“Nem lehetett bedarálni, a gépezet részévé tenni” – 70 éve született Ivánka Csaba

2018 április 17. kedd, 16:14

A Nemzeti Színház fiatalon elhunyt, Jászai Mari-díjas színész-rendezője 2018. április 17-én lenne 70 éves.

Udvaros Dorottya ELEKTRA és Ivánka Csaba ORIN szerepében O’Neill: Amerikai Elektra – Szigligeti Színház 1980 – Rendező: Szurdi Miklós

Udvaros Dorottya ELEKTRA és Ivánka Csaba ORIN szerepében O’Neill: Amerikai Elektra – Szigligeti Színház 1980 – Rendező: Szurdi Miklós

„A színház legfontosabb eleme a színész. Rajta látszódik, rajta keresztül nyilvánul meg az érzelem, az élmény, születik a katarzis. A szándékot, az eszmét – hatás formájában – ő juttatja el a közönséghez. Az ő munkája, eredményessége, minősége azonnal megmérettetik. Munkájának értelmét, vagy értelmetlenségét, a jelen igazolja. A jövő is a jelen alapján méri a róla megjelent, vagy nem megjelent írások, cikkek, kritikák alapján. Állandósult harc, állóháború esetén ő hozza a legnagyobb áldozatot. Minden munkája, egész pályája kieshet a semmibe egy történelem által szakított lyukon, s vele együtt ugyanilyen sorsra juthat, akár egy színház egész korszaka. Véleményem szerint a színháznak nincs energiája, a színház nem ér rá az elkerülhetetlen napi gondok és konfliktusok mellett egy állandósult politikai indíttatású háborúskodásra.” (Ivánka Csaba, 1994)

Ivánka Csaba CANDIDE szerepében Bernstein-Voltaire- Wheeler: Candide, avagy az optimizmus Szigligeti Színház – 1979 - Rendezte: Kerényi Imre

Ivánka Csaba CANDIDE szerepében Bernstein-Voltaire- Wheeler: Candide, avagy az optimizmus Szigligeti Színház – 1979 – Rendezte: Kerényi Imre

Ivánka Csaba pályájáról:

1948. április 17-én született Budapesten. A Színház- és Filmművészeti Főiskola színész szakán 1973-ban végzett Vámos László növendékeként. A színházrendező szakon Ádám Ottó tanítványa volt, ahol 1987-ben fejezte be tanulmányait. Pályája 1973-ban a Bartók Színházban indul. 1974-től 1981-ig a Székely Gábor, Schwajda György majd Kerényi Imre, végül Paál István vezette Szolnoki Szigligeti Színház művésze.

1982-től a Nemzeti Színház tagja volt, ahol Vámos László, Kerényi Imre, Csiszár Imre, Sík Ferenc, Iglódi István rendezéseiben játszott, s később rendezett, továbbá színészmesterséget tanított a Nemzeti Stúdióban. Vendégként dolgozott a Radnóti Színpadon, az Arany János Színházban, a Veszprémi Petőfi Színházban, a Katona József Színházban és a Madách Színházban. Kitüntetései: Rajz János-díj 1986, Jászai Mari-díj 1988, Tamási Áron-díj 1995.

Ivánka Csaba LUCIFER szerepében Szoboszlai Évával és Nagy Zoltánnal Madách: Az ember tragédiája – Szigligeti Színház 1980 – Rendező: Paál István

Ivánka Csaba LUCIFER szerepében Szoboszlai Évával és Nagy Zoltánnal Madách: Az ember tragédiája – Szigligeti Színház 1980 – Rendező: Paál István

Művészi munkájára nagyfokú igényesség, elmélyültség volt jellemző, amely szerencsésen párosult az új iránti fogékonysággal, integrációs képességekkel, kreatív sugallatokkal, esztétikai-etikai tartással, s feddhetetlen emberséggel. Sokirányú tehetsége alkalmassá tette hatalmas prózai szerepek elmélyült megformálására, s nagy énektudást igénylő kimagasló zenés színházi alakításokra egyaránt. A színház egésze érdekelte, ezt jelzik dramaturgiai munkái, s mindenekelőtt igazi alkotóközösségeket teremtő rendezései.

 Legfontosabb szerepei a Szigligeti Színházban HLESZTAKOV a Revizor, VALENTIN a Veronai fiúk, ORIN az Amerikai Elektra előadásaiban, CANDIDE Bernstein-Voltaire musicaljében, s nem utolsó sorban LUCIFER Az ember tragédiája Paál István rendezte előadásában. Legismertebb alakítása a Várszínházban Kerényi Imre rendezésében ÁDÁM – JÉZUS szerepe volt a CSÍKSOMYLÓI PASSIÓ előadásában. – Ezt a szerepet tíz éven át, több mint 400 alkalommal játszotta a Várszínházban, nagy nemzetközi sikereket is aratva Szófia, Róma, Le Havre, Pergine, Köln, Berlin, Trento színpadain és az erdélyi magyar színházakban. – Emlékezetes alakításai közé tartozott továbbá CANDIDE megformálása a Radnóti Színházban, CERVANTES-DON QUIJOTE /Leig-Wasserman: La Mancha lovagja/ az Arany János Színházban, s Szörényi-Bródy: ISTVÁN, A KIRÁLY című rockoperájának első kőszínházi bemutatójában TORDA, A TÁLTOS szerepének megismételhetetlennek tűnő megformálása a Nemzeti Színházban. – Nagy szerepet játszott továbbá Szörényi Levente és Bródy János szerzőtársaként a KÖMŰVES KELEMEN című rockballada létrehozásában.

