“Magának a Nemzetiben van a helye” – 100 éve született Mészáros Ági

2018 május 24. csütörtök, 14:29

Száz éve, 1918. május 24-én született Mészáros Ági kétszeres Kossuth-díjas színésznő.

Mészáros Ági és Szirtes Ádám a Talpalatnyi föld c. filmben

Mészáros Ági és Szirtes Ádám a Talpalatnyi föld c. filmben

Mészáros Ági pályájáról:

Budapesten született, a lelencházból félévesen került Debrecenbe. Nevelőapja a helyi színház szabója volt, így hamar megismerkedett a világot jelentő deszkákkal. Nevelőszülei kereskedelmi pályára szánták, de ő már tizenöt esztendősen színpadon volt a tánckar egyik tagjaként Kiskunfélegyházán, a helyi kultúrotthonban. Innen szerződtette három év múlva, magasabb gázsival csábítva a szegedi direktor, Sziklai Jenő. A szakmát iskolában sohasem tanulta, Szegeden vált színésznővé, az operettektől kezdve a komédiákon át a királydrámákig minden műfajban játszott.

1939-ben lett a budapesti Nemzeti Színház tagja, mégpedig nem mindennapi módon. Az ország első színházában a Ludas Matyi című darab női címszereplője néhány órával a délutáni előadás előtt betegedett meg, s a vezetők Mészáros Ágit keresték meg, aki Szegeden már játszotta a darabot. Ő azonnal kocsiba ült, és remekelt a fővárosban, majd este a miatta némi késéssel kezdett szegedi “rendes” előadáson is. A Nemzeti azonnal szerződtette, és 1983-ig a társulat művésze maradt.

Első nagy sikerét Dario Niccodemi A tacskó című darabjában aratta, aztán naiva- és jellemszerepeket formált meg kiváló ábrázolókészséggel, kifejező beszéddel, természetes humorral. Temperamentumos, természetes egyszerűségű, könnyed játékának számos Shakespeare-vígjátékban tapsolhatott a közönség. Emlékezetes alakításai közé tartozott Puck (Szentivánéji álom), Beatrice (Sok hűhó semmiért), Viola (Vízkereszt). A magyar irodalom klasszikusai közül életre keltette Kosztolányi Édes Annáját, Mikszáth A Noszty fiú esete Tóth Marival című művének címszerepét, egyik legkiemelkedőbb alakítása Rozika volt Móricz Zsigmond Úri muri című drámájában. A világirodalom olyan gyöngyszemeiben is sikert aratott, mint amilyen Shaw Warrenné mestersége (Vivie), Csehov Ványa bácsi (Szonja), Moliére Tartuffe (Dorine) és Dandin György (Angyalka) című színjátéka.

1940-ben állt először felvevőgép elé. Első igazi nagy sikere Juhos Marika megformálása volt az államosított magyar filmgyártás első nemzetközileg is elismert alkotásában, az 1948-ban készült Talpalatnyi földben, egy év múlva az Úri muriban megismételte korábbi kiváló színpadi alakítását. Sokszínű tehetségét bizonyította a Mágnás Miska harsány szobalányaként, a Simon Menyhért születése (1954) drámai erejű hősnőjeként. A hatvanas években a Puskák és galambokban, a Holdudvarban, valamint Szabó István Tűzoltó utca 25. és Budapesti mesék című filmjeiben láthatta a közönség.

Az 1950-es évek első felének egyik legnépszerűbb magyar színésznője volt, kétszer (1950-ben és 1954-ben) kapta meg a Kossuth-díjat. Kiváltságos helyzetével soha nem élt vissza, mindenkin segített, akin tudott, de magának soha semmit nem kért. Pályaíve 1956 után megtört a forradalom lázas napjaiban tett nyilatkozata miatt. A rádióban kijelentette, hogy addig nem lép színpadra, amíg a szovjet csapatok az országban vannak, s szavai színészsztrájkot eredményeztek. A megtorlás idején – mivel nem volt hajlandó nyilatkozata visszavonására – elfogyott körülötte a levegő, a Major Tamás vezette Nemzeti Színházban kegyvesztett lett. Teljesen nem mellőzték, de csak kisebb karakterszerepekben foglalkoztatták, filmezni is ritkán hívták, ami jelentősen hozzájárult egészségi állapotának megromlásához. Hosszú, súlyos betegség után Budapesten hunyt el 1989. március 8-án. Lánya, Voith Ági is színésznő lett.

