“Teljes mélységében tárulkozott föl” – 15 éve hunyt el Muráti Lili

2018 április 20. péntek, 8:45

15 éve, április 16-án halt meg a harmincas-negyvenes évek népszerű dívája, akit a háború után betiltottak, és aki emigrációban épített fel új karriert. 

“Hazai színművészetünk lapossarkú, angolszoknyás, citrom-fanyar, whisky-izű büszkesége, színházi közönségünk legmodernebb típusú kedvence.” (Film Színház Irodalom, 1941)

“A legravaszabb módját találta ki a titkolózásnak: a nyilvánosság elé menekült. Megnyitotta idegrendszerét, emberismereteit, nemiségét, vágyait és vágyainak hiányát. Játékká párolt mindent”. (Criticai Lapok)

“Muráti Lili élete merő bújócska. Sosem mondott igazat. De mindig őszintén és mély hittel tódított. Igazat magáról és a világról csakis szerepeiben mondott. Színpadon és fölvevőgép előtt. Szerepekben elbújva őszintén és teljes mélységében tárulkozott föl.” (Molnár Gál Péter)

1. Vonaton született
Könnyen megtehette, hogy életkorával kapcsolatban ködösítsen, mert születési dokumentumai elvesztek. Csak azt tudjuk, hogy 1911-14 között Nagyváradon látta meg a napvilágot. Magasrangú tiszt édesapját éppen áthelyezték egyik állomáshelyéről a másikra, így ő útban Bulgária felé születetett – ha nem is éppen a vonaton, ahogy több interjújában megjegyezte, mintegy magyarázatul nyughatatlan természetére.

2. Eltiltották a versmondástól
Első gimnáziumban színjeles volt. Állandóan szavalt. Minden iskolai alkalommal verseket mondott a nyilvánosság előtt. Mindaddig, amíg az iskolai ünnepélyen heves sikere nem volt, s ahogy a cirkuszban látta: csókot nem dobott a színpadról publikumának. Hívatták édesanyját. Eltiltották a további szavalástól.

Karády Katalin, Muráti Lili, Mezey Mária és Tolnay Klári társaságában.

3. A színpad volt számára a szerelem
Már kisgyerekként, az angolkisasszonyoknál játszott a Szentivánéji álomban, az apácák javasolták a szüleinek, hogy adják színiiskolába. Zilahy Lajos Tűzmadár című darabjának szereplőválogatására egy ismerősét kísérte el végszavazni, de felfedezője, Bárdos Artúr őt szerződtette. A premier után az egész város róla beszélt. Egész életében a színpad volt számára a szerelem, a film csak a népszerűség eszköze. Amikor a Filmarchívum munkatársai hazatérése után a filmjeiről faggatták, csak a filmben viselt ruháiról volt hajlandó beszélni. 

4. Modern színésznőnek tartották
Egyes források szerint, a keresztneve sem Lili, hanem Teodóra Aurélia volt. Rákosi Szidi színiiskolájába járt, amikor 1932-ben felfedezte Bárdos Artúr, a Belvárosi Színház igazgatója. A kor egyik legszebb, legizgalmasabb és legmodernebb színésznőjének tartották, egyénisége eltért a szokványos szende szépségektől. Jó jellemábrázoló képességgel öntudatos, a férfiakkal egyenrangú, makrancos, okos, ugyanakkor erotikát sugárzó nőket játszott. Szinte még el sem indult színpadi karrierje, máris berobbant a film világába, ünnepelt sztárrá 1935-ben vált, amikor eljátszotta a Csúnya lány címszerepét.

5. Öltözködésével divatot teremtett
Sok nő számára az áhított ideált testesítette meg. Sztárságát maga is táplálta, igyekezett a figyelem középpontjában maradni, ha kellett frivol, de szellemes nyilatkozataival, a személyét körülvevő legendákat maga is táplálta. Férje az ünnepelt író, színházigazgató, forgatókönyvíró és filmrendező Vaszary János volt, aki ontotta a feleségének szánt temperamentumos, életerőtől duzzadó női szerepeket.

