Koszorúzással emlékeznek a Színészmúzeumban a 125 éve született Bajor Gizire

2018 május 17. csütörtök, 11:17

125 éve született Bajor Gizi Kossuth-díjas színésznő, a Nemzeti Színház örökös tagja. A jubileum alkalmából május 19-én az Országos Színháztörténeti Múzeum koszorúzást tart a művésznő emléktáblájánál a róla elnevezett Színészmúzeumban.

A PIM – Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet 2018. május 19-én, a színésznő születésnapján a róla elnevezett Bajor Gizi Színészmúzeum emléktáblájánál 14.30-tól koszorúzást tart. Rubold Ödön a Nemzeti Színház Jászai Mari -díjas színművésze Bajor Gizi életművét méltatja.

Bajor Gizi Kossuth-díjas színésznő, a Nemzeti Színház örökös tagja, a múlt század első felének egyik legnagyobb magyar színészegyénisége százhúsz éve, 1893. május 19-én született.

Sváb gyökerekkel rendelkező bányamérnök apja, Beyer Marcell és szlovén-olasz származású anyja, Valenčič Ágnes kávéházat üzemeltettek a budapesti Kálvin téren. Bajor Gizi az Angolkisasszonyoknál nevelkedett. 1911 és 1914 között végezte el a Színművészeti Akadémiát, többek közt Gál Gyula, Csillag Teréz és Molnár László tanítványaként. A Gizi nevet Szentesy Lajostól, a színiakadémia főtitkárától kapta, eredetileg – és az általa, a polgári életben is így használt – Bayor vezetéknévvel, ami később, Schöpflin Aladár 1930-as Színészeti lexikonjában Bajorként jelent meg. A színházi életben Bálint Lajos, a Nemzeti Színház dramaturg-titkára honosította meg e nevet. Az Akadémiáról útja egyenesen a Nemzeti Színházba vezetett, amelynek két évad kivételével (1924-1925 Magyar Színház) haláláig tagja volt.

Bajor Gizi (balról a harmadik), édesanyja és testvérei / Forrás: Bajor Gizi Színészmúzeum

1920. augusztus 2-án Budapesten házasságot kötött Vajda Ödönnel (Vajda Ignác és Friedmann Rózsa fiával); a frigy 1927-ben válással végződött. 1929. március 12-én Budapesten, az Erzsébetvárosban hozzáment Paupera Ferenc bankigazgatóhoz. A bankár tönkremenetele és vagyonmentő kísérleteinek kudarca után, 1932-ben elváltak. Villájában – amely ma a Bajor Gizi Színészmúzeum épülete – a második világháború alatt üldözötteket bújtatott, itt rejtegette első és harmadik férjét, Germán Tibor orvosprofesszort is.

Sok kitüntetést kapott. A háború előtt a Corvin-koszorút, 1948-ban pedig a legelső Kossuth-díjak egyikét.

Jávor Pál, Szörényi Éva és Bajor Gizi / Nemzeti Színház: Bolond Ásvayné / Forrás: Bajor Gizi Színészmúzeum

1951-ben a megzavarodott Germán Tibor attól félve, hogy feleségét súlyos betegségek (siketség és agydaganat) fenyegetik, megölte, majd magával is végzett. 2011-ben tévéfilm készült e tragikus eseményről Ármány és szerelem Anno 1951 címmel.

Gábor Miklós így írt a tragédiáról:

„Gizit utolsó alattvalója és hódolója ölte meg. Milyen gyötrelem vezette ezt az őrültet? Szerelme? Vagy a kín, hogy szeretnie kell?

Nem lehet elhallgatni ezt a kérdést sem: mit tudott a szerelemről a csókoknak e királynője, a szerelemnek e repkedő, bájos tündére, aki nem bírta elviselni, ha pajtásai, munkatársai percenként nem hozzák tudomására elragadtatottságukat – mit tudott ő a szerelemről, ha hosszú évek alatt nem vette észre, hogy a férfi, akivel együtt él, lassan megőrült? Milyen kegyetlen közöny lakott ebben a hízelgőn csicsergő, icipici asszonykában, hogy nem vette észre az orvgyilkos tőrét a hitvesi szobában?

Ne fájjon túlságosan szívünk ezért az elátkozott, hideg tündérért. Egész életében kísérték olyanok is, akik valóban szerették, egyszerűen és embermódra. Akik koruknál, pozíciójuknál, kapcsolatuk jellegénél fogva védettek voltak bűbája veszélyeitől: rendezők, okos, idősebb férfiak és bölcs asszonyok, mint öreg miniszterek és udvarhölgyek, tapintatosan, gyengéden játszották szerepüket körülötte, mosolygó arccal, mintha nem tudnának a nagy komédia, a virtuóz játék mögött tátogó némaságról… ”

Bajor Gizi és Germán Tibor / Forrás. Bajor Gizi Színészmúzeum

Tolnay Klári így emlékezett Bajor Giziről:

Emlékszem, amikor Bajor Gizivel együtt öltöztünk A kertész kutyájában, egyszer belenézett a tükörbe, végigsimította a bőrét, a ráncait, és felsóhajtott: milyen kár… Amikor most tudnék igazán jól tizennyolc éves lányokat játszani! Én csak nevettem, és azt mondtam: ez ma már nem gond, fel lehet varratni! Bajor Gizi rámmeredt, és megrázta a fejét: dehogy adom ezeket a ráncokat. Ezekben benne van az egész életem! Inkább viselem a magam arcát így, mint egy üres, popsi-sima álarcot.

Déryné ifjasszony szerepében / Forrás: Bajor Gizi Színészmúzeum

Bajor Gizi saját magáról:

“…hogy ki az őszinte, azt az emberek fantáziája dönti el. Kezdő koromban jó modorom volt, senkiről sem mondtam rosszat, sem a szemében, sem a háta mögött. Ezt afféle főzőcskének minősítették. Amikor a Fehér felhőkben, az angyalt játszottam, Hegedűs Gyula megkérdezte egyik íróbarátunktól: Mit szól ehhez a kislányhoz? – Az író erre azt válaszolta: Vigyázz, ez mindenkit főz! Kétségbeesetten fordultam Hegedűshöz: Mondja igaz ez? Hegedűs az orra alatt dünnyögte: Engem azzal főz, hogy nem főz. – Mindegy mit csinálunk, a világ mégis csak azt hiszi el rólunk, amit akar. Engem nem érdekel, mit gondolnak rólam.”

 
 

Kapcsolódó anyagok