“Ez a film tele van szabadsággal” – Már a mozikban a Brazilok!

2017 április 07. péntek, 7:54

Humorosan dolgozza fel a cigány-magyar együttélésből származó konfliktusokat M. Kiss Csaba és Rohonyi Gábor Brazilok című vígjátéka.

A Brazilok története egy kis faluban játszódik, ahol mindenki a focibajnokság lázában ég. Az új, fiatal plébános (Bánki Gergely) elintézi a polgármesternél (Fekete Ernő), hogy a romák focicsapata, a Brazilok is indulhasson a falubajnokságon. Az esélyes természetesen a helyi önkormányzat nagyvadjaiból álló társaság, élén a polgármester, aki nem tud hibázni, és helyettese (Schmied Zoltán), aki meg nem szeret. De a Brazilok csapata is minden áron nyerni akar, bár vezetőjük, a börtönből frissen szabadult, aranylábú rosszfiú (Nagy Dániel Viktor) eleinte nem lelkesedik a bajnokságért, szerinte a Braziloknak se felszerelése, se kitartása nincs a győzelemhez, míg öccse (Lakatos Erik), a 13 éves csupa tűz kissrác, a film főszereplője, mindent megtesz, hogy bekerüljön csapatba. Ráadásul a falusiakat teljesen felkavarja a hír, miszerint a győztes csapatot idén egy a faluból elszármazott, titokzatos milliomos meghívja magához Rióba, Brazíliába. A tétek megemelkednek, a falu felkavarodik, már a fiúk testvére, a gyönyörű Rozi (Farkas Franciska) is úgy érzi, hogy a győzelem az egyetlen lehetősége, hogy végre itt hagyhassa ezt a falut. A bajnokság elindul, a történések, indulatok, érzelmek megjósolhatatlan irányokat vesznek. Néhány nagy szerelem, még nagyobb tömegverekedés, váratlan házkutatás, rejtélyes rablóbanda, kigyulladó vasutas, az önmagát alakító Gáspár Laci, merdzsón érkező cigányvajda, és kiderül, ki és hova utazik végül.

Az alkotás rendezője M. Kiss Csaba televíziós szerkesztő és műsorvezető, aki először készített nagyjátékfilmet. Mint elmondta, két dolog is foglalkoztatta a film elkészítésekor: régóta érdekelték azok a társadalmi konfliktusok, amelyek mindenhol a világon a többség és kisebbség, gazdagok és szegények, elnyomók és elnyomottak létezéséből fakadnak. Kiemelte, hogy Magyarországon ez a konfliktus leginkább a roma-magyar együttélésben jelenik meg.

Emellett foglalkoztatta az a kérdés is, hogy az emberek miért nem képesek vagy miért nem merik megtenni azokat a lépéseket, amelyek vágyaik megvalósulásához szükségesek. A rendező úgy véli, a film története példát mutat arra is, hogy mindenki merje megélni és elérni a saját vágyait.

„A Brazilok agyra és lélekre egyformán ható vígjáték. Ezt a filmet élvezet volt írni, forgatni, vágni, minden pillanatát élveztem. Szeretném meghagyni a nézőknek a gondolatok és érzelmek szabadságát. Már csak azért is, mert ez a film tele van szabadsággal. És szerelemmel meg gyűlölettel. Harccal. Focival, mutyival. Csókkal és bunyóval. Hősiességgel meg gyávasággal, tisztasággal és alpárisággal, egyenességgel és csalással, humorral és drámával, nevetéssel és könnyekkel. A Brazilokban a néző mégis visszakapja a reményt, hogy az elrontott élet javítható. Bennem is él a remény, hogy a kilencvenedik perc után a nézők úgy jönnek majd ki a mozikból: milyen kár, hogy nincs hosszabbítás” – fogalmazott a rendező.

Felidézte, hogy a Brazilok alapötletét egy 20 évvel ezelőtt készített riportja adta, amelyben egy csapat lenézett roma fiú a focipályán próbálta kivívni társai elismerését.

Kiemelte: annak ellenére, hogy a film komoly témával is foglalkozik, műfaját tekintve mégis vígjáték lett. “Azért tartottam fontosnak, hogy vígjáték legyen, mert a humor által mindenki számára befogadhatóbbá és érthetőbbé válik ez a konfliktus” – mutatott rá. Mint mondta, a filmben – a magyar népmesékkel vagy a cigánymesékkel ellentétben – nem lesz egyértelmű, ki a jó és ki a rossz, de itt is megvannak a mesékre jellemző drámai szálak és több szerelmi viszony is feltűnik benne. “A karakterek nem egysíkúak, mindenkinek valamiben igaza van és mindenkiben lehet találni valami olyat, ami nem feltétlenül szimpatikus” – magyarázta a rendező.

Kiemelte, hogy nem találtak tizenéves roma színészpalántákat, ezért amatőrökkel dolgoztak együtt. A roma fiatalokat különböző tehetséggondozó táborokban válogattak össze. Az amatőr szereplőkkel első körben Földessy Margit foglalkozott, aztán Nyári Oszkár és Horváth Kristóf is, a fociedzéseket pedig Bánfi János egykori válogatott labdarúgó tartotta – tette hozzá M. Kiss Csaba, akit a munkában a Konyec című vígjátékot jegyző Rohonyi Gábor társrendezőként támogatott.

Rohonyi Gábor szerint: “A forgatás és az utómunkálatok folyamán mindvégig következetesen kellett megőrizni és fenntartani az igencsak kényes egyensúlyt humor és dráma, mese és életszerűség, szórakoztatás és gondolkodtatás egymásnak látszólag ellentmondó szempontjai között. Bízom benne, hogy sikerült, és ezek az összetevők úgy keverednek össze a filmben, ahogy az életben is. Hatalmas kihívást jelentett a rendezésben, hogy hogyan lehet sűríteni és hullámoztatni a fordulatokkal teli történetben azt a rengeteg torokszorító drámát, feszültséget, humort és érzelmet, ami a magyar mindennapokat mostanság jellemzi.

A főbb szerepekben Fekete Ernő, Schmied Zoltán, Bánki Gergely, Dobó Kata, Kaszás Gergely, Schell Judit, Székely B. Miklós, Rezes Judit, Gryllus Dorka, Nagy Dániel Viktor, Dóra Béla, Farkas Franciska, Bergendi Barnabás és Mészáros Blanka mellett amatőr roma fiúk, Lakatos Erik, Nagy Norbert, Pászik Krisztofer, Lakatos Csaba és Lakatos Renátó láthatóak.

A film producere Mécs Mónika és Mesterházy Ernő, az operatőr Réder György volt.