Imre Zoltán Program: November 16-ig lehet jelentkezni!

2017 november 07. kedd, 14:27

November 16-ig pályázhatnak kezdő és pályájuk elején lévő táncszínházi alkotók, koreográfusok, előadóművészek a Nemzeti Kulturális Alap által életre hívott Imre Zoltán Program Ideiglenes Kollégiuma (IZP) által kiírt támogatásokra. Az idén januárban Balog Zoltán emberi erőforrás miniszter, az NKA elnöke kezdeményezésére indult Program célja lehetőséget biztosítani az ifjú művészek számára a bemutatkozáshoz, segíteni pályakezdésüket és kijutásukat a nemzetközi színtérre. A most első alkalommal meghirdetett pályázat keretében 2017-ben 115 millió forint támogatás sorsáról dönt a Kollégium.

Mindez azon a sajtóbeszélgetésen hangzott el, melyen jelen volt az NKA alelnöke, Lőrinczy György és az IZP valamennyi kurátora: Pataki András (elnök), a Szegedi Kortárs Balett igazgatója, Ertl Péter, a Nemzeti Táncszínház igazgatója, Nagy Zoltán, a Sín Kulturális Központ igazgatója és Kovács Gerzson Péter a TranzDanz művészeti vezetője.

Az alelnök elsőként a műfaj iránti személyes kötődéséről beszélt, hiszen maga is sok éven át táncolt a Bihari Együttesben. Ifjú korának egyik meghatározó élményeként említette Imre Zoltán szegedi Stabat Mater előadását, akit többek között azért tart a kortárs táncművészet meghatározó alakjának, mert „színházi alkotóként és önálló művészként is érvényeset tudott alkotni”. Ugyanakkor a Program életre hívásakor Balog Zoltán illetve az NKA szándéka nem az volt, hogy az Imre Zoltán által képviselt művészi irányzatot és utat vigye tovább a Kollégium, „a névadás tiszteletadás egy korszak emblematikus alkotója előtt” – fejtette ki Lőrinczy György.

Az NKA-ban az állandó kollégiumok mellett több ideiglenes kollégium is működik, mint a pályakezdő zenészeket és a klubéletet támogató Hangfoglaló Könnyűzenei Támogató Program (korábban Cseh Tamás Program) vagy az ifjú népzenészeket és a táncház mozgalmat segítő Halmos Béla Program. Ezek mintájára kezdte el munkáját a 2017. június 16-án megalakult IZP Ideiglenes Kollégiuma, amely évi 100 millió Ft-os kerettel gazdálkodhat. Miután az Alap az idei évben a korábbi évek maradványainak felhasználásával plusz forráshoz jutott, az Imre Zoltán Program idén plusz 15 millió Ft-t kap, vagyis 2017-ben 115 millió Ft-os támogatást oszthat szét. Az alelnök arról is tájékoztatott, hogy az NKA Bizottsága elfogadta a 2018. évi címzett kereteket, ennek értelmében az IZP a jövő évben is folytatódhat, a korábban megítélt 100 milliós kerettel.

Pataki András hat éven át dolgozott együtt táncosként Szegeden Imre Zoltánnal, úgy emlékszik rá, mint egy nagyon meghatározó, impulzív személyiségre. Mint mondta, a Program célja, hogy az Imre Zoltán által képviselt szellemiséget, amit a nyitottság, a kísérletezés és a komplex színházi gondolkodás jellemzett és a fiatal tehetségek iránti elkötelezettségét vigye tovább. Imre Zoltán kitüntetett figyelmet fordított az ifjú, tehetséges koreográfus és táncművész nemzedékre. Egykori tanítványai, táncosai között olyan jelentős alkotók vannak, mint a Kossuth-díjas Juronics Tamás vagy Bozsik Yvette.

A Program feladata a pályájuk elején lévő alkotók helyzetbe hozása, a szakmába való integrálása valamint az alkotási folyamat és feltételeinek megteremtése. Műfaji megkötés nélkül, a tánc bármely területről jelentkezhetnek a fiatal művészek, „a feltétel, hogy újító szellemű, új formanyelv alkotó kezdeményezés legyen, tehát valamiféle nóvum és előremutatás kiolvasható legyen a pályázók szándékából”.

