Gordiusz ősbemutató – Interjú Fekete Lindával és Gubík Ágival

2021 március 13. szombat, 4:11

Egressy Zoltán Gordiusz című karanténkomédiájának ősbemutatójára készül Fekete Linda, Gubik Ági és László G. Attila. A Zichy Szín-Műhely előadását Léner András rendezésében március 13-án 19 órakor közvetíti az eSzínház a 6szín színpadáról.

Mennyiben más ez a karanténkomédia, mint az eddigi vígjátékok amiben szerepeltetek?

Gubík Ági: Úgy készülni színházi bemutatóra, hogy nem lesz néző, lelkileg megterhelő. Élő műfajról beszélünk, ráadásul egy komédiát alakít a nézőtérről jövő reakció, nevetés. Nem könnyű így… De terápia volt ez a próbafolyamat. Jó találkozás volt.

Fekete Linda: Magában a készülődésben nem érzek különbséget, talán csak annyit, hogy a színész úgy érzi, hogy van még ideje, hiszen úgysem ülnek nézők a nézőtéren a premieren, így talán hajlamosabb a halogatásra. Az azonban biztos, hogy nem tud egy teljes értékű előadás létre jönni, mert igenis szükség van külső szemre, fülre, hogy beálljon a darab ritmusa. Reakciók nélkül, olyan mint a kapura rúgás, kapus nélkül, betalálhat, de elmarad a katarzis. 

Fekete Linda, László G. Attila és Gubík Ági / Fotó: Zichy Szín-Műhely

Mesélnétek pár mondatot a karaktereitekről? Miért kihívás számotokra?

Gubík Ági: Emma, a feleség akit játszom, intenzív személyiség. Az a lehengerlő nőtípus, aki egyszerre mozgósítja és bénítja a környezetét. Aki körül állandó izzásnak kell lenni.

Fekete Linda: Annyira emberi, mármint a gyarlóságát tekintve. Viccet félretéve, a karakter önzősége, számító énje kihívás számomra. Szemrebbenés nélkül hazudik, és úgy tesz, mintha nem csinálna semmi rosszat. Ebben az esetben a gerenda smafu. Mármint, úgy értem a szálka és a gerenda mondásból kiragadva. Szóval, furcsa ezt így megtapasztalni, hogy ilyen is lehet az ember, és még élvezi is. 

Mi az az instrukció, amit legtöbbször hallottatok a rendezőtől?

Gubík Ági: Léner András nem először rendezett. Több munkánk volt mar. Értem őt. Közös nyelvet beszélünk. Pajzán humorral teli instrukcióira vevők voltunk mindhárman.

Fekete Linda: Ne akarj nyolcfélét eljátszani, legyél vektor, egyenesen a célpontra céloz, ne mütyürkéz! 

Egy év alatt megjárhattuk a karantén lét minden oldalát. A mostani tudásoddal, tapasztalatoddal mit üzennétek az egy évvel ezelőtti önmagadnak?

Gubík Ági: Sosem szerettem túlságosan megszervezni az életemet, az éveimet. Ezt az időszakot, ezért is viselem, viseltem lazábban. Türelmet tanultam talán…

Fekete Linda: Kitartást! Erre nem lehet felkészülni, csak türelmesen túlélni. És ha már nagyon rossz, a maszk alá feldobni egy piros rúzst, bár nem látják, de te tudod, és ez magabiztosságot kölcsönöz.

Mit üzennétek a közönségnek, miért váltsanak jegyet az előadásra?

Gubík Ági: A helyzetekben magunkra ismerhetünk. Nevethetünk magunkon ebben az egyáltalán nem nevetséges helyzetben.

Fekete Linda: Azt vettem észre, hogyha az ember kívülről látja magát, illetve a helyzetet amiben él, nagyot tud mulatni rajta, mert jó érzés, hogy nem vagyunk egyedül ebben a slamasztikában. Ki-ki magára ismerhet, egy-egy mozdulatban, egy-egy kifakadásban, egy-egy meggondolatlan cselekvésben, mert az előadás alatt átkerül egy kicsit a fókusz, mert a karantén alatt mi magunk vagyunk állandóan reflektorfényben. 

Kérdezett: Helyes Georgina