“Soha nincs könnyedség” – Juronics Tamás válaszolt

2017 április 29. szombat, 15:22

Az ősszel harmincadik évadát kezdő Szegedi Kortárs Balett művészeti vezetőjét a Táncélet.hu kérdezte.

 

A tancelet.hu cikkéből:

A 2016-17-es évadra négy bemutatót hirdetett meg a Szegedi Kortárs Balett. A művészeti vezető szerint alapvetően két bemutatóra vannak berendezkedve, a három még ideális lehetne időbeosztás szempontjából. “Igazából nekünk nem is ez a sok, a felkészülés ugyan egy nagyon intenzív, de kellemes új munka, hanem a repertoár szinten tartása fárasztó egy közösség számára. A mi repertoárunk 6-7 különböző teljes estés produkcióból áll, amiket a Müpában és Szegeden is játszunk. Az ezekre való felkészülés nagyon sok munkát ad amellett, hogy új dolgokra is készülnünk kell, ezért vannak a táncosaink nagyon megterhelve. Minden egyes produkciót, amit előveszünk, próbálunk is. Ebben az évadban ehhez társult a turnékra való felkészülés is, és mivel majdnem minden évben vannak új tagok, van egy kis betanító próba is, ami nagyon fárasztó dolog. Úgyhogy leginkább ezek őrlik fel az energiákat, nem az új bemutatók” – számolt be Juronics Tamás.

Juronics Tamás

Juronics Tamás

A koreográfus elmondta, jövőre három új taggal bővülnek, egy fiatal táncos általában 7-10 évig dolgozik náluk. “Én is szeretem, ha vérfrissítés van a társulaton belül, szeretek fiatalokkal dolgozni, figyelem a végzős osztályok növendékeit, kit lehet úgy elkapni, hogy nagyon hamar kész táncos legyen belőle. Évente tartok próbatáncot, és bár az ilyen 2-3 órás alkalmakon elég kevés benyomást tudok kapni, de azért hasznosak. Egyrészt van egy tánctechnikai felmérés, hiszen ez a minimális követelmény, és nálunk fontos, hogy valakinek klasszikus balett és modern alapjai is legyenek. Ezt természetesen egy végzős növendéknél nem lehet teljes mértékben számon kérni, hiszen nem kész táncos, de az alapokat és a készségeket azért nagyon jól lehet látni. A másik része pedig nyilvánvalóan nagyon szubjektív, hogy alkatilag, formailag illeszkedik-e ahhoz a világhoz, amit a társulat képvisel, és én személy szerint látok-e benne olyan színpadi, előadói, lelki képességet, ami vonz, ami mint alkotót inspirálhat a jövőben. Ebben természetesen néha tévedhetek, hiszen erre tényleg kevés az idő. Ez a munka során szokott kiderülni. De ezeket a kockázatokat vállalom. Volt, hogy kiderült, nem passzolunk egymáshoz. Most három új tagunk lesz, három hölgy. Nagyon izgalmas, hogy az újak milyen energiákat fognak hozni, hiszen három lány már egy olyan mértékű változás, ami megmozgatja a belső energiákat is” – hangsúlyozta Juronics Tamás.

A kérdésre, elégedett-e azzal az úttal, amit a társulat a három évtized alatt bejárt, és ahol most tart, így felelt: “Kettős a megítélésem. Az egyik oldalról nagyon örülök, mert az a fajta kontinuitás, amit képesek vagyunk megvalósítani, ritka. A társulat 30 éve magas nívón működik, ami sokszor még emelkedik is. Nyilván vannak hullámvölgyek, akár a társulat belső életében, akár a produkciók szintjén, de alapvetően nagyon megbízható szakmai színvonalon létezünk, és ez nagyon jó. Az is, hogy létezünk egyáltalán ebben a mai kulturális közegben, aminek szerintem a táncművészet még mindig nem igazán megbecsült része. Ugyanakkor az is igaz, hogy amennyiben egy vállalkozást csinálnék, ilyen energiákkal, ilyen szakmai sikerrel, akkor az a vállalkozás bővülne. Ez érdekes dolog. Akkor már nyitottam volna még egy és még egy és egy harmadik üzletet, és akkor az egyszer csak több lenne. Nagyobb hatása lenne a világra. És mi ezt ugye nem tudjuk megtenni, bármennyire is szakmai díjak özöne jött hozzánk az elmúlt 30 évben. Személyesen én is rengeteg elismerést kaptam, amik mind jól esnek, de a szerkezeti, strukturális előrelépés valahogy nem tud megtörténni. Nem tud több táncosom lenni, nem tudok nagyobb együttest felépíteni, nagyobb lélegzetvételű ügyeket létrehozni. Ha erről filozofálgatok, akkor zavarni szokott, hogy a körülmények alapvetően mindig a küzdésről szólnak egy társulat életében, soha nincs könnyedség. Ennyi idősen, ennyi szakmai múlttal a hátam mögött sem tudok a jövőre könnyedén gondolva, a jövő biztonságával létezni. Mindig ugyanazok a harcok, ugyanazokkal vagy újabb közreműködőkkel, állandó feszültség, hogy jövőre lesz-e újra támogatásunk, vagy sem, összejön-e valami. Ennek a bizonytalanságnak a jelenléte az, ami zavaró. Közben pedig ez nyilván egy strukturális bizonytalanság, alapvetően láthatjuk, hogy még mindig működünk, mégsem történik semmilyen nagy baj. Ezt összemérve a másik oldalon lévő művészeti teljesítménnyel, stabilitással és tisztességgel, utóbbi szerintem nagyon fontos szó a szakmában – nincs arányban. Nem szoktam panaszkodni, fantasztikusan jó táncosok és motivált művészek voltak és vannak nálunk, sikeresek a produkcióink. Ez azért nagyon nagy és fontos dolog, a Nemzeti Táncszínház partneri vonatkozásában is. Lehet, hogy valaki pejoratívnak tartja a sikert, én nem. Az, hogy egy kortárs balett előadás vagy egy társulat ilyen nagy közönségbázist tud mozgatni, az egyedülálló Magyarországon” – mondta Szegedi Kortárs Balett művészeti vezetője.