6. Leghíresebb filmje elveszett
Az Egy nap a világ című darabot több mint háromszázszor játszotta el színpadon, de a belőle készült film elveszett. Néhány éve készült egy rekonstrukció a filmből a megmaradt fényképek alapján.

Muráti Lili és Bilicsi Tivadar

7. Vad szerelmes regényt jegyez
Muráti Lili Szeretni kevesen tudnak című “vad szerelmes regénye” az 1941-es könyvnap újdonsága volt, ma pedig új kiadásban olvasható. A színésznő állítólag nem önállóan írta, egy 1991-es interjúban Szép Ernőt nevezte meg valódi szerzőül, aki származása miatt nem publikálhatott.

8. Sokat köszönhetett a pályán férjének
A korabeli közönség némi megütközéssel fogadta, hogy az „elkényeztetett, gőgös karrierbestia” nem egy milliomost vagy arisztokratát, hanem egy írót választ párjául. (Vaszary János híres művészfamília sarja: a festő a nagybátyja, Vaszary Piri színésznő a húga, Vaszary Gábor író a bátyja.) Valójában nagyon is racionális érdekházasság volt az övék, ahol a felek kölcsönösen segítették egymást. Vaszary darabjait, filmjeit egytől-egyig Lilire írta, mindig ő állt a középpontban, övé volt a legjobb szerep. Így állt elő az a paradox helyzet, hogy az önálló, senkitől sem függő hősnők megtestesítője saját bevallása szerint is nagyban a férjének köszönhette karrierjét.

9. Autóversenyző szeretett volna lenni
Igazi sportlady volt, különösen az úri sportágakban (lovaglás, golf, tenisz, vitorlázás) jeleskedett. Saját vitorlása, autója volt, nem csak a filmben, de a valóságban is 120-as tempóban közlekedett, vezetési stílusán rendszeresen élcelődtek a lapok.

10. Nagy kalapja mindenhova elkísérte
Azt mondják, hogy szívesen ment fogadásokra nagy kalapban és mindenhonnan elkésett néhány percet. Igy azonnal magára irányította a figyelmet. A hatáskeltéshez nagyon értett. Ebből még Mezei Máriának is leckét adott. (Mezei a Vallomások c. kötetében ír erről.)

11. Menekülés közben majdnem agyonlőtték
1944 decemberében, amikor az orosz ostromgyűrű bezárult Budapest körül, férjével menekülni próbáltak, de autójuk elromlott, gyalog indultak tovább. Több hónapos kálváriájuk során egyik fogságból a másikba estek, többször kirabolták őket, sokszor az életet jelentette Lili lélekjelenléte. Molnár Gál Péter szavával élve: tehetséges menekülő volt, mindig feltalálta magát. Szürreális vándorlásuk közben sokszor kerültek életveszélybe, egy pesthidegkúti kertben már a falhoz is állították őket, Lili színésznői magánszáma révén nyertek egérutat. Később vidéki birtokuk környékén próbáltak meghúzódni, 9 hónapig laktak egy kidőlt falú erdei házban. 1946-ban sikerült elhagyniuk az országot, Franciaországon át Spanyolországba menekültek. Vaszary János Zörgetik az ajtót… című 1949-es visszaemlékezésében írta meg útjuk történetét.

12.  Élete nagyobb részét emigrációban töltötte
Madridban az ottani magyar rádió bemondója volt, és néhány év alatt tökéletesen megtanult spanyolul. Olyannyira, hogy folytathatta színészi karrierjét, és idegenben, idegen nyelven is sztár lett, férje által írott darabokban ünnepelték, nagysikerű spanyol filmekben szerepelt. A hetvenes években jöhetett először haza, a rendszerváltás után színpadra is állhatott, de nem költözött vissza, jól érezte magát Spanyolországban.12. Magyarországon 1945-től a rendszerváltásig tiltólistán volt. Csak a rendszerváltás után kapta vissza 1947-ben elvett állampolgárságát, Göncz Árpád a Magyar Érdemrend Középkeresztjével tüntette ki. 2003-ban az Uránia Filmszínházban gálaesten ünnepelték 90. születésnapját.

Forrás: Criticai Lapok, Filmarchívum/ mnf.hu, MTI, Színház.org