“A lélek átmosásához mindig katarzis kell” – Udvaros Dorottyát köszöntjük

2017 augusztus 05. szombat, 10:57

Augusztus 4.-én ünnepelte születésnapját a Nemzeti Színház művésze, Udvaros Dorottya. A színésznőt ez alkalomból összeállításunkkal köszöntjük.

Udvaros Dorottya / Fotó: Nők Lapja

Udvaros Dorottya / Fotó: Nők Lapja

Udvaros Dorottya pályájáról:

Jóllehet színészcsaládba született – édesanyja Dévay Camilla színésznő, édesapja Udvaros Bélarendező -, nem készült színházi pályára, orvos akart lenni. A színészet persze vonzotta, fel is lépett édesanyjával gyerekszereplőként, így az érettségi előtt mégis a színészi pálya mellett döntött. A Színház- és Filmművészeti Főiskolát 1978-ban végezte el. Diplomájának megszerzése után a szolnoki Szigligeti Színházhoz szerződött, 1981-ben a Nemzeti Színház tagja lett, 1982-ben a Katona József Színház alapító tagja volt. 1994-től az Új Színházhoz, 1997-től 2001-ig a Bárka Színházhoz kötötte szerződése, 2003 óta a Nemzeti Színház tagja.

Sinkó László, Udvaros Dorottya

Sinkó László, Udvaros Dorottya

Színészi alkata változatos jellemek megformálására teszi képessé, klasszikus és mai darabokban, drámában és vígjátékban egyaránt remekel. Mint mondja, az olyan feladatokat szereti, amelyekért meg kell küzdenie. Huszonévesen játszott már negyvenéves családanyát, de jóval fiatalabban volt már szerepe szerint hatvanéves is. Nem vállalta a médiasztár szerepét, a közönség mégis kedveli.

Mizantróp / Udvaros Dorottya, Cserhalmi György

Mizantróp / Udvaros Dorottya, Cserhalmi György

Pályafutása alatt elhalmozták feladatokkal, emlékezetes alakításaiból néhány: Cressida (Shakespeare: Troilus és Cressida), Célimene (Moliére: A mizantróp), Anna Galaktia (Barker: Jelenetek egy kivégzésből), Szidónia (Csiky: Buborékok), Iokaszté (Szophoklész: Oidipusz király), Elmira (Moliére: Tartuffe), Warrenné (Shaw: Warrenné mestersége), Madame de Merteuil (Heiner Müller: Kvartett), Olga (Csehov: Három nővér). Egyik utóbbi alakítása Francesca volt Robert James Waller A szív hídjai című regényének színpadi változatában.

Számos filmben és tévéjátékban is láthatta a közönség, emlékezetes például a Szívzűr, a Te rongyos élet, a Csók, anyuA nagy generáció, az Érzékek iskolájaA miniszter félrelép, valamint Bartis Attila regényének filmváltozata, a Nyugalom, amelynek női főszerepét, Weér Rebekát már a nemzeti színpadán, az Anyám, Kleopátrában is eljátszotta.

Vasvári Emese, Udvaros Dorottya / Cseresznyéskert

Vasvári Emese, Udvaros Dorottya / Cseresznyéskert

1985-ben Átutazó címmel jelent meg szólólemeze Dés László zenéjével és Bereményi Gézaszövegeivel. A dalok közül jó néhány műsoron szerepel a szerzőpáros Férfi és Nő című nagysikerű koncertsorozatán, amelyen Udvaros Dorottya három színésztársával – Básti Juli, Cserhalmi György, Kulka János – lépett fel.

1983-ban Jászai Mari-díjat, 1990-ben Kossuth-díjat, 1998-ban Magyar Művészetért Díjat kapott. Nyolc alkalommal nyerte el különféle filmfesztiválokon a legjobb női alakítás díját. 2004-ben Prima díjas lett, 2005-ben beválasztották a Halhatatlanok Társulatának örökös tagjai közé.

Udvaros Dorottya

Udvaros Dorottya

Udvaros Dorottyáról saját szavaival:

Színésznő: Az emberek gyakran azonosítják a színészt a képpel, amit látnak. De nincs bennem semmilyen vágy, hogy mindig megfeleljek ennek a képnek. Egy szerep megformálása nem szép ruhákban csillogás, hanem kőkemény, kegyetlen, fizikai és lelki munka. De ez nem tartozik a nézőkre. Rájuk a végeredmény tartozik, és ott már – ha a szerep azt kívánja – én úgy fogok állni, mint egy nagy díva. Ha el tudom hitetni az emberekkel, akkor az is én vagyok. Meg az is én vagyok, aki tök lazán lemegy a piacra, és nem érdekli, hogy a mellette álló ránéz, hogy „Maga az, művésznő?” Nekem sem kell fodrásznál kezdeni minden napomat.

