A rejtélyes Shakespeare – 10 dolog, amit nem tudtál az íróról

2017 április 23. vasárnap, 13:13

1564. április 23-án született William Shakespeare. Ez alkalomból gyűjtöttünk össze néhány érdekességet a rejtélyes alakról, akit minden idők legnagyobb drámaírójaként ismerünk.

A Shakespeare-kutatók körében alapvető kétségek vannak a tekintetben, hogy egyáltalán készültek-e hiteles portrék a drámaíróról életében. 2014-ben viszont Hildegard Hammerschmidt-Hummel német kutató bemutatott a nyilvánosságnak egy portrét, amely szerinte élethű ábrázolása az angol drámaírónak.

 Shakespeare életútja csupa rejtelem. Néhány évtizeddel ezelőtt egy irodalomtudós fogalmazta meg a shakespeare-i paradoxon lényegét: nincs olyan költő és drámaíró, akitől az emberiség többet tanult volna az emberiségről, mint Shakespeare-től, s alig van olyan,  akinek a személyes életéről olyan keveset tudnánk, mint Shakespeare-éről. Amit bizonyosan tudhatunk az az, hogy melyik napon született, és melyik napon — pontosan 52. születésnapján — halt meg. Tudjuk, mikor nősült, mikor született három gyermeke (két lány és egy fiú), a fia gyermekkorban halt meg, a leányok idővel férjhez mentek. Tudjuk, hogy 22 éves korában vadorzásért (a földesúr erdejében lelőtt egy vadat) elítélték, és a büntetés elől elhagyta szülőhelyét, ahová csak közel 30 évvel később tért haza, hogy megvásárolja a szülői házat. Akkor már szülei, felesége, fiúgyermeke rég meghaltak, két leánya már férjnél volt, gyermekeik születtek.

– A hiteles életmozzanatok közül való, hogy Shakespeare már az első 19 évében sok mindent átélt. Apja felemelkedését és elszegényedését, a kivételezettek és a kívülállók életét, a korai apaságot és a család fenntartásának nehézségeit, valamint a megbélyegzést amiatt, hogy anyai ágon több, árulónak kikiáltott rokonát kivégezték.

– Olyan iskolába járt, ahol leginkább a latin írást és olvasást tanították, angolt pedig csak annyit, hogy a gyerekek majd elboldoguljanak az életben. Ehhez képest Shakespeare szókincse az irodalomtörténészek szerint körülbelül 17–29 ezer szó között lehetett, ami kétszeres mennyisége annak a szómennyiségnek, amit egy átlagos ember használ.

– Egyes tudósok az 1920-as évek óta vizsgálják, hogy a William Shakespeare nevű, bizonyíthatóan létező férfi valaha írt-e egyáltalán egyetlen színdarabot. Azzal érvelnek, hogy egy kisvárosban nevelkedett, egyszerű középkori iskolában tanult ember honnan juthatott volna hozzá ahhoz a műveltséghez, akár csak a mitológiai ismeretekhez, amelynek ismeretéről műveiben rendszeresen meggyőzi olvasóit. Ezen tudósok szerint egy nemes származású férfi írhatta műveit, akinek iskolázottsága megvolt, ám származása tiltotta az akkortájt alantasnak, rangon alulinak számító színészkedést és tollforgatást. A szakértők többé-kevésbé egyetértenek abban, hogy ez a nemes úr Edward de Vere, Oxford grófja lehetett. Az elmélet szerint de Vere megegyezett Shakespeare-rel, hogy az ő neve alatt jelenjenek meg a művek, és az üzlettel mindenki jól járt: Shakespeare meggazdagodott és learatta a dicsőséget, de Vere pedig kiélhette írói ambícióit. Komoly irodalomtörténészek egyébként ezt az elméletet határozottan cáfolják.

– Látszólag jelentéktelen kérdés, az utókort mégis nagyon érdekli, hogyan nézhetett ki a világhíres drámaíró. Fizikai megjelenéséről nem született korabeli leírás, és nincs adat arról sem, hogy valaha képmást rendelt volna magáról, a róla készült portrék mind posztumusz készültek (köztük a két legismertebb, a stratfordi Szentháromság-templomban, a drámaíró síremlékén található mellszobra, illetve a Droeshout-rézkarc, amely Shakespeare műveinek 1623-as első kiadásán szerepelt a fedőlapon).

Kezdetben színház melletti ló-őrző volt. Minthogy akkortájt a hölgyek hintóban, az urak lóháton jártak színházba, az előadás alatt őrizni kellett a kocsikat és főleg a lovakat. (Mint mostanság az autókat. ) Később „contaminator” lett, aki a benyújtott drámák megfelelő részleteiből összeállított egy előadható színjátékot, majd színész és végül író, rendező, színigazgató.

Shakespeare háza Stadtford-Upon-Avonban

Shakespeare háza Stadtford-Upon-Avonban

– Minden Shakespeare-játék eredeti, de egyetlen témáját sem ő találta ki. Szereplői is megtalálhatók az elődöknél, de a cselekmények menete és a hősök jelleme természetesen az ő fantáziájának szüleményei.

Szerzőként és vállalkozóként is sikeressé vált. 1601-ben már a Globe színház igazgatója és résztulajdonosa volt, ez idő tájt, alkotói csúcspontján született az Antonius és Cleopatra, a Julius Caesar, a Coriolanus, ekkor vetette papírra nagy tragédiáit: a Hamletet, a Lear királyt, az Othellót és a Macbethet, de ekkor írta a fanyar humorú Vízkeresztet is. 1608-ban magánszínházat nyitott London egyik előkelő negyedében. (Az ún. Királyi Társulat épülete 1613-ban, Shakespeare utolsó darabjának előadása közben porig égett.)

– Nem közismert, hogy Shakespeare darabjaiban kifejezések százaival gyarapította az angol nyelvet, ezenfelül hatására több női név (Olivia, Miranda, Jessica, Cordelia) is elterjedt az angolszász világban. Mindazonáltal kissé gúnyosan azt is mondhatnánk, Shakespeare úgy lett minden idők legnagyobb drámaírója, hogy a saját nevét nem tudta leírni. Ez persze vicc, de valóban sokféle aláírást használt – Willm Shaksp, William Shakespe, Wm Shakspe, William Shakspere, Willm Shakspere vagy William Shakspeare – csak éppen a William Shakespeare-rel nem találkozhatunk sehol! Ezt a formát gyakorlatilag az utókor ragasztotta rá.

Egy ritka Shakespeare aláírás

– Megdöbbentő módon a jelenleg 200 milliós seregélyállománnyal büszkélkedő USA az angol drámaírónak köszönheti az alapvetően Európából származó madarakat, ugyanis 1890-ben Shakespeare egyik rajongója, Eugene Schiffelin elhatározta, hogy minden – a bárd drámáiban említett – madárfajt Amerikába is betelepít.

Shakespeare-rajongók és színházszeretők figyelem! 2017. június 9. és július 16. között, Szerelmünk, Shakespeare címmel fesztivált redez  a Madách Színház! A részletekről itt olvashat.

Forrás: Literatura.hu, Múlt-kor, Színház.org, MTI, konyves.blog.hu,
Élet és tudomány, Erdélyi Napló, BBC, The real Shakespeare