„Szerettük volna megfoghatóbbá tenni” – A Diótörővel indul “stadionturnéra” a Győri Balett

2016 december 10. szombat, 15:16

A balett, a cirkuszművészet és a show elemeit ötvöző Diótörővel indul “stadionturnéra” a Győri Balett.  Ifj. Harangozó Gyula rendezőt és Kiss János társulatvezetőt kérdezte a nullahategy.hu.

A nullahategy.hu cikkéből:

“Az arénák méreténél fogva jóval nagyobb kellékekben, terebélyesebb színpadképben kellett gondolkodnunk, mint amit egy színházban fel lehet építeni. Speciális gondolkodást igényelt az arénába szánt díszlet kidolgozása. Sokkal nagyobb a tér, amelyet ki kell tölteni, viszont a legegyszerűbb dolgok, amelyek a színházban működnek, itt nem alkalmazhatók” – felelte ifj. Harangozó Gyula arra a kérdésre, hogy miért készült “szélesvásznú díszlet” a darabhoz.

Fotó: Győri Balett

“Amikor először megláttam, szinte tátva maradt a szám. Alig várom, hogy a közönségnek is megmutathassuk. Dimitrij Simkin, aki egy másik előadásunk, a Zorba díszletét is tervezte, ezúttal is fantasztikus produkciót hozott létre. Olyan, mintha valami elképesztően jó 3D-s filmet vagy fényfestést nézne az ember. Óriási kihívás volt, hogy az Arénában is megszülethessen a varázslat, hiszen ha valaki a Diótörőre gondol, igazi mesét vár a színpadon. Hat projektorral, hatalmas díszletekkel készülünk az előadásra. De nem csak a díszletek, de a jelmezek is egészen fantasztikusak és élethűek, ha ránéz az ember az Egérkirályra, szíve szerint futna, ameddig a lába bírja, olyan ijesztő, az egerek pedig csibészek, akár a Karib-tenger kalózai” – számolt be Kiss János.

Ifj. Harangozó Gyula hangsúlyozta, nem híve az értelmetlen modernizálásnak. Abból indult ki, hogy a 19. század végén, amikor a Diótörő a cári Oroszországban megszületett, a darab első, bevezető része a kor jelenében, a folyatása pedig az álomvilágban játszódott. Akkoriban nem véletlenül volt a darab kiinduló helyszíne egy korabeli nagypolgári karácsonyi vendégség, ahol a jelenlevők ruházata, viselkedése és az őket körülvevő bútorok, kellékek és játékok mind olyan voltak, mint a nézők valódi otthonában. A közönség soraiban ülő gyerekek így magukénak érezték a színpadon látható játékokat és a paraván mögött előadott bábjátékot, ahol Diótörő helyzet megvédi szerelmét az Egérkirálytól.

Fotó: Győri Balett

“Arra gondoltam, hogy jó lenne, ha ezt a bevezető részt a mai gyerekek, a mai közönség tagjai is magukénak és valóságosnak érezhetnék. Ahhoz hogy ezt elérjem, olyan valós személyeket és mesefigurákat kellett ebbe a keretbe beleképzelnünk, akiket a gyerekek ismernek, olyan helyszínt kellett teremteni, ahová oda tudják képzelni magukat. Így lett az előadáson a bohóc helyett Pókember, a kis táncos lány figurája helyett Barbie, a szerecsen helyett pedig egy robot. A paraván mögött játszott bábjátékot is átalakítottuk, helyette két csapat a történetet egy videojátékkal játssza le. Később a darab ‘álom’ részében persze jönnek a klasszikus táncok, az eredeti történet, de a bevezetőt szerettük volna a mai gyerekek számára is megfoghatóbbá tenni” – mondta Ifj. Harangozó Gyula.

A teljes interjú itt olvasható.

 
 

Kapcsolódó anyagok