Egy nevezetes fővárosi beugrás története:

Jávor Pál szegedi vendégszereplése idején Mészáros Ági Iluskát alakítja a “János Vitéz”-ben. Az előadás után így szól hozzá Jávor: “Magának a Nemzetiben van a helye.” Jávor udvarias bóknak tűnő mondata egy szédítő, és egyben elérhetetlennek látszó álom körvonala, amelyet az ember inkább betud a premierek felfokozott hangulata szabta sztereotípiák közé, semmint hogy jóslatként vegyen. Jávor kitűnő jósnak bizonyul esetünkben, s amit mond, talán több is mint jóslás, hiszen nemsokára egy beugrás kapcsán országos figyelem középpontjába kerül Mészáros Ági. A beugrás hiteles történetéről a korabeli sajtó így számol be:

“Az elmúlt hét legérdekesebb színházi eseménye kétségkívül a fiatal szegedi színésznő beugrása volt. Van, úgy látszik mégis új a nap alatt, mert eddig csak olyan beugrások voltak ismeretesek, amikor egy színháznál megbetegedett valamelyik szereplő, s helyette egy másik vállalta el a szerepet próba és tanulás útján. Már ritkábban történt meg az, hogy valamelyik színház egy másik színháztól kért kölcsön szereplőt helyettesítésre. Most azonban tényleg olyan szerephelyettesítésről számolhatunk be, amely párját ritkítja. A Ludas Matyi című színdarab egyik főszereplője, Olty Magda megbetegedett és pedig a közvetlenül a kitűzött délutáni előadás előtt alig néhány órával. A színház tanácstalanul állt, mit tegyen, mert az előadást már nem lehet elhalasztani, mert a jegyek mind el voltak adva. A színház érintkezésbe lépett Dékány Andrással a szerzővel, s tőle kért tanácsot a darab sorsára vonatkozólag. Dékánynak mentő ötlete támadt. Eszébe jutott a darab szegedi előadása, amikor a premieren ő is jelen volt, s ahol a szóban forgó szerepet egy Mészáros Ági nevű igen tehetséges színésznő játszotta. Most már csak az volt a kérdés, hogyan lehetne érintkezésbe lépni Mészáros Ágival. Dékány felhívta telefonon a szegedi színházat, elmondta miről van szó, a színház igazgatója hamarosan meg is találta a fiatal színésznőt. Nem lehetett sokáig habozni. Az eredmény az volt, hogy Mészáros Ági azonnal autóba ült, följött Pestre, s pompásan eljátszotta a szerepet. A színházi előadás meg volt mentve, szerzők örültek s a fiatal szegedi színésznő ezzel a beugrással máris ismertté tette nevét Budapesten. Ki tudja, hogy ez a vendégszereplés nem egy pesti karrier kezdete-e?!” – kérdezi a színházi hetilap, a “Délibáb” munkatársa a lap 1939. május 20-ai számában.

Bessenyei Ferenc, Mészáros Ági és Sinkovits Imre / Fotó: bessenyei.hu

Bessenyei Ferenc, Mészáros Ági és Sinkovits Imre / Fotó: bessenyei.hu

A beugrás tehát látjuk, pompásan sikerül, és a felzúduló taps hátterében már az első pillanattól fogva jól érzékelhető, hogy sokkal többről van szó, mint egy előadás megmentéséről. Mészáros Ági vasárnap délutáni beugrása után este Szegeden is fellép, mert anyaszínházában előadása van. Akárhogy siet, a késés kivédhetetlen. Sziklai Pipi hét órakor kimegy a függöny elé, s azt mondja a közönségnek: “A mi kis Mészáros Ágink a Nemzeti Színházban vendégszerepelt, már úton van vissza Szegedre, kérem a türelmüket és megértésüket.” Amikor vagy két óra késéssel megérkezik és felmegy a függöny, óriási ováció fogadja, a publikum vagy tíz percig tapsol. “Édesanyám sohasem felejtette el, hogy Szegedről indult. Számára ez a város maga volt a csoda. Imádták itt az emberek” – mondja Voith Ági színésznő, a gyermek.

Forrás: MTVA, szineszkonyvtar.hu