Udvaros Dorottya, Alföldi Róbert / Fotó: Gordon Eszter

Udvaros Dorottya, Alföldi Róbert / Fotó: Gordon Eszter

Valami pezseg: Harmadéves főiskolásként, amikor először megláttam a nevem a Nemzeti Színház próbatábláján, halálosan megijedtem. A darabban ugyanis az édesanyámat Törőcsik Mari játszotta, az apámat Cserhalmi György; együtt szerepeltem még Till Attilával, Őze Lajossal, Szacsvay Lászlóval és Máthé Erzsivel… de ez másodlagos kérdés. Nem az ijedtség dominál, hanem az, hogy valamit meg kell csinálni. Az is mellékes, hogyha a nálam egy kicsit idősebb színésznő ferde szemmel néz rám, vagy ha egy érettebb kollégának elege van abból, hogy én még az ikszedik próba után is csak téblábolok. Nem figyelek erre, mert valami egészséges ügybuzgalom pezseg bennem. Mindig mentes voltam a szakmai rivalizálástól is, erre nem pazaroltam az energiámat.

Udvaros Dorottya, Kulka János

Udvaros Dorottya, Kulka János

Phaedra: A Phaedra mindenképpen szerepálom volt. Többször megtalált, sőt volt, hogy egyszerre ketten is felkértek rá. Végül egy mai átiratra, egy kortárs operarészletre mondtam igent, Salzburgban volt a bemutató, és rettenetesen megbuktunk. Dermedt csöndben, fagyos rémülettel fogadták. Nem az történt, amire vágytam, hogy bekerülök vele a halhatatlanok közé, és a színészmúzeumban egy egész szoba lesz tele a Phaedra-fotóimmal. Ehhez képest ültem egy kanapén, smink nélkül, mackóban, törölközővel a fejemen, és borzalmasan néztem ki. De nem bánom, mert hihetetlenül jó volt a csapat. Nagyon szeretem a rendezőjét, Schilling Árpádot, és bármilyen hülyeségre hív, valószínűleg megyek. Hiszem, hogy a színészet lényege, hogy olyasmibe is belemenjünk, ami a mások szemében kockázatos.

Pálya: A színészi pálya kudarcok sorozata. Az a néhány sikeres szerep, amire a nézők emlékeznek, csupán pár pillanat. Mindaz, ami a pillanatok mögött van, hosszú, keserves munka, olykor gyötrelmek sorozata. Gondoljunk egy táncosra! Egy tökéletes mozdulat sokszor szinte kegyetlen testi gyötrelem árán születik meg. Ki tudja, hányszor műtötték a táncos térdét, hogy hány véres balettcipőt nyűtt el… Aztán a színpadon azt látod, hogy könnyedén röpül, száll. Ugyanígy megkínlódik a színész, hogy a monológja hitelesen hangozzon el a színpadról, csak más eszközökkel és módszerekkel kínozzuk magunkat a hatáskeltés érdekében. De amikor kint állok a színpadon, már engem sem érdekel, mennyi munka van a szavaim, a hangsúlyaim mögött.

Benedek Miklós, Udvaros Dorottya

Benedek Miklós, Udvaros Dorottya

Munka: Sokszor megtapasztaltam már, hogy ha elég munkát fektet az ember a dologba, akkor az egyszer csak elkezd működni. Az elején még sosem lehet tudni, hogy hogyan alakul majd a próbafolyamat. Lehet, hogy a második héttől borzalmas napok jönnek, mert nem találom a kulcsokat a szerephez, lehet, hogy csak a végén jön a pánik… Amikor belefogok egy új darab próbáiba, sosem az a cél, hogy minél könnyebben megússzam, hanem hogy minél gazdagabban föl tudjam tárni a mű, valamint az én szerepem többi szereplőhöz való viszonyának mélységeit. Ehhez azonban össze kell raknom magamban az egészet, mint egy kirakós játék apró darabkáiból a teljes képet. Ez akár elementáris élmény is lehet. De nem szoktam ezzel törődni, mert ezt nem lehet akarni – az ilyen élmények egyszer csak megszületnek. Egy előadás, egy alakítás sikere is ilyen élmény. Nem lehet előre tudni, hogy hogyan fog sikerülni, és nem lehet tudatosan akarni vagy felkészülni rá.

Bodnár Erika, Vajda László, Udvaros Dorottya

Bodnár Erika, Vajda László, Udvaros Dorottya a párizsi Odeon Theater-ben

Rendezők: Azok a rendezők, akikkel volt szerencsém dolgozni leginkább a Katonában: Székely Gábor, Zsámbéki Gábor, Asher Tamás, Ács János, Gothár Péter vagy Major Tamás szinte meg sem rendezték az előadás végét a premier előttig, tudták, hogy csak úgy tudom a jó utat megtalálni, ha mindenfélét kipróbálok. Most divat, hogy hamar tudni kell a szöveget. Ettől rosszul vagyok, nem mintha hülye lennék. Csak én nem akarom tudni a szövegemet addig, amíg az összes zsigeremen át nem mostam azokat a mondatokat. Itt nem arról van szó, hogy megtanulok egy verset, felmondom, aztán kapok rá egy ötöst. Ki kell próbálnom, hogy ülve mondom, elgondolkodva, kiabálva, sírva, dühösen. Meg kell éreznünk a rendezővel együtt, hogy melyik passzol leginkább, és plusz még össze kell rakni a többi színész gondolatával, akaratával, érzéseivel.

