Budapest Táncszínház

Három nővér – A Várkert Bazárban a Budapest Táncszínház előadása

A Budapest Táncszínház 2017/18-as évadának új bemutatója a Három nővér, mely 2018. március 22-én 19 órakor lesz a Várkert Bazárban.

A Budapest Táncszínház ezen új darabjával meghívást kapott a győri XIV. Magyar Táncfesztiválra is.

Ajánló a darab elé:

Egy sors vagy három különböző életút? Egy karakter ábrándozása vagy a mindannyiunkból kiszabadulni vágyó lélek menekülése a hétköznapok realitásából? Álmaink, reményeink, melyek tettek, tenni akarás hiányában vissza visszatérő fásult gondolatokká korcsosulnak, ezzel megfosztva magunkat a jelenben rejlő boldogság felismerésének, megélésének lehetőségétől. Az önmagunk által teremtett gondolatok, melyek önsajnálattal vannak mélyen átitatva kiábrándult közönybe süllyesztenek.

Budapest Táncszínház repertoárjában már korábban megjelentek a klasszikus világirodalmi művek
táncszínházi adaptációi. A „Száz év magány” és a „Kislányom, Anne Frank” című darabok sikereit
követően, most Csehov: Három nővér című drámájának non-verbális átdolgozását viszi színpadra az
együttes.

A három nővér, a magány, a megalkuvás, a reménytelenség, a kilátástalanság, a várakozás, a nihilből
való kitörés, a jobb lét utáni sóvárgás témája, melyben a mozgalmas és az értelmes élet iránti
enervált, meddő vágyakozás jelenik meg.

A három nővér szereplői jellegzetes csehovi hősök; az élet elhibázott, az eszményeket, a célokat az
életbe átültetni nem tudó, akarat és tartás nélküli, de gazdag belső világot felmutató emberek, akiket
közös szellemiség tart össze.

Filozofálgatásaik állandó tárgya az eszményített múlt és a távoli jövőbe vetett hit. A jelen pillanat
rosszul megélése és a nosztalgikus vágyakozás egy idealizált gyermekkor iránt vezet ahhoz, hogy az
elérhetetlen jövőt fürkészik a boldogságuk megtalálásáért.

Egy sors vagy három különböző életút? Egy karakter ábrándozása vagy a mindannyiunkból
kiszabadulni vágyó lélek menekülése a hétköznapok realitásából?

Álmaink, reményeink, melyek tettek, tenni akarás hiányában vissza visszatérő fásult gondolatokká
korcsosulnak, ezzel megfosztva magunkat a jelenben rejlő boldogság felismerésének, megélésének
lehetőségétől. Az önmagunk által teremtett gondolatok, melyek önsajnálattal vannak mélyen átitatva
kiábrándult közönybe süllyesztenek.

A „jobb élet” iránti kiolthatatlan vágyakozás motívuma, olyan örök téma mely időről időre újra
megjelenik ezzel emelve Csehov drámáját a kortalanok közé.

Koreográfus: Sághy Alexandra
Zeneszerző: Kovács Benjamin
Díszlet és jelmez: Klimo Péter
Fényterv: Földi Béla