Országos turnéra indulnak a Testről és lélekről alkotói

2017 március 04. szombat, 9:20

Már elővételben is hatalmas az érdeklődés mutatkozott az Arany Medve-díjas Testről és lélekről című filmre. A hazai mozikban országosan csütörtöktől látható Enyedi Ildikó filmje, az alkotók több városba személyesen is elkísérik.

Morcsányi Géza és Borbély Alexandra Enyedi Ildikó Testről és lélekről c. filmjében

Már a bemutató előtt nagy volt az érdeklődés:

Az elmúlt napokban több moziban hatalmas érdeklődés mellett premier előtt vetítették a filmet, az elővásárlásokkal együtt immár 5000 jegy kelt el – olvasható a szervezők közleményben.

A Berlini Nemzetközi Filmfesztivál legfontosabb díjával kitüntetett Testről és lélekről alkotói – köztük Enyedi Ildikó rendező – országos turnéra indulnak és közönségtalálkozóval egybekötött vetítéseken vesznek részt, a főváros mellett többek között Pécsett, Szentendrén, Szolnokon, Szegeden, Kecskeméten, Hajdúnánáson, Debrecenben és Székesfehérváron.

A pontos időpontokról a film Facebook oldalán értesülhetünk.

Enyedi Ildikó

A filmről:

A Testről és lélekről az Arany Medve mellett a filmkritikusok nemzetközi szövetségének (FIPRESCI) díját, az ökumenikus zsűri díját és a Berliner Morgenpost című lap olvasói zsűrijének díját is elnyerte a Berlinalén.

A film főszereplője a Katona József Színház tagja, Borbély Alexandra. A férfi főszereplő Morcsányi Géza dramaturg, műfordító, a Líra Kiadói Csoport igazgatója, aki húsz évig vezette a Magvető Könyvkiadót, így meghatározó alakja a magyar kortárs irodalmi életnek. A filmben látható többek között Békés Itala, Jordán Tamás, Mácsai Pál, Tenki Réka, Schneider Zoltán és Nagy Ervin.

Az alkotás az Inforg-M&M Film gyártásában, a Magyar Nemzeti Filmalap 420 millió forintos gyártási támogatásával készült. Producere Mécs Mónika, Muhi András és Mesterházy Ernő, operatőre Herbai Máté.

Tenki Réka Enyedi Ildikó Testről és lélekről c. filmjében

A történetről, a PORT.hu kritikájából:

“Endre egy vidéki vágóhíd gazdasági igazgatója, késő ötvenes, kora hatvanas elvált, egyedülálló férfi, akinek az egyik keze rossz. Komoly, megfontolt férfi, aki felfigyel az új kolleganőre, a pedáns Máriára, aki minőségellenőr, és még a férfinál is komolyabban veszi a munkáját, nem is igazán kedvelik a vele együtt dolgozók.

Aztán valaki lenyúlja a szigorúan őrzött, az állatok pároztatásánál használt búgatóport, a rendőrség nyomozni kezd, és hivatalból egy pszichológusnő beszélget el minden dolgozóval. Így derül ki, hogy a fiatal nő és az idősödő férfi minden éjjel ugyanazt álmodják: szarvasok egy gyönyörű, háborítatlan téli erdőben, egy párt alkotnak és szeretik egymást.

Mit lehet ezzel kezdeni, hiszen semmiféle magyarázat nincsen? Mária és Endre a közös álom – és titok – révén közelebb kerül egymáshoz, noha semmi közös nincs bennük. Tudják, ezzel a helyzettel kezdeniük kell valamit, de fogalmuk sincsen, mit. A férfinek tetszik a lány, nyilván, de nem akarja elhinni, hogy esélye lehet nála, a lány pedig érzelmi analfabéta, nem érzi magát nőnek, nem is viselkedik nőként, tulajdonképpen az érintésre is képtelen. Ezt kénytelen játékállatokkal vagy éppen krumplipürével gyakorolni, ha tovább akar lépni. Innen nehéz nyerni, mondhatná egy sportriporter, és a ki tudja miért, de az egymásnak szánt emberpár suta munkahelyi, majd azon kívüli közeledése hol vígjátékként, hol drámaként működik. (…)” Folytatást itt olvashat.

Forrás: Színház.org, PORT.hu, Facebook, MTI