, 7:00

A járvány idejére a Jurányi Latte is átalakul. A következő hetek interjúalanyai ugyanazokra a kérdésekre válaszolnak, mint például hogy mi hiányzik számukra a legjobban a kényszerszünet előttről, mire jut végre idő a négy fal között, de olvasni- és néznivalót is ajánlanak nekünk. Ezúttal Józsa Bettina színésznőt kérdezték.

Hogy vagy? Hogy telnek a napjaid?
Szerencsére nem egyedül kell átvészelnem ezt az időszakot, mert a barátommal élek együtt. Persze ez is nagy kihívás, de még nem mentünk egymás agyára. Próbáljuk megtalálni az apró örömöket egy-egy napban, együtt és külön-külön is. Én fejlesztem a főzőtudományomat, amivel Ő is jól jár, illetve elkezdtem megtanulni hímezni, felfrissíteni az angol tudásomat, edzünk, és a napokban megérkezett a puzzle, amit rendeltünk, azóta nem nagyon van időérzékünk. De valahogy egyik dolog sem elégít ki igazán. A karantén előtt nagyon sokat dolgoztam, és azt hittem, hogy most jó lesz egy kicsit megállni, szusszanni. Ez kb. egy hétig tartott. Jó lenne végre bemenni a színházba.

Mi hiányzik az életedből jelenleg a legjobban?
A legjobban egyértelműen a színház. Az, hogy színpadon álljak. Semmi sem köti úgy le az energiáimat. Két bemutatóm is elmaradt, amiket nagyon vártam, és amikre nagyon készültem. Mostanra fogalmazódott meg bennem, hogy az a legrosszabb, hogy nincs mit várni. Nincs meg az az izgatottság lefekvés előtt, amiért másnap érdemes lenne felkelni. Legyen az egy próba, egy előadás, egy koncert vagy buli, egy találkozó, bármi… Valahogy minden nap egyformának tűnik és kiszámíthatónak.

Fotó: Éder Vera

Hogyan él tovább számodra a színház a kényszerszünet alatt?
Örülök, hogy felraknak előadásokat, amiket online meg lehet nézni. Amúgy is igyekszem színházba járni, de sajnos (vagy hál’istennek) keveset tudok, mert sokszor játszom én is. Ezeket többnyire megnézem, bár van egy kis ellenérzésem is ezzel kapcsolatban, mert valahogy elmúlik annak a varázsa, feszültsége, intimitása, ami a színházban, az előadáson megteremtődik. Most szombaton lesz először olyan streamelt előadás, amiben én is benne vagyok. Május 9-én este 8-kor vetítik a Megfigyelők c. előadást, Kelemen Kristóf rendezésében, ami 24 órán át megtekinthető lesz ezen a felületen, ahol a nézők üzenhetnek, kérdezhetnek az előadás kapcsán. Nagyon izgulok, és kíváncsi is vagyok, hogy vajon el lehet-e érni így ugyanazt a hatást, amire az előadás képes. Amúgy nem kezdtem bele semmilyen online színházcsinálásba, inkább kivárom, amíg újra lehet rendesen csinálni. Na. Mégiscsak van mit várni.

Milyen szép élményt tudsz kiemelni az elmúlt időszakból?
Örökbe fogadtunk egy kiskutyát, a Mindenki Fogadjon Örökbe Egy Kiskutyát Alapítványtól. Ezzel régi vágyam teljesült. Hamu 6 hónapos kisfarkas, a nap 24 órájában követ, figyel, és rengeteg boldog pillanatot szerez.

Öröm az ürömben: mi az, amire végre most van időd?
Mindig szerettem volna megcsinálni a jogsit, de valahogy sosem fért bele az időmbe, pedig nagyon szeretnék már vezetni. Apukám sokat tanított, mikor vidéken laktunk, állítása szerint gyerekjáték lesz. Épp itt az ideje.

Milyen könyvet, filmet, sorozatot, online programot ajánlanál az olvasóknak?
Jelenleg két sorozatot nézek, a La Casa de Papel-t, és a The Crown-t. Előző egy spanyol bűnügyi-bankrablós-fegyveres-túszejtős-szerelmes történet, utóbbi pedig egy történelmi dráma sorozat, ami II. Erzsébet uralkodását és a brit királyi család életét mutatja be, olyan élethűen, hogy például még a ruhák kinézete is megegyezik az eredeti darabokkal. Nagyon intim és őszinte alkotás. Ha ezt a királynő megnézné, nem biztos, hogy nyugodtan aludna, mindenesetre elég menő, hogy még életedben sorozatot készítenek rólad. Bátran ajánlom mindkettőt!

Miben változtatnál az életeden az elmúlt hetek tanulságaként, ha vége lesz a karanténnak?
Jó lenne azokat a dolgokat beiktatni az életembe, amiket most kényszerből kezdtem el csinálni. És szeretnék nagyon sokat lenni a természetben!

Jurányi Latte