“Mindig is izgatott a határátlépés” – Blaskó Borbála válaszolt

2017 május 02. kedd, 8:31

Május 9-én ismét látható az Átriumban a Pukedli és a Hajsza. A koreográfust a Fidelio kérdezte.

A Fidelio cikkéből:

“A klasszikus balett erőteljesen a rendszerre, a szabályszerűségre, a fegyelemre és az alázatra nevel. Ezt egy idő után a magam számára túlszabályozottnak, merevnek éreztem, ezért fordultam a szabadabb formák felé. Úgy tapasztaltam, hogy a klasszikus tánc hátráltat az önkifejezésben, a saját érzéseim megfogalmazásában. Egyre lényegesebbé vált számomra, hogy belőlem, az egyénből fakadjon a mozdulat, akkor is, ha az szabálytalan. Sokkal jobban tetszik ugyanis a színpadon egy groteszk, abszurd jelenet, ahol a csúnya is lehet gyönyörű. Nem minden fa nő egyenesen, az egyik ág erre hajlik, a másik arra. Ahhoz azonban, hogy felborítsam és visszájára fordítsam a rendet, először meg kellett ismernem az alapokat. Ezért mindenképpen hasznos, hogy foglalkoztam klasszikus balettal” – mesélte Blaskó Borbála.

Blaskó Borbála (fotó: Bodnár Dávid, fidelio.hu)

Blaskó Borbála (fotó: Bodnár Dávid, fidelio.hu)

A koreográfus elmondta, Bozsik Yvette mesélte, hogy egy vágya volt: tanulni Pina Bauschtól és eljutni az iskolájába, Essenbe. “Ő javasolta, hogy próbáljak ott szerencsét. A felvételi egy hétig tartott, és a táncnak sok formáját felölelte, többek között improvizálni kellett, aminek során arra voltak kíváncsiak, hogy én milyen vagyok, önmagamból mit adok. Olyan helyzetekbe terelt ez a vizsga, amelyeket addig nem tapasztaltam. Azután itt végeztem a négyéves kortárs táncos képzést is, és egy kétéves pedagógusképzésre is kint maradtam. A Folkwang Hochschuléban mindig azt tanácsolták, hogy a saját mércémet tartsam szem előtt, ne egy általános elváráshoz igazodjak. Itt találtam meg, hogy mi a feladatom, a küldetésem a saját művészi utamon. Ebben nagy segítséget nyújtott az is, hogy sokféle stílust tanultunk a klasszikustól kezdve a kinetográfián (táncjelíráson) át a Limón- és Laban-technikáig” – számolt be Blaskó Borbála.

Essenben minden februárban Pina Bausch felügyelete alatt volt egy úgynevezett Junge Choreographen, amelynek keretében a fiatalok önálló alkotásokkal bemutatkozhattak. Ez vezetett oda, hogy hazatérve elkezdett saját darabokban is gondolkodni. Eddig három készült el, tavaly mutatták be a Hekabét, idén pedig a Pukedlit és a Hajszát. A bemutató létrejöttében nagy segítséget nyújtott, hogy az L1 Egyesület – amelynek Ladjánszki Márta a művészeti alelnöke – a rezidensi programjába beválogatta.

“Mivel elvonatkoztatott módon szeretnék megjeleníteni gondolatokat, állapotokat, szükségét érzem, hogy valamiféle keretet találjak a mondanivalómnak. Sokszor használok éles, erőteljes mozdulatokat és játszom a maszkulinitás és feminitás határaival. Mindig is izgatott a határátlépés, és ezt igyekszem a darabjaimba is belecsempészni” – hangsúlyozta.

A teljes interjú itt olvasható.