Térfalók – Mádi László koreográfiáját mutatja be a KET

2019 február 17. vasárnap, 8:46

A Közép-Európa Táncszínház művészei gőzerővel próbálják Mádi László Térfalók című új koreográfiáját, ami az Imre Zoltán Program keretein belül valósul meg. A bemutatót február 26-án tartják az új Nemzeti Táncszínházban.

Térfalók próba / Fotó: Közép-Európa Táncszínház

Térfalók próba / Fotó: Közép-Európa Táncszínház

Az ember életét, mint a bolygón élő minden életformáét, a növekedés-gyarapodás-fejlődés igénye hajtja. Ennek a folyamatnak egyértelmű elszenvedője az őt körbefogó tér, amelyet folyamatos hódítás árán saját uralma, szükségei alá rendel. Többet jobbat, nagyobbat, szerethetőbbet vágyunk, ezzel pedig terünket, időnket, életünket faljuk – olvasható az előadás ajánlójában.

Táncművészek: Dabóczi Dávid, Dunai Bettina, Füzesi Csongor, Hargitai Mariann, Horváth Adrienn, Nagy Csaba Mátyás, Nyeste Adrienn, Ruzsom Mátyás, Szilvási Anna. Koreográfus: Mádi László. Mentor: Szögi Csaba. Fény: Fogarasi Zoltán. Zene: madla. Díszlet, jelmez: Béres Móni. Videó: Széki Zsófia.

Térfalók próba / Fotó: Közép-Európa Táncszínház

Térfalók próba / Fotó: Közép-Európa Táncszínház

Villáminterjú Mádi László koreográfussal:

Hogy haladnak a próbafolyamatok?

Szépen haladunk, rengeteg képpel és motívummal foglalkozunk, folyamatosan szűkítjük a kört a központi gondolat felé. A táncművészek kiválóan helyt állnak a rájuk osztott feladatokban, kihívásokban. Igazán szerencsés vagyok, hogy ilyen közegben dolgozhatok, alkothatok.

Milyen alapötlet, gondolatmenet mentén épül fel a darab koncepciója?

A darab vezérmotívuma a minket körülvevő tér és közeg értelmezése, kölcsön- és ellenhatása, a szinopszis és a koncepció e téma köré épül fel: “Mindenkinek van egy személyes tere, amiben lehetősége van, hogy önmaga legyen, hogy utat keressen magának, és hogy döntéseket hozzon, merre induljon el, hova akar eljutni. Azáltal hogy faljuk magunk körül a rendelkezésünkre álló közeget, az fogyni kezd, hisz mindenkinek szüksége van egy intim szférára, már elkerülhetetlen, hogy az egyén belekerüljön egy másik ember személyes terébe. Az hogy valaki más is belekerül ebbe a közegbe, hatással van az emberre, ahogy ő maga is hatást gyakorol a másikra. Egyre több és több ember kerül be a személyes terünkbe, ezáltal a lehetőségeink is egyre korlátozódnak, hiszen mindenhol van valaki és már nincs hova menni. Ezért már nem tudunk csak magunkra figyelni, mert magunkat mások, míg másokat saját magunk tükrében kezdjük látni. Ha egy másik embert nézünk, akkor abban benne vannak a saját sémáink, sztereotípiáink, prekoncepcióink, saját magunkat pedig gyakran az alapján ítéljük meg, ahogy mások viszonyulnak hozzánk.”

Térfalók próba / Fotó: Közép-Európa Táncszínház

Térfalók próba / Fotó: Közép-Európa Táncszínház

Az IZP programra pályázóknak választaniuk kell egy mentort, a darabod stáblistájában Szögi Csaba, a Közép-Európa Táncszínház igazgatójának neve olvasható.

Igen, nagyon örültem neki, hogy vállalta ezt a feladatot, mert biztosan tudom, hogy a lehető legjobb iránymutatást kaphatom tőle egy ilyen munka létrejöttéhez, és az azt körbe ölelő feladatok megértéséhez, kivitelezéséhez. Mivel nagyon jól ismer engem, mondhatni a vesémbe lát, tudja, mit várhat tőlem és milyen nehézségek adódhatnak a számomra, ahol jól jöhet a segítsége és a tapasztalata.

Milyen érzés a másik oldalon állni, táncos helyett koreográfusként részt venni egy produkcióban?

Volt már alkalmam a „másik” oldalon állni, létrehozni produkciót, de ez a helyzet, hogy arra a társulatra készíthetem a koreográfiát, amelynek én is a része vagyok, egyszerre megható és ijesztő. Bár jól tudom, mit várhatok el a kollégáktól, ez egy korántsem egyszerű viszonyrendszer, hisz a koreográfusuk vagyok, majd pár óra múlva együtt végzem velük a ránk mért feladatot egy másik alkotó instrukciója alapján. Remek emberi tanulmány ez a kollegialitásunkról, emberi oldalunkról, amit borzasztóan élvezek fejtegetni. A teremben számomra nem igazán különül el a koreográfus a táncostól, hiszen együtt alkotunk, és hozzuk létre a produkciót, így mindenki beletesz valamit magából minden munkába. A kollegáim előtt pedig le a kalappal, hogy ilyen tisztességesen tűrik és viselik az amúgy is napi szinten érkező őrületet tőlem. Én nagyon elégedett vagyok velük annak ellenére is, hogy bár voltunk már együtt színpadon „párszor”, és gyakorlatilag együtt élünk, mégis meg tudjuk még egymást lepni különböző helyzetekben. Persze nagy könnyebbség, hogy sokszor a nézésemből, sőt a levegővételemből is megérzik, mit szeretnék.

Térfalók próba / Fotó: Közép-Európa Táncszínház

Térfalók próba / Fotó: Közép-Európa Táncszínház

Elképzelhető, hogy ez egy hosszú út kezdete, és a jövőben is gyakran találkozhatunk veled koreográfusi szerepben?

Igen! Mindenképp szeretnék még dolgozni ebben a szerepben, azt hogy milyen gyakran, meghagynám a jövő kérdésének, hisz még aktívan én is mások elképzeléseit valósítom meg, így a saját álmaimra viszonylag kevesebb időm jut.

Mik a bemutató után további terveid?

Tervezek egy kis kikacsintást a táncfilmek világba is, vagy legalábbis szeretnék egy nem a színpad kereteihez kötött teret, időt és világot adni a darabnak, amelyben egy talán egészebb képet tud megfogalmazni majd. Ez egy ismét nagyon érdekes kihívás lesz, amelyben még nem volt részem, de nagyon érdekel. És persze teszem fel az újabb kérdéseket önmagamnak és mindenki másnak azzal a reménnyel, hogy előbb vagy utóbb mindannyian megtudhatjuk, amire kíváncsiak vagyunk.

Kérdezett: Trója Gréta