Edward királyok – Árnyjáték kicsit másképp

2019 április 29. hétfő, 9:23
Büky Béla (1899-1983) báb- és árnyjáték hagyatékát 1987-ben vásárolta meg a Magyar Színházi Intézet. A walesi bárdok című árnyjátékát 1970-es évek elején hozta létre. Előadása rendhagyónak mondható, hiszen a rá jellemző élő szöveges, zenés műsoraitól eltérően felvételről lejátszott szövegalámondást használt.

Arany János versét Bessenyei Ferenc (1919-2004) előadásában dolgozta fel. A szöveget 18 síkbáb és 4 db sík díszletelem keltette életre. Ahogyan előadásai is alaposan kidolgozott, művészi igényű tervrajzok alapján készültek el, bábfigurái is aprólékosan megtervezettek. A pálca nélkül 50-70 cm magasságú papírfigurák anyagukat tekintve eltérnek a hagyományos keleti bőr árnyjátékoktól. A bábok mintáját kivágások, áttörések adják. A fekete-fehér képi világot úgy színezte, hogy néhány esetben az áttöréseket cukorkapapírral, műselyemmel vagy selyempapírral ragasztotta be. A walesi bárdok esetében is ilyen egyszerű, de határozott szín- és folthatásokat alkalmazott. A nyitókép romos tája, majd a komor, hosszú vacsoraasztal fekete-fehér színvilágában megjelenő piros lángok képesek voltak érzékeltetni a drámai hangulatot. A lángok izzó piros színéhez itt textilt használt.
A képzőművész Büky Béla elsősorban képzőművészeti hatásokra törekedett, árnyjátékait mozgó faliszőnyegekként, mozgó freskókként képzelte el. Azt vallotta, hogy a stílust az árnyképek „egyszerűsége és annak kevés darabos mozgási lehetősége” adja meg. Karakterei eleve elrendelt, a múltat, eszméket és értékeket magukba sűrítő jelképes kartonpapír hősök. Stilizált mozgásukat jellemük és az árnytechnika határozza meg. A zsinóros alsó mozgatású fapálcás alakok legtöbbször a karjukat tudják megemelni. Ez nem tűnhet túl változatosnak, de gondoljunk bele, hogy mit jelent az, ha Edward király emeli fel a karját, vagy ha egy bárd pengeti meg lantját. Ugyanígy nem mindegy, hogy a lovon ülő király léptet vagy vágtat. Nézzük meg alaposan az alábbi képsorokat!

A Lépkedő Edward király (PIM-OSZMI Bábtár Tárgyi 99.1.1.) figurája békésen gesztikulál, meg tudja emelni a kezét, alatta a ló nyugodtan halad, azaz két lába stabilan a földön áll, másik két lába pedig egyszerre mozdul az azokat összekötő fapálca segítségével. Ezzel szemben a Vágtató Edward király (PIM-OSZMI Bábtár Tárgyi 99.3.1.) már az őrület határán van, elvesztette magabiztosságát, kapaszkodik. Ez a zaklatottság képileg is megjelenik: lova másképpen mozog. Az ágaskodó ló-báb ebben az esetben több ízületben (csípő, térdek) mozdítható. Megfigyelhető, hogy a báb talpazatát adó földbucka is csak a hátsólábak alá kerül.

Az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet Bábtárának a Mesés bábok – bábos mesék című kiállításán hat bábtechnikát ismerhetnek meg a látogatók. A tárlat törekedik a különböző bábtípusok gyakorlati, tapasztalati bemutatására. A 2019. március 24-i finisszázshoz érkezve szeretnénk betekintést nyújtani az egyik legnépszerűbb digitális játékunk, az árnybáb-szoftver hátterébe. Mihalkov György látványtervező ötlete alapján Samu Bence tervezőnek köszönhetjük ezt az interaktív tartalmat, amiben A walesi bárdok című előadás bábjait és díszleteit életre keltve válik eljátszhatóvá a történet. Lássuk, mi rejtőzik a „vászon” mögött!

A ballada feszült légkörét négy fekete-fehér árnyképbe tömörítve mutatjuk be a játék során. Segítségünkre a fennmaradt archív fényképeken túl a rendezői utasításokkal ellátott szövegkönyv, valamint az 1979-ben megjelent Árny- és bábjátékok című kötet színleírásai, rendezői utasításai és koncepciója voltak. A látvány főszereplői természetesen a bábok. Szerettük volna, ha a bábok vetített árnyképe jelenik meg, de a figurákban rejlő mozgási potenciál bemutatása is fontos szempont volt. Samu Bencével és a Petőfi Irodalmi Múzeum fotósával, Gál Csabával ezért műtermi körülmények között készítettük el a fázisképeket, melyeket később Samu Bence animált. A fotózás során állományvédelmi szempontok miatt nem az eredeti műtárgyakat használtuk, mivel rendelkezésünkre álltak reprodukciók. Lellei Pál bábkészítő mester prespán lemezből 1998-ban konstruálta meg A walesi bárdok szereplőgárdáját és díszleteit. A kiállítás látogatói így Büky Béla rendezői utasításai mentén, Bessenyei Ferenc szavalatát hallgatva eljátszhatják Arany János balladáját. A kurátorok örülnek, hogy észrevétlenül, élményközpontúan mutathatják be a 18 db bábot és az előadás díszleteit.

Szerző: Lovas Lilla