Virtuális kiállítás nyílt Psota Irénről

2020 április 05. vasárnap, 7:00

Psota Irén végrendeletében az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézetre hagyta művészi tevékenységével kapcsolatos dokumentumait, mindazt, amely színészi munkássága részeként keletkezett. Az OSZMI Fotótárának gyűjteményéből állították össze a felejthetetlen művész előtt tisztelgő virtuális kiállítást.

Az OSZMI virtuális kiállítása itt tekinthető meg.

George Bernard Shaw: Szent Johanna, 1967 / OSZMI

Psota Irén Budapesten, a Mária Valéria-telepen, szegény családban született 1929. március 28-án, apja alkalmi munkákat vállalt, anyja mosónő volt. Kislány korában apáca vagy orvos szeretett volna lenni, de amikor az önképzőkörben szavalni kezdett, már tudta, hogy hivatása a színészet.

Próba Bessenyei Ferenccel / Szakonyi Károly: A hatodik napon, 1978 / Fotó: Danis Barna

1948-ban vették fel a Színház- és Filmművészeti Főiskolára, ahol osztálytársa volt többek között Berek Kati, Szemes Mari, Soós Imre és Horváth Teri. Mivel végzése után a kritikusok is többször belekötöttek nevébe, rövid időre édesanyja nevén, Dávid Irénként szerepelt, de aztán visszavette eredetit, bízva abban, hogy a közönség így is meg fogja jegyezni. Neki lett igaza.

Roberto Athayde: Margarida asszony, 1981 / Fotó: Ruzsonyi Gábor

Diplomája megszerzése után, 1952-ben a Madách Színházba került, ahol pályakezdőként olyan színészóriásokkal játszhatott együtt, mint Pécsi Sándor, Kiss Manyi, Tolnay Klári, Sulyok Mária és Gábor Miklós. 1980 és 1982 között a Népszínházban, majd 1989-ig a Nemzeti Színházban játszott, 1990-ben visszatért a Madáchba.

Farády Istvánnal / Henrik Ibsen: Kísértetek, 1983 / Fotó: Benkő Imre

Első kiugró sikere Brecht Kurázsi mama című drámájában a néma Kata szerepe volt, alakításába annyira beleélte magát, hogy noha egy szót sem kellett szólnia, estéről estére berekedt (később a címszerepet is megformálta). Sokoldalú, nagy formátumú színésznővé érett, drámai erővel jelenítette meg a tragikus hősnőket éppúgy, mint a zaklatott lelkű asszonyfigurákat vagy a szélsőségesen groteszk alakokat, példa erre Gruse (Brecht: Kaukázusi krétakör), Yerma (Garcia Lorca), Serafina (Tennesse Williams: A tetovált rózsa) vagy Margarida asszony Athayde monodrámájában. A Madách Kamarában több mint százszor játszotta el a Roncsderby című monodráma társtalan asszonyának szerepét, ugyanazon este prózával és dallal is elkápráztatva a közönséget.

Törőcsik Marival / Loleh Bellon: A csütörtöki hölgyek, 1983 / Fotó: Tóth István

A musicalek világában is otthon volt, imponáló ének- és tánctudását legemlékezetesebben a Hello, Dollyban bizonyította. Búgó, erotikusan talányos hangon számtalan sanzont és csacska dalocskát varázsolt slágerré (Én mellettem elaludni nem lehet, Engem nem lehet elfelejteni, Két kicsi kecske, Tibi, te bitang). Major Tamás oldalán a butuska Lujzaként évekig állandó szereplője volt a rádiókabaréknak és a bohóc szerepköre sem volt idegen tőle: Ruttkai Évával alkotott párosuk hatalmas sikert aratott. Rajzfilmek szereplőit is szinkronizálta, az ő hangján szólalt meg a Frédi és Béni Vilmája vagy Kotkoda a Kukori és Kotkodában.

Sinkovits Imrével / John Murrell: Sarah avagy a languszta sikolya, 1983 / Fotó: Tóth István Csaba

Művészi munkásságának elismeréseként 1959-ben és 1962-ben Jászai Mari-díjjal tüntették ki, 1976-ban lett érdemes, 1982-ben kiváló művész, a Kossuth-díjat is két alkalommal kapta meg: 1966-ban és 2007-ben. A Halhatatlanok Társulatának 1996 óta volt tagja, 2000-től a Nemzet Színésze kitüntető cím birtokosa volt. 2009-ben Prima-díjas és Gundel művészeti díjas lett. 2014-ben Budapest díszpolgárává avatták.

Mácsai Pállal / Katona József: Bánk bán, 1987 / OSZMI

1996-ban a Kossuth-díjas rendező, Vámos László emlékének megőrzésére díjat alapított, amelyet évente osztanak ki. Önéletrajzi kötete a Szerelmeim, szerepeim és a szemtanúk, ezt követte a PSOTA, majd a Csak a halálom előtt olvasható el, de siess (2008) című könyve. Hangját számos lemez őrzi, válogatott slágereiből összeállított CD-je 1999-ben került a boltokba. Farkas Gábor Gábriel 2014-ben megjelent szólólemezén együtt éneklik a Szerelemhez nem kell szépség című régi slágert.

Major Tamással / Lujza és Jenő

Nem sokkal nyolcvanötödik születésnapja előtt szívinfarktussal kórházba került, az utóbbi időben egyre többet betegeskedett. Szívelégtelenség következtében, álmában érte a halál 2016. február 25-én.