Novák Tata: “A táncot vissza lehet tanítani, a régi szokásrendet és életet nem”

2019 október 04. péntek, 7:54

A 88 éves Kossuth- és Erkel Ferenc-díjas koreográfust, rendezőt a 061.hu kérdezte.

A teljes interjú itt olvasható.

Novák Ferenc Tata Szék táncai és táncélete a 20. század első felében, 1958-75. címmel írt szakdolgozatára épülő előadással örvendeztette meg a közönséget szeptember végén. Arról, hogyan lehet egy többéves gyűjtőmunka élményeit, eredményeit összefoglalni egy előadásban, kifejtette: „Azt szoktam mondani, hogy egy néprajzosnak legyen vadászszerencséje, anélkül nem megy a dolog. Nekem az volt a vadászszerencsém, hogy eljutottam Székre már 1958-ban. Akkor kellett eldöntenem az egyetemen, hogy miről írom a szakdolgozatom. Az első öt-hat Széken töltött nap után jöttem rá, hogy egy egészen csodálatos világot találtam. Szék elzárt falu volt, a 18-19. század fordulóján, a sóbányászat megszűnésével veszített a jelentőségéből. Még egy autóbusz se járt arra, villany se volt itt. Lehet is látni Korniss Péter fotóin, hogy még a hatvanas évek végén is petróleum lámpa égett a széki házakban. A társadalmi körülmények is bezárkóztak, csak hogy egy példát mondjak, a Széki Rómeó és Júlia is egy Széken játszódó, valós eseményeken alapuló történet alapján született. Széken három utca volt: ezek között az utcák között nem lehetett házasodni. Endogámikus házasságok köttettek, legalább a harmadik unokatestvérekkel lehetett csak házasodni. Az Aprók táncában, ahova a tizenéves gyerekek jártak, már minden fiú tudta, ki az az öt-hat lány, akiket feleségül vehet. És ezt elfogadták. Pedig a gyerekek ismerték egymást, hiszen a konfirmáló iskolába együtt jártak, mégsem merült fel bennük, hogy megtörjék a szokást. Ha pedig felmerült, azt a széki szokásrend hozta össze. Egy ilyen tragikus történet alapján készült a ‘Forrószegiek’. Életem szerencséje, hogy egy ilyen falut találtam.”

Novák Ferenc Tata / Fotó: Horváth Péter Gyula

Arról szólva, hogy ma egy holland férfi tarja fenn Széken a szokásokat, azt mesélte: „Minden pénzét erre szánta, Csipkeszegen például megvette a régi, bontásra ítélt forrószegi házat, ahol a táncház működött, és vele szemben egy telken felépíttette. Széki viseletben jár, fantasztikus pasi. Wagner után szabadon én Fliegende Rollendernek hívom. Annak idején, amikor Korniss Pétert felvittem Székre, beleszeretett ebbe a kultúrába, el is döntötte, hogy abbahagyja a színházi fotózást, és a 24. órát fogja rögzíteni, ami az egész Kárpát-medencei kultúra megismertetését jelenti. Fantasztikus a munkája, óriási üzenet a jövőnek. Ötven év múlva lesznek majd igazán hálásak neki. Az első benyomások hatására megjelent az első könyve Elindultam világ útján címmel, amelynek a néprajzi megjegyzéseit, jegyzeteit én írtam. Elvittem Magyarországra máshová is, például Csökölyre, hogy fehér gyászt, Vörsre, hogy bábos betlehemest fotózzon. A könyv megjelent angolul is, ez került a kezébe ennek a jóembernek Amszterdamban, aki aztán fogta magát és elment Székre.”

A tánc Szék társadalmának életében nagyon jelentős szerepet töltött be. Élethelyzetekhez, életeseményekhez kapcsolódott. Arról, hogyan lehet ezt visszatanítani, Novák Tata kifejtette: „A táncot lehet visszatanítani, a régi szokásrendet és életet nem, Isten őrizz, hogy így legyen, az egy nagyon retrográd világ lenne… Nem lehet rávenni a lányokat, hogy többrétegű szoknyában kapáljanak, amikor farmerban is lehet. A táncot viszont meg lehet tanítani. A táncgyűjtés filmen már a húszas évek végén megkezdődött Magyarországon. Ez egyedülálló egész Európában.”

A kérdésre, hogy a mai koreográfiákról mi a véleménye, elmondta: „Nagyon sok a tehetséges koreográfus, az oktatási rendszerünk már a hatvanas évektől hallatlanul erős. Bizonyos általános műveltségbeli hiányok viszont vannak. Egy táncos asszisztensképzőben nagyon erős volt az irodalomtörténet tanítás, a művészettörténet, a zenetörténet, ez ma valahogy nincs meg. Nagyon jóban vagyok a fiatal koreográfusokkal, sőt, sokszor jönnek hozzám tanácsokért. Viszont az általános műveltség elengedhetetlen ahhoz, hogy valaki táncszínházat csináljon.”

A teljes interjú itt olvasható.