Hód Adrienn: “Fontos számomra a független működési forma”

2017 május 25. csütörtök, 12:32

Hód Adrienn és társulata idén harmadszor is megkapta az év legkiválóbb táncelőadásának járó Lábán Rudolf-díjat.

A librarius.hu cikkéből:

“Évente általában egy előadás készül. A két előadás között eltelő időszak egy lappangó időszak, amikor figyelek, hogy mi az, ami érdekel, amit érdemes megmutatni. Van, amikor rengeteg irány felrajzolódik és nehéz a döntés, de most ennek pont az ellentéte van: most azt érzem, nem tudom, hogyan, milyen attitűddel viszonyulnak a világhoz az emberekhez. Mihez nyúljak, mire érdemes felhívni a figyelmet? Ezekből a nagyon személyes érzetekből tudok építeni. Ebben az időszakban beszélgetek az alkotótársakkal is, hogy őket mi foglalkoztatja, mire érdemes szövetkeznünk. Létre kell hozni egy olyan helyzetet, amelybe teljes mértékben ‘bele tudunk állni’ úgy, hogy azt tudjuk felelősen képviselni. Fontos az a hatás is, amit kivált egy-egy előadás a nézőben, hogy az emberek hogyan reagálnak, és minket az is helyzetbe hoz, hogy mi történik, milyen hatása van annak, amit megmutatnunk, és a befogadók milyen hatással vannak ránk” – mesélte Hód Adrienn.

Hód Adrienn (fotó: port.hu)

Hód Adrienn (fotó: port.hu)

A koreográfus hangsúlyozta, nagyon fontos számára a független működési forma, annak ellenére, hogy egyre többet dolgozik alkalmazott koreográfusként. Fontos a kutatással, elmélyüléssel töltött idő, a közös kreatív munkafolyamat is. “Nagyon lényeges a szabadság megélése, hogy csak rajtunk múlik, hogy mihez nyúlunk, és azt hogyan fejezzük ki. Ez egy lényegi pont! Amikor létrejön az előadás, fontossá válik, hogy játsszuk, „eladható” legyen, és ezzel fenntartsuk az együttes működését. Nagyságrendileg fele-fele a pályázatokból befolyó pénz és az előadások eladásából származó összeg. Az az álláspontom, hogy minden eladható, csak meg kell találni hozzá a megfelelő felületet” – tette hozzá.

Idén Grace című előadásukért harmadszor nyerték el a Lábán Rudolf-díjat. A kérdésre, mi a jelentősége a díjaknak egy társulat, egy alkotó pályáján, Hód Adrienn így felelt: “Szerintem minden élethelyzetben mást jelent a díjazás. Emlékszem, amikor először jelöltek, vagy díjat kaptam, akkor fontos volt. (…) Ebben az évben nagyon nem számítottam rá. Egyrészt megtisztelő, hogy a kuratórium így döntött, hogy tényleg értékesnek látják, amit létrehozunk, másrészt most azt éreztem, hogy ez a momentum emlékeztet arra, hogy milyen jó, hogy az alkotótársakkal együtt csinálunk valamit. Nagyon köszönöm nekik, hogy velem vannak és megvan a bizalom, érdeklődés, szeretet, akarat, erő, hogy tovább dolgozzunk. Hogy tér van megmutatni, kik vagyunk, mit gondolunk, mihez hogyan viszonyulunk, és ezt mind teljesen szabadon megtegyük. A szabadságot jelenti nekem a kortárstánccal való foglalatosság. Ez a terep ahol mi vezetünk és ahol mi vállaljuk a felelősséget. A mi kezünkben van az irányítás, és a nézőkkel ütközünk vagy egyetértünk. Kiváltság. A színház ad ennek teret, az intézményesülés létrehozza a Találkozást, de az is igaz, hogy ez napi szintem történik… csak nem minden esetben van néző.”

A teljes interjú itt olvasható.