“A színház alázatos szolgálóleánya volt” – Vass Évát köszöntjük

2018 július 23. hétfő, 13:09

Nyolcvanöt éve, 1933. július 23-án született Vass Éva kétszeres Jászai Mari-díjas színésznő, érdemes és kiváló művész.

Vass Éva

Vass Éva

Vass Éva pályájáról röviden:

1952-1954 között az Úttörő Színház, 1954-1956 között pedig a Pécsi Nemzeti Színház tagja volt. 1956-1957 között a Petőfi Színház és a Jókai Színházban játszott. 1957-1975 között a Madách Színház tagja volt. 1975-1978 között Katona József Színházban játszott. 1978-1983 között a Várszínház, 1983-1991 között pedig a Nemzeti Színház tagja volt. 1991-1994 között a Független Színpad művésze volt. 1994 óta a Budapesti Kamaraszínház tagja.

Első filmes szerepe az 1953-ban készült Rákóczi hadnagya című filmben volt, ahol Bíró Annát alakította. Első férje Bán Frigyes filmrendező, második férje Gábor Miklós színművész volt. 2000-ben alapította a Gábor Miklós-díjat.

Berek Kati és Vass Éva

Berek Kati és Vass Éva

Felvidéki Judit írásából:

1998-ban Gábor Miklós halála után végleg visszavonult a színpadtól. Benne és körülötte kihunytak a fények. A színház vöröslő függönye végleg összecsapódott, mielőtt meghajolhatott volna még sokszor, ha tovább játszik. De játszótárs nélkül, mit ér az élet? Ők igazi játszótársak voltak. És nem csak a színpadon, csodálatos szerepeikben, hanem az életben is. Hamlet Ophéliája úgy érezte fájdalma súlya alatt, hogy “Egyedül nem megy.”  G.M. halálával a szerelmet, a játszás örömét, és élete értelmét is elveszítette. Számára a rivalda, s a nézőtér örök gyászba borult, elsötétedett.

65 évesen visszavonulni? Hiszen tehetsége, szépsége, vonzereje teljében volt! Játszhatott volna még évekig, de a gyász, a hirtelen rázuhanó magány kikezdte szívós szervezetét, összeroppant. Mert erős volt, míg kellett, amíg Miklósról volt szó. Sajnos a betegség fenyegető pallosa szinte végigkísérte közös életüket. Az örökös aggódás a másikért,az állandó készenléti állapot, önfeláldozó versenyfutásra kényszerítette önmagával, s az idővel. Mert Vass Éva odahaza elsősorban feleség,és társ akart lenni, a színész és az író Gábor Miklós asszonya, múzsája, szerelme, aki gondoskodásával, figyelmével megteremti párja számára azt az otthont, mely nem csupán kényelmét, de szellemének szabad szárnyalását is szolgálja. Azt a színházon kívül élhető világot, mely mindkettőjük számára biztos menedék lehet, az egyetlent, ahol minden maszkot, álarcot levethetnek, ahol önmaguk lehetnek. A színésznő fokozatosan háttérbe szorult, előretolakodott a szerelme életéért aggódó társ, az ember, aki önmagával alig-alig törődik, s ezt észre sem veszi.

Vass Éva és Gábor Miklós

Vass Éva és Gábor Miklós

(..)

Soha nem érdekelte a népszerűség. Nem szereti a felhajtást, a cirkuszt. Ő a színház alázatos szolgálóleánya volt. Nem Kossuth díjas színésznő, de Kiváló és Érdemes Művész. “Én csak egy zuglói lány vagyok, s az is maradok” – mondta, s mondja mindig. Gábor Miklós ezt a zuglói vagány lányt: Vass Évát szerette.