A finanszírozás is szinte „sömmi” – Villáminterjú Hegymegi Mátéval

2017 február 24. péntek, 7:00

Február 23-tól látható a Jurányi Inkubátorházban a k2 színház legújabb előadása, a Rózsa Sándort és betyárvilágát bemutató Sömmi. Hegymegi Máté rendezőt a Jurányi Latte kérdezte.

Piti Emőke és Horváth Szabolcs a Sömmi. próbáján (Fotó: Slezak Zsuzsi)

Piti Emőke és Horváth Szabolcs a Sömmi. próbáján (Fotó: Slezak Zsuzsi)

Ajánló a darab elé:

A Cserna-Szabó András 2015-ős regényéből készült átirat, a mű eredeti nyelvezetét használva mutatja be Rózsa Sándort és a betyárvilágot a 19. században a maga véráztatta és küzdelmes élethelyzeteivel. Rózsa Sándor története nem poros, régi tárgyként kerül kiállításra Cserna-Szabó regényében, hanem hús-vér magyar sorstörténetként. Pontos képekkel, sűrű nyelvvel festi le mindazt a brutalitást, kegyetlenséget, amivel ezek a betyárok igazságot tettek, bosszút álltak, fegyelmet tartottak a pusztában. Megelevenedik a pandúrokkal folytatott, soha véget nem érő hajsza,, amelynek tétje egyik oldalról a terror leszámolása, míg hőseink részéről küzdelem a túlélésért. Hiszen ők nem a maguk döntéséből lettek betyárok, ha már így hozta az élet.

És ha már adatott az út az alvilágba, hát menjenek a legmélyére. A szemünk előtt alakul át és részegedik meg saját, egyre növekvő hatalmától Rózsa Sándor, akit csak Gazdának lehet hívni. Ördögi easternre számítson a néző, kegyetlen, de igaz szavakra. A Sömmi patakvértől nem mentes, de igaz érzelmekben is dúskáló betyárregény, melyben nem csak a szegénylegényekről hullik le e a lepel,de magáról a történelemről is.

k2 Színház: Sömmi - próba (Fotó: Slezak Zsuzsi )

k2 Színház: Sömmi – próba (Fotó: Slezak Zsuzsi )

Villáminterjú Hegymegi Mátéval:

Mikor és hogy jött az ötlet, hogy Cserna-Szabó András Sömmi. című kisregényével foglalkozz? Mi fogott meg benne?

A könyv 2015 szeptemberében jelent meg, akkor láttam róla egy cikket. Izgalmasnak tartottam, hogy ma valaki ehhez a témához nyúl, úgyhogy megvettem, elolvastam. Utána már biztos voltam benne, hogy dolgozni akarok az anyaggal, mert a kisregény epikus nyelve és költőisége passzol ahhoz a mozgásszínházi formához, amit én szeretek csinálni. Ezután jött az ötlet, hogy együtt dolgozzunk a k2-s srácokkal. Elkezdtünk anyagot keresni, és a Sömmi. is felmerült. Kiderült, hogy jól ki lehetne osztani a színészekre, és a társulat vezetői is azt szerették volna, ha a csapat találkozik ezzel a formával.

Miért érzed ezt ma aktuálisnak?

Az előadás olyan fiatalokról szól, élükön Rózsa Sándorral, akik az őket körülvevő „sömmiből”, a magyar pusztáról indulva, lehetőségek hiányában a betyár létbe kényszerülnek. Látok párhuzamot azokkal a körülményekkel, amikkel nekünk is szembe kell néznünk ma itthon. Mindezt egy olyan társulattal hozzuk létre, akik keresik a lehetőséget, hogy színházat csináljanak, egy független társulatot próbálnak működtetni egy olyan helyzetben, ahol a finanszírozás is szinte „sömmi”.

Hegymegi Máté, Boros Anna - k2 Színház: Sömmi - próba (Fotó: Slezak Zsuzsi )

Hegymegi Máté, Boros Anna – k2 Színház: Sömmi – próba (Fotó: Slezak Zsuzsi )

Zajlanak a próbák. Milyen az együttműködés a k2-vel?

Ez egy nehéz, de nagyon jó próbafolyamat. A színészektől komoly koncentrációt igényel, mert a szöveg dialektusát, ami eltér a megszokottól el kell sajátítaniuk, miközben az előadás egy nagyon fegyelmezett mozgást igényel, amivel ilyen formában még keveset találkoztak. A darab világa nagyon közel áll a western műfajához, ahol sok az atmoszférateremtő zene. Élő zenét használunk, amit ők játszanak, és amit sokszor együtt is írtunk.

A kisregény elég kegyetlenül ábrázolja a betyárok mindennapjait. A darab mennyit őriz meg ebből a brutalitásból? Kiknek ajánlod az előadást?

Hozzátartozik mind Rózsa Sándor karakteréhez, mind a betyárok életmódjához ez a fajta brutalitás. Ez fontos része annak az útnak, amit végigjárnak, és igen, ha már ráléptek, a végletekig mennek. Az előadás nyelve stilizált, természetesen nem egy az egyben mutatjuk meg ezeket. 14 év felett ajánlom az előadást.

Ütköztetek nehézségbe az adaptálás során? Mit kértél Bereczki Csilla és Gábor Sára dramaturgoktól?

Meghúztuk a regényt, kiemeltük, ami színházilag nekünk fontos, és annyit változtattunk, hogy nem végig Veszelka Imre az elmesélő, hanem a történések áldozatai. De szerettem volna a lehető legtöbb dolgot megtartani a regényből, ahogy az elbeszélő formához is ragaszkodtunk.

Boros Anna és Domokos Zsolt a Sömmi. próbáján (Fotó: Slezak Zsuzsi)

Boros Anna és Domokos Zsolt a Sömmi. próbáján (Fotó: Slezak Zsuzsi)

Mennyiben lesz ez fizikai színház? Most is egy komplex (próza, mozgás, élőzene) előadásra számíthat a néző, mint amilyen a Kohlhaas?

Hasonló, de más a zene dramaturgiai funkciója, a mozgás kevésbé táncszerű. Erős a képregény-, állóképszerűsége a darabnak, de nem úgy, mint a Bádogdobban, ahol fényképekből elevenedik meg a történet. Itt díszletet is alig használunk, erősítve ezzel azt az ürességet, ami körülveszi a szereplőket. A Sömmi. inkább a képregényekhez és videoklipekhez közeli formát igényel, amiben lassabb tempójú, feszült atmoszféra uralkodik.

Tavaly a Színházi Kritikusok Céhe a legjobb független színházi előadás díját a Kohlhaas-nak, a Zsámbéki Színházi Bázis, a Szkéné Színház és a szegedi MASZK Egyesület közös produkciójának ítélte.

A csapatnak fontos elismerés, hogy a nehéz körülmények ellenére létrejött az előadás, és úgy értékelik, hogy az a téma, amivel foglalkoztunk, illetve azoknak az embernek a munkája, akik ezért összeálltak, jelentős most itthon annyira, hogy más komoly előadások mellett említik és elismerik.

Hegymegi Máté

Min és kivel dolgozol legközelebb?

A Peer Gynt-öt csináljuk még ebben az évadban a Stúdió K-val.

Kérdezett: Bordás Katinka
Jurányi Latte

 
 

Kapcsolódó anyagok