“Aktuálisabb, mint valaha” – A Koldusopera a Tamási Áron Színházban látható

2019 október 01. kedd, 17:59

Nagyszabású premierre készülnek a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színházban: Bertolt Brecht Koldusoperáját (Háromgarasos operáját) a Szegedi Szabadtéri Játékokkal együttműködésben állította színpadra a társulat Bocsárdi László rendezésében. Az augusztusban Szegeden tartott előadások után a produkciót átdolgozott formában, és az eredeti szöveghez hűen, három felvonásban mutatják be Sepsiszentgyörgyön október 8-án.

Gengszterek és utcalányok, profi koldusok és korrupt rendőrök világát mutatja be a Koldusoperában Bertolt Brecht, aki drámaíróként és rendezőként a 20. századi színház egyik legnagyobb hatású alakja. A darab műfaji meghatározása szerint tandráma, de a legmozgalmasabb hollywoodi forgatókönyveket idézi, és egyben opera, musical, és mindezek paródiája is, mely kegyetlenül éles tükröt tart elénk a pénz hatalmának, a kapitalizmus világának visszásságairól.

Tartalmát és formáját tekintve is igazi remekmű, Kurt Weill gyönyörű zenéje pedig ugyancsak nagymértékben hozzájárult a világsikeréhez.

Fotó: Dusha Béla

Penge Mackie, a rablógyilkos titokban feleségül veszi Peachum, a koldushálózatot működtető üzletember egyetlen lányát, Pollyt, az apa azonban nem adja áldását a házasságra, sőt, bosszút forral újdonsült veje ellen, és felesége valamint az utcalányok segítségével eléri, hogy a rendőrfőnök elfogatási parancsot adjon ki ellene. Csakhogy a rendőrfőnök egykori katonatársa és barátja Mackie-nek, így aztán egyre több nem várt fordulat következik be a történetben.

A marxista eszmék iránt érdeklődő Brecht 1928-ban a kapitalizmus kritikájaként írja meg a Koldusoperát, mely ma – amikor az európai kommunista rendszerek összeomlása után újra a vadkapitalizmus korát éljük – aktuálisabb, mint valaha. A problémák ugyan nem változtak, de most már sokkal többet tudunk róluk. “Minket, polgári kisiparosokat, akik derék feszítővasainkkal a kis boltosok nikkelkasszáit dolgozzuk meg, elnyelnek a nagyvállalkozók, akik mögött ott állnak a bankok. Mit számít egy tolvajkulcs egy részvénnyel szemben? Mit számít egy bankrablás egy bankalapítással szemben?” – panaszkodik Mackie az előadás végén, és mindnyájan érezzük, hogy mindez nem humoros kiszólás. Mert bár a banki rendszer mára a társadalom motorjává vált, vajon ki ne tapasztalta volna még közülünk, hogy a különböző pénzintézetek ügyletei, fondorlatai nyomán átverték, és semmit sem tehetett ellene? Ki ne érezte volna még, hogy a bankok tevékenysége valójában szervezett, törvényes lopás? Elhiszi-e valaki manapság, hogy a rendszer, amelyben élünk a társadalmat fenntartó munkás kisemberek érdekeit szolgálja?

Az előadás elkészítésében a rendező közvetlen munkatársai Dr.Incze G. Katalin karmester (a Kolozsvári Opera munkatársa), Bartha József díszlettervező, Cs. Kiss Zsuzsanna jelmeztervező, Benedek Zsolt dramaturg, Bezsán Noémi koreográfus és Baumgartner Sándor világítástervező voltak. Az előadásban a rablógyilkos szerepében Erdei Gábort láthatják

A produkcióban a Tamási Áron Színház teljes társulata mellett nagyzenkar és kórus is közreműködik.

Forrás: Tamási Áron Színház