Duda Éva: “Egy koreográfusnak több stílusban kell beszélnie”

2018 szeptember 13. csütörtök, 9:03

A jövőre immár 10. évfordulóját ünneplő Duda Éva Társulat alapítójával és vezetőjével pályafutásának kezdeteiről, a koreográfus szakma szépségeiről, a csapatról, eredményekről és tervekről a Kortárs Online beszélgetett.

Duda Éva / Fotó: Kárpáti János Iván, Forrás: Kortárs Online

A Kortárs Online cikkéből:

A cikk elkészültekor, a nyári próbaidőszak közepén, a Jurányiban éppen a Virtus című előadást gyakorolta négy táncos, melynek kapcsán Duda Éva elmondta, a Virtus jó példa arra is, hogy egy koreográfusnak mennyire fontos több mozgásnyelven, több stílusban beszélnie – itt például van kortárs tánc, echte folklór, de hiphop is, és az egészet összefogja az a különös, erre a régióra jellemző, ismerős balkáni zene, ami Kunert Péter minimál-elektro beatjeinek eklektikus házasításából jön létre Szirtes Edina Mókus népzenei motívumokból építkező zenei világával (…) A Virtus esetében ugyanakkor cirkuszi eszközökkel kezdtek el gyakorolni, gólyalábazást, kötélakrobatikát tanultak a táncosok, Éva pedig figyelte, kinek mi megy jól, mi illik az adott karakterhez, és közben alakult a sztori a fejében.

A csapat munkája projektelven működik, az egyik bemutató jön a másik után, nem éves szerződések vannak, hanem produkciókra áll fel a stáb. A táncosok között vannak a „régiek”, a belső mag, akik a kezdetek óta szinte mindenben benne vannak, és van egy tágabb holdudvar azokkal, akik egy-egy projektre köteleződnek el. Van, aki csak egy, de van, aki épp kilenc darabban táncol. Ez a rendszer lehetőséget ad a táncosoknak másokkal is dolgozni, de Évának is arra, hogy egy-egy szerepben kipróbálhasson új embereket, ami az anyagi felelősség miatt sem mindig egyszerű. Éva szerint a gond csak az, hogy mindig úgy dolgoznak, olyan tervekkel, olyan munkaórában és minőségben, mintha a valóságoshoz képest négyszeres büdzséből gazdálkodnának. Igazából népszerűség tekintetében pár év alatt utolérték a nagyobb, már régebb óta működő társulatokat, csak a financiális háttér nem nőtt arányosan, és az egész terület oly mértékben alulfinanszírozott, hogy a többi művészeti ág mögött, lelkesen ugyan, de csak kullogni lehet.

Duda Éva Társulat / Fotó: Kárpáti János Iván, Forrás: Kortárs Online

Azt, hogy mi kerül bemutatásra, a koreográfus találja ki, de a végleges kép kialakítása már csapatfüggő. Többféle munkamódszerrel él, a Frida esetében egy ősbemutatót készítettek alkotótársaival, de a szereplőknek már a kész terveken, jeleneteken, szövegeken kellett dolgozniuk az irányítása alatt. Máskor viszont van idő a táncosokkal mint alkotókkal is dolgozni egy-egy témán, ilyen volt a Breathe! is. Nincs két egyforma próbaidőszak. Az első hetekben sokat beszélgetnek, improvizációs feladatokon dolgoznak, de van, hogy olvasmányokon, filmeken keresztül jutnak el a végső megoldásokig. Duda Éva kiemelte, szerencsésnek érzi magát, hogy azzal foglalkozhat, ami igazán felkelti az érdeklődését, legyen az zene, könyv vagy akár aktuális közéleti téma. Most épp rázós témák, mint például a rasszizmus, egyenlőség, tolerancia, az emberi mivolthoz való jog foglalkoztatja, és egy új, trafós bemutatón dolgoznak, ami december elején lesz látható.

A teljes cikk itt olvasható.

 
 

Kapcsolódó anyagok