A pályázatok kiírásakor a Kollégium tagjai két alkotói kategóriát hoztak létre: az egyik az abszolút kezdőké (itt 5 tervet támogatnak egyénként 500 ezer Ft-tal), a másik azoké a még pályájuk elején lévő művészeké, akik már bizonyos számú produkciót létrehoztak és közönség előtt bemutattak. A kurátorok ezt számszerűen is meghatározták: azt nevezik pályakezdőnek, aki minimum 3 maximum 5 produkciót már színpadra állított. (Ebben a kategóriában 10 projekt megvalósítását segítik, egyenként 2 millió Ft-tal). Az alkotói támogatás mellett a Program másik fontos feladata a jövő közönségének kinevelése. Ennek megfelelően pályázni lehet táncszínházi nevelési és színházpedagógiai programok megvalósítására. Emellett finanszíroz a Kollégium próbaterem bérlést, szakmai konferenciák és rezidencia programok szervezését, ahol gyártási, pénzügyi, PR ismereteket szerezhetnek a fiatal alkotók. A Program egyik alappillére, hogy a megszülető produkciók bemutatásához helyszínt is biztosít. „Abban kellett gondolkodnunk, hogy az elkészült előadások a budapesti bemutatót követően vidéki és határon túli színházakba is eljussanak. Ezeket magunk között IZI pontoknak neveztük el. Ezek: Miskolc, Pécs, Szeged, Győr és a Nagyváradi Szigligeti Színház. Nagyon fontosnak tartjuk, hogy látható legyen a program, hogy konkrét helyekhez kötődjön, ezáltal megszokják a nézők.”

Ertl Péter ennek kapcsán azt emelte ki, hogy olyan vidéki és határon túli partnereket kerestek, ahol a műfaj otthon van, ahol beavatott és értő közönséget talál. Ezért esett a választás ezekre a városokra, hiszen mindegyik színházában működik tánctársulat. „Ezzel is azt reméljük, hogy a jól megvalósult produkciók jó helyre kerülnek.” Természetesen a későbbiekben lehetőség van további partnerek bevonására. A csatlakozóknak vállalniuk kell, hogy műsorukra tűzik azokat az előadásokat, amiknek létrehozását a Kollégium támogatja. Az IZP budapesti előadásai a Nemzeti Táncszínház szervezésében valósulnak meg. Ertl Péter, az intézmény igazgatója azt mondta, egyértelmű volt számukra, hogy a pályázati keretből egy programirodát vagy egy menedzseri hátteret nem tudnak biztosítani, de fontosnak tartották, hogy a sikeres működés érdekében legyen egy olyan szervezet, ami szakmai és menedzseri oldalon is a projektek mögött áll, mintegy garanciát biztosítva a megvalósításra és továbbjátszásra. Ezért úgy döntöttek, hogy a nagyobb költségvetésű, vagyis a már nem teljesen kezdő művészek alkotásai a Táncszínház szervezésében, míg a kisebb költségvetésű, kezdő alkotók munkái a MU Színházban kerülnek bemutatásra. És az IZI pontok eseményeit is a Nemzeti Táncszínház szakmai támogatásával bonyolítják le. Ertl Péter szólt arról is, hogy a fiatalok számára további segítséget jelenthet az a mentorálási program, amit beépítettek a rendszerbe. E szerint a kezdők esetében kötelezően előírták a mentor választást, a másik kategóriában pedig ajánlati szinten. „Azt gondoljuk, hogy egy idősebb, a koreográfiában, a gyártásban és a menedzsmentben is jártas szakember bevonása mindenképpen pozitívan hat.” A mentorok között olyan neveket találunk (a teljesség igénye nélkül), mint Bodor Johanna, Duda Éva, Gergye Krisztián, Goda Gábor, Juronics Tamás, Földi Béla vagy Krámer György.

Pataki András hozzátette, hogy a mentori kör kialakításakor egy nagyon széles palettát próbáltak összeállítani. A táncszínházi nevelési/ táncszínházpedagógiai programoknál pedig bevonták azokat a partnereket, akik ezen a területen már 15-20 éves tapasztalattal bírnak. „Megtiszteltetés számunkra, hogy ezek a neves táncszakemberek és színházi nevelési szakemberek elvállalták az együttműködést a Kollégiummal.”