Berecz István: “A tánc emeli a lelket”

2019 augusztus 05. hétfő, 9:00

Berecz István a táncházmozgalom második generációjának képviselője. A Fonó művészeti vezetőjét, a Sztalker Csoport tagját a Fidelio kérdezte.

A Fidelio cikkéből:

Mérföldkőnek gondolom, hogy a legnagyobb tömegeket vonzó, mainstream könnyűzenének helyet adó helyszínen öröklött műveltségünk megjelenik, és több évszázados-évezredes kultúránkra mulat több ezer fiatal. Ez számomra nem pusztán egy zenei műfaj szélesebb társadalmi elfogadását jelenti, hanem a szellemi rendszerváltás jeleit. A magyar ember saját kultúrájától való idegenkedésében beálló változást” – fogalmazott Berecz István annak kapcsán, hogy az interjú napján először rendeztek táncházat a Budapest Park történetében.

Berecz István / Fotó: Földházi Árpád, Mandiner

A táncművész a népzenéről és a néptáncról elmondta, nemcsak szórakozás, hanem érzelemkifejezés, amely közösségi és egyéni identitást is ad. “Nagyon sok előítéletet lemosott rólunk: hogy nem valamiféle, ebben a korban ügyetlenül csetlő-botló, ezért homályos korok után nosztalgiát érző tarisznyás lények vagyunk, hanem ugyanúgy sokféle, hús-vér mai emberek, akik boldogságuk nagy részét egy több évszázados önkifejezési formának köszönhetik” – tette hozzá.

A képzőművészetben, ahogy minden művészeti ágban is megfigyelhető minden korszakváltásnál az alkotó embernek az a jogos hiúsága, hogy megfogalmazza a művészethez fűződő saját viszonyát. A mi műfajunk ebből a szempontból nagyon nehéz, hiszen az elsődleges feladatunk, hogy a lehető leghűségesebben megtanuljuk a ránk maradt táncos és zenei anyagot. Mi már nem abban a környezetben nőttünk fel, ahol ez a műveltség kikristályosodott, és aminek értékét pont az adja, hogy generációról generációra csiszolták. Ehhez hozzányúlni 21. századi emberként nem könnyű. Viszont ha csak imitáció, idézőjel marad, akkor az nem művészet lesz, hanem egy vitrin mögött tárolt, kitömött hód, kidülledő üvegszemekkel” – mondta a közel fél évszázada induló táncházmozgalomról Berecz István.

Az alkotó azt is elárulta, hogy izgalmas lesz számára az év vége, mert ifjabb Vidnyánszky Attilával és Vecsei H. Miklóssal kaptak egy megtisztelő felkérést Csoóri Sándor özvegyétől, Balog Júliától, hogy állítsák színpadra a Halálra táncoltatott lányt. “Ez az az első műballadája Csoóri Sándornak, ahol törekedett a népköltészet és a modern műköltészet összeolvasztására. A mi célunk is az, hogy ne népi zsánereket vigyünk színre, hanem keressük meg a néptánc kortárs színházi szerepét. Nagyon fontosnak tartom, hogy a néptánc kísérletezzen, csak közben nem szabad elfelejteni, hogy honnan jön” – szögezte le a Sztalker Csoport tagja.

A teljes interjú itt olvasható.