Fontos: Az emberi természetet a kutakodás hajtja, ennek óhatatlan velejárója, hogy az ember sokkal többet bukik és sérül. Apám mondta mindig, bármilyen rossz is történik az életben, abban is van valami jó. Valóban mindig merített a bánatból is. Azért fontos, hogy az emberek szórakozásként ne csak echte szórakozással találkozzanak, mert a lélekátmosáshoz mindig katarzis kell. A könnyű szórakozás kikapcsol egy picikét, és rövid időre kivesz a mindennapokból, de ami igazán megmozgatja a lelkemet és hosszan, elnyúlva foglalkoztat és ki tud ragadni a mindennapokból, az katarzissal jár.

László Zsolt, Udvaros Dorottya

László Zsolt, Udvaros Dorottya / A szív hídjai

Rajtunk múlik: Rajtunk, művészembereken múlik, hogy ne engedjük be a politikát magunk közé. Egy-két embernek lehet fontos csupán, hogy a politikához dörgölőzzön. Kell, hogy legyen bennünk annyi józan ész, hogy ezt ne engedjük meg. Az egész színházi társadalom hibájának tartom, hogy ma már mindenki haragszik mindenkire. (…) Hiszek abban, hogy a művészet sokkal erősebb, mint a politika. Azt gondolom, hogy nekünk, akiknek lehetőségünk van arra, hogy felálljunk egy deszkára, és mindenről beszélhessünk, ami körülvesz minket, nagyobb hatalmunk van, mint a politikának.

Udvaros Dorottya / Fotó: Borovi Dániel

Udvaros Dorottya / Fotó: Borovi Dániel

Férfierő: Egy nagyon közeli barátom – aki egyébként erőteljes, maszkulin férfi – azt mondta egyszer, hogy szerinte az igazi macsó tud esendő, gyenge, sőt kifejezetten nőies is lenni, és ez egyáltalán nem szégyellni való. Ugyanez igaz fordítva is, nekünk, asszonyoknak sokszor férfiakká kell válnunk. Manapság egy nőre olyan súlyos feladatok hárulnak, hogy nem is lenne képes megoldani, ha nem keményítené meg önmagát. De ezt mi, nők akartuk, ezért tüntettünk annak idején, és az idők folyamán elértük, hogy férfi feladatokat is kapjunk. Csak körbe kell nézni, egyre több az állami vezetők között is a nő. A világ ma nem a klasszikus modellről szól egy férfival, aki eltartja és védelmezi a családot. A nő pedig már nem csak anya, aki a tűzhely melegét óvja. Egy 21. századi nőnek gyakran elő kell vennie a férfi oldalát. Sokszor érzem, hogy már a szupermarketben sem tudok anélkül érvényesülni, hogy ne vegyem elő a férfierőmet.

Az imposztor / Udvaros Dorottya, Major Tamás

Titok: Számomra a gyermekség és a kíváncsiság valamennyire kapcsolódik egymáshoz, hiszen egy gyermek még nem ismeri a világot, és elképesztő szivacsként gyűjt be minden információt. Az az ember, aki kíváncsi bír maradni élete végéig, valamilyen kicsi részben meg tud maradni gyereknek. Úgy érzem, nekem az a mázlim, hogy nem szűnök meg érdeklődni a szakmám iránt. Még mindig újra és újra fel tudja kelteni a kíváncsiságomat egy újabb szerep, egy újabb munka. Ebben még mindig találok megfejtésre váró titkot.

Törőcsik Mari és Udvaros Dorottya

Törőcsik Mari és Udvaros Dorottya

Visszatérés: Egész egyszerűen megváltozott az életünk tempója. Annak idején a Katonában fél tizenegyig még boldogan ott ültek a nézők. Ma 9 óra után mocorogni kezd mindenki, és annak örül, ha fél tízkor már az utcán van. Csökkent az emberek tűrő- és befogadóképessége. Már nem néznek meg véghetetlen hosszú filmeket, csak gyors vágású, tömör klipeket. Katartikus élményem volt Kim Ki-duk Tavasz, nyár, ősz, tél című filmje, ami olyan, mint egy nagy, lassú, széles folyó. Azt éreztem az első tizenöt percben, hogy ha nem történik valami, megölöm magam. És a film végére eljutottam oda, hogy bármeddig tudnám nézni. Egyszerűen én magam, a lelkem, a tudatom elkezdett kisimulni, és hagytam, hogy a film áthömpölyögjön rajtam. Iszonyú nehéz megteremteni a helyzetet. De úgyis vissza fogunk ehhez térni, mert az emberi természet nem bírja a végsőkig pörgetni magát. Nem megy, mert megbolondulunk. Nagyon le kéne lassulnunk.

Forrás: Színház.hu, MTI,  nlcafe.hu, Magyar Narancs, Fidelio, kulturpart.hu, Origo, Index,
Fotó: Udvaros Dorottya Rajongói Facebook Oldala

 

 
 

Kapcsolódó anyagok