Az elfeledett teátrum – Juhász Ferenc sorozata a mezőkövesdi színházról, 2. rész

2020 május 26. kedd, 7:00

Az egykori mezőkövesdi kőszínház történetét eleveníti fel Juhász Ferenc a Gárdonyi Színház blogon. Íme a második rész.

Az elfeledett teátrum – Juhász Ferenc írása
2. rész: A gondolat valóra válik

“Kimondottan önálló színház – mely büszkeséggel tölt el bennünket, mert míg más vármegyékben bizony egyetlen színház is alig van, addig mi most már két színházzal is dicsekedhetünk.” (Miskolczi Napló)

A Műkedvelő Kör márciusi választmányi ülésén Horváth Jenő építész nemcsak indítványozta a saját színház építését, de már kész tervezettel is előállt, ingyen vállalva közreműködését a munkálatokban. A lelkes választmány egyhangúlag elfogadta a javaslatot! Először is szerződést kötöttek Bányay János vendéglőssel, a Főutcán lévő telkének a leendő színház számára történő átengedésről (azzal a feltétellel, hogy 15 év múlva az épület az ő birtokába megy át, de a műkedvelők tovább bérelhetik). Egy másik szerződést pedig Lázár János fakereskedővel, aki a szükséges faanyagok átadását vállalta, későbbi részletfizetéssel. Ezek után már május elején elkezdődött az építkezés. Ötödikén érkezett meg az építési engedély és három hónap múlva készen is állt a színház. Mint a Miskolczi Napló megjegyezte: „egyedül a mezőkövesdi intelligencia áldozatkészségéből, mert a kulturakciót ezideig sem a nagyközség, sem a vármegye, sem a kultuszkormány még egy fillérrel sem támogatta”. Az építés körülbelül 500 millió koronába került, S a megvalósulásához hozzájárult még a magánosok nagyszámú természetbeni adománya is.

A Színházi Élet augusztusban azt is tudatta, hogy a Műkedvelő Kör búzakölcsönt vett fel és amikor az kevésnek bizonyult, akkor ”szépségversenyeket, világpostákat, táncmulatságokat, kabaréelőadásokat rendeztek és lelkes munkával annyi pénzt tudtak összekuporgatni, hogy a műkedvelő színház most végre tető alá került”. Az Egri Népújság 1924. augusztus 12-i száma hírül adja, hogy a munkálatok “a padlózás és festés kivételével már teljesen befejeződtek. Pár nap múlva a színház megkezdheti nagyszabású kulturális működését.

A miskolci Reggeli Hírlap ugyanazon a napon így ír: „A 450 személy befogadására alkalmas s a mezőkövesdi méretekhez képest nagy színház fényes bizonyitéka annak, hogy az erős akarat, kitartás végre is meghozza gyümölcsét. A Mezőkövesdi Mükedvelők színháza íme: készen áll s folyó hó 16-án ünnepélyes keretek között adják át nemes hivatásának. Reméljük, hogy most már elhallgat minden gáncs, minden rossz akarat s mindnyájan testvéri egyetértésben örülünk annak, hogy Mezőkövesd olyan közintézménnyel lett gazdagabb, mely kulturális előrehaladását: tehát nem valamely társadalmi rétegnek, hanem mindnyájunknak egyetemes érdekét van hivatva előmozditani!”

Miskolci és egri lapok egyaránt hatalmas érdeklődésről adnak hírt, mindkét megyében. A megnyitóra a jegyek nagy része már előjegyzésben elkel, a Kör vezetősége elhatározza, hogy az előadást másnap meg fogják ismételni, hogy „a vidék népe is megtekinthesse”. Az ünnepségre meghívják a kultuszminisztériumot, a szomszédos törvényhatóságokat és műkedvelő társaságokat, fővárosi lapok szerkesztőségeit. „Minden jel arra mutat, hogy az új színház felavatása országos jellegű kulturünnepség keretében fog lefolyni” (Egri Népújság).

A Reggeli Hírlap leszögezi: „Az országban példa nélkül áll az, hogy egy aránylag kis műkedvelő társulat vakmerő elhatározással saját színházat építtett magának. A Színházi Élet ennél is tovább megy: „Mezőkövesd az egyetlen Magyarországon, ahol a műkedvelőknek saját színházuk van. De egész Európában kevés város műkedvelői dicsekedhetnek ilyesmivel.”

Következik: 3. Az ünnepélyes megnyitó

Forrás: gardonyiszinhazblog.gportal.hu