Főbb rendezései: Valéry: A LÉLEK ÉS A TÁNC, Mrozek: HÁZ A HATÁRON, Csokonai: KARNYÓNÉ SZERELME, Sultz Sándor: BARÁTAIM! KANNIBÁLOK!, Határ Győző: ELEFÁNTCSORDA, Tamási Áron: TÜNDÖKLŐ JEROMOS, Bródy Sándor: A TANÍTÓNŐ, Shakespeare: OTHELLO

A színház mellett másik szerelme a rockzene volt. A Topó Neurock Társulat (1982-92), majd a Topó Hungarock Trupp (1994-96) alapítója, zeneszerzője, szövegírója és énekese volt.

1996. június 4-én hunyt el.

Ivánka Csaba HLESZTAKOV, Papp Zoltán OSZIP szerepében Gogol: A revizor – Szigligeti Színház 1975 - Rendező: Horváth Jenő

Ivánka Csaba HLESZTAKOV, Papp Zoltán OSZIP szerepében Gogol: A revizor – Szigligeti Színház 1975 – Rendező: Horváth Jenő

Lőcsei Gabriella és Szabó Zoltán Attila sorai Ivánka Csabáról:

„Nercbundában jöttem én a világra… – dalolja az ismert magyar népdal dallamára az újgazdagokat cikiző szöveget a fiú a régi, kopott filmfelvételen. Mintha mostani állapotainkról énekelne, ahogyan ő maga mondogatta baráti társaságban a saját műfajáról: a „ciki cikéjének a paródiáját” adva. Évek óta nincs közöttünk, gyilkos kór teperte le. Ő volt az a színész-rendező és rockénekes, aki teli tarisznyával távozott e világból. Ha néhány barátja, kollégája és hozzátartozója nem idézné föl egyéniségét, dalait, színészi alakításait, azt se tudná a mai tizen- és huszonévesek nemzedéke, hogy élt egyszer, nem is olyan rég egy sokoldalú, tehetséges ember, Ivánka Csabának hívták, és arra a rövid időre, mit a sors jogosítványával köztünk tölthetett, semmi mást nem akart, csak világgá kiáltani, szabadon és közérthetően mindazt, ami a lelkét nyomta, elméjét foglalkoztatta. A kelet-középeurópai ember neurózisait, szabadságvágyát meg a körülötte feltornyosuló visszás élethelyzeteket, mind. Amikor elment, közös gyászban siratta az amúgy rettentően megosztott, egymásra minden módon fenekedő értelmiség. Most meg, ha nem dolgozná fel kurta életpályáját Kisfaludy András dokumentumfilmje, a felejtés subája takarná azokat a rock műfajában világgá kiáltott mondatait, amelyeknek a mi időnk adhat igazán jelentést” – írta a művészről Lőcsei Gabriella a Magyar Nemzet 2001. június 27-i számában.

Ivánka Csaba JÉZUS, Hámori Ildikó MÁRIA szerepében Balogh – Kerényi: Csíksomlyói passió – Várszínház 1981. Rendező: Kerényi Imre

Ivánka Csaba JÉZUS, Hámori Ildikó MÁRIA szerepében Balogh – Kerényi: Csíksomlyói passió – Várszínház 1981. Rendező: Kerényi Imre

„Ivánka Csaba zavarba ejtően tehetséges művész volt, olyasféle, akit nem lehetett bedarálni, a gépezet részévé tenni… A színház egésze érdekelte. Képes volt összegezni, társítani, egyberázni különbözőnek hitt műfajokat, stílusokat, elképzeléseket. Dramaturgként, megszállott közösségépítőként is jelentőset alkotott. A csillogó sikerrel nem foglalkozott. Nem tett lépéseket a sztárvilág (a sztárgázsi) felé, ami éppen a halála előtti néhány évben kezdett alakulgatni, hogy azután olcsó műanyag ikonokkal legyen tele a padlás. Ivánka alkatában, művészetében volt valami aszketikus. Jellemezte őt valamiféle konokság is. Amit csinált, viszonyítási pont volt a maga korában. Koncertjein tolongtak a gimnazisták, egyetemisták, bölcsészek és ihlethajhászok. Idősebb kollégák is fejet hajtottak a Topo sodrása és a frontember karizmája előtt. Kézdy György például élete egyik legnagyobb elismerésének tartja, hogy öt esztendeje neki ítélték az Ivánka-díjat. A Csíksomlyói passió öreg pásztora mindmáig féltve őrzi lakásában a hírneves furnérlemezt, amelyet személyesen nyújtott neki át a passiójáték Jézusa…” (Szabó Zoltán Attila – Pepita Magazin 2011. ápr.)

Ivánka Csaba, Peremartoni Krisztina, Pregitzer Fruzsina és Papadimitriu Athina Szörényi-Bródy: István, a király – Nemzeti Színház 1985 – Rendező: Kerényi Imre

Ivánka Csaba, Peremartoni Krisztina, Pregitzer Fruzsina és Papadimitriu Athina Szörényi-Bródy: István, a király – Nemzeti Színház 1985 – Rendező: Kerényi Imre

Ivánka Csaba 70. születésnapjának alkalmából 2018. április 15-én, vasárnap este 21 órakor a Kossuth adón megismételték pályatársa és barátja, Papp Zoltán színművész által nagy gonddal szerkesztett NYISD KI APÁM A KAPUDAT című emlékműsort, amely további 60 napig online meghallgatható a Rádiószínház archívumában.

Közreműködik: Ivánka Csaba, Törőcsik Mari, Komlós Juci, Fodor Tamás, Timár Béla, Nagy Árpád, Papp Zoltán, a Topó Neurock Társulat és a Topó Hungarock Trupp.