Elhunyt Anatol Constantin színész-rendező

2019 július 11. csütörtök, 14:46

A Marosvásárhelyi Nemzeti Színház közössége fájdalommal búcsúzik Anatol Constantin színész-rendezőtől.

Anatol Constantin 1921. március 21-én született Nagyszebenben. Gazdag művészi pályafutásának állomásai: 1944-1945 – Iași-i Nemzeti Színház, 1945-1946 – bukaresti Teatrul Nostru, 1946–1947 – bukaresti Teatrul Modern. 1947–1952 között a Marosvásárhelyi Állami Székely Színház művésze. 1952-től a kolozsvári Állami Magyar Színház színésze, 1957–1959 között főrendezője volt, majd a kolozsvári román Nemzeti Színházhoz szerződött. A következő állomás Temesvár, ahol a magyar, román és német társulatnál játszott és rendezett. 1968-tól ismét a Marosvásárhelyi Állami Színház színész-rendezője lett.

1980-ban kivándorolt Izraelbe, ahol a haifai színházban játszott, és a Beer-Sheva-i színházban rendezett.

1996-ban visszatért Marosvásárhelyre, ahol bemutatta Felix Mitterer: HOTEL SZIBÉRIA című előadóestjét, amelynek rendezője és előadója is volt, valamint színre vitte Edna Mazya: JÁTÉKOK A HÁTSÓUDVARBAN című színművét (bemutató: 1997.X.25.).

Anatol Constantin a 85. születésnapján készült interjúban így emlékezett a marosvásárhelyi kezdetekre:

„Bukarestből két év után visszajöttünk Szebenbe (…) Egyik nap felfedeztem egy plakátot, a Székely Színház Mandragóra előadását hirdette. Este elmentem az előadásra. Elbűvölt egészen. Szünetben hozzám jött egy vékony, barna ember, és azt mondta románul, hogy ugye, maga Anatol Constantin. Láttam magát Bukarestben a Cocea színházban, a Bernard Shaw darabban, nagyon, nagyon jó volt. Bemutatkozott, hogy ő Tompa Miklós, a vásárhelyi színház igazgatója. Mondom magyarul, örvendek. Tompa nagy szemekkel nézett rám, hogy magyarul beszélek. Mondom, a szüleim otthon így beszélnek, az anyám beszélt velem németül. (…) Hívott Vásárhelyre, és megbeszéltük, hogy lejövök játszani. Kitalálták nekem a Váratlan vendéget, egy fiatal gyereket kellett alakítanom benne, aztán következett a Bánk bán és az említett gyönyörű öt év. Akkor nálam a színészsors és az embersors összetalálkozott. (…)”

Nagy Miklós Kund: Biberachot ma is szó szerint idézem. Múzsa, (735) 2006. április 22.

A Veri az ördög a feleségét című, 1977-ben bemutatott filmben nyújtott alakítása remek ötvözete a színész és szerep találkozásának.

„A rendező András Ferenc végigjárta az országot, de még a szomszédos országokat is, hogy egy tökéletesen hiteles, ízig-vérig valódi étvágymentes színészt találjon, akinek sápadt, beesett arcán azonban mégis ott üljön a szenvedő sóvárgás, amikor látja, mások hogyan habzsolják az ételt. (…) Heuréka! – kiálthatott fel a fiatal filmrendező, amikor Marosvásárhelyen végre megpillantotta Anatol Constantint, a ragyogó színművészt és rendezőkollégát, akiből csak úgy áradt a kóros étvágytalanság szívsajdító bánata. Csakis ő lehet és senki más dr. Vetró Géza alakítója, azé az illusztris vendégé, akinek a kedvéért a filmben a hatalmas, mondhatni gargantuai és pantagrueli méretű ebédet készítik és lakomát csapják, de hiába, mert Vetróban a magas státusa már annyi ellenmérget termelt ki evés esetére, hogy csupán esdeklő szemével képes venni a tálból, de attól is súlyos gyomorégést és kínzó émelygést kap. (…)”

Sas György: Tettenérés, Film, Színház, Muzsika, 1977.október 15.

Szerepelt még a Balta (román-olasz koprodukció, 1970), Plusz-mínusz egy nap (1972), Forró rágógumi 4. – Szoknyavadászok angyalbőrben (izraeli–német koprodukció, 1982), Vadon (1989) című filmekben.

A marosvásárhelyi színpadon olyan remek alakítások fűződnek nevéhez, mint:

Biberach – KATONA JÓZSEF: BÁNK BÁN (rendező: Szabó Ernő, bemutató: 1947. X. 10.), Egy színész MAXIM GORKIJ: ÉJJELI MENEDÉKHELY (rendező: Szabó Ernő, bemutató: 1948. I. 13.) Crooks – JOHN STEINBECK: EGEREK ÉS EMBEREK (rendező: Delly Ferenc, bemutató: 1948. II. 17.), Nordling HENRI BERGER: VÍZÖZÖN (rendező: Szabó Ernő, bemutató: 1948. IV. 29. A darabot Anatol Contantin és Kemény János fordította; Gróf Buttler János – MIKSZÁTH KÁLMÁN: KÜLÖNÖS HÁZASSÁG (rendező: Szabó Ernő, bemutató: 1949. I. 13.), Brânzovenescu, ügyvéd– I.L. CARAGIALE: AZ ELVESZETT LEVÉL (rendező: Tompa Miklós, Szabó Ernő, Kovács György, segédrendező: Anatol Constantin, bemutató: 1949. X.25.), Klesztakov Alexandrovics Iván – N.V. GOGOLY: A REVIZOR (rendező: Szabó Ernő, Tompa Miklós, bemutató: 1952. III. 14.), Sándor – NAGY ISTVÁN: ÖZÖNVÍZ ELŐTT (rendező: Harag György, bemutató: 1971. III. 20.), Mirea – Paul Everac: AZ ÖTÖDIK HATTYÚ (rendező: Anatol Constantin, bemutató: 1979.05.11.)

Színes művészi pályafutását, professzionalizmusát emlékezetes rendezései is fémjelzik:

1970. B. Shaw: BRASSBOUND KAPITÁNY MEGTÉRÉSE (országos bemutató: 1970. IV. 3.), Oscar Wilde: LADY WINDERMERE LEGYEZŐJE (bemutató: 1971. I. 15.), Tudor Negoiţă: AMIKOR A PISZTOLYOK HALLGATNAK (bemutató: 1971. XII. 29.), Karinthy Frigyes: KABARÉ – SZABÁLYOS LÉLEKTANI DRÁMA, (bemutató: 1971. XII. 31.), Raffai Sarolta: DIPLOMÁSOK (bemutató: 1973.V.23.), Mircea Ştefănescu: A KIS POKOL (bemutató: 1974.IV.18.), Csehov: A HÁROM NŐVÉR (bemutató: 1975. X. 10.), E. Labiche és Marc-Michel: OLASZ SZALMAKALAP (bemutató: 1976. I. 30.), G. B. Shaw: BARBARA ŐRNAGY (bemutató: 1977. VII. 3.), Edward Albee: MINDENT A KERTBE (bemutató: 1978.XII.29.), Paul Everac: AZ ÖTÖDIK HATTYÚ (bemutató: 1979.V.11.), Edna Mazya: JÁTÉKOK A HÁTSÓUDVARBAN (bemutató: 1997.X.25.).

Isten veled, Lulu.

 

 

 

 

 

 

 

2019.07.11.