Mik azok a meditációs objektumok? – Kiállítás nyílt a Metanoia Artopédia társulat díszleteiből

2018 április 29. vasárnap, 22:06

A Budapest Galéria Lajos utcai telephelyén május 1-jéig látogatható a Metanoia Lomtár – meditációs objektumok hendikepje című tárlat.

A szegedi alternatív társulat különleges, többnyire bádogból készült díszleteit és kellékeit tekinthetik meg az érdeklődők.

A Metanoia Artopédia társulata 1990-ben indult Perovics Zoltán rendező, színész és látványtervező vezetésével, akit a színházi körökben csak Pero néven illetnek. Ők maguk mechanikus illusztrációknak vagy meditációs objektumoknak nevezik eme különös tárgyak bádogból, fából készült kellékek világát. Különös tárgyak különös előadásokhoz, hiszen a Metanoia Artopédia darabjait nehéz lenne a megszokott színházi produkciókhoz hasonlítani. Perovics Zoltán színháza hangsúlyozottan a komplexitást tűzte ki célul, ahol a szövegnek, a mozgásnak, a megvilágításnak, de a díszletnek és a zenének is fontos szerepe van. Egy-egy előadás olyan, mint egy nagyszabású szeánsz, profán mise vagy éppen misztériumjáték,  amihez sokszor egy vagy két esztendő előkészületei és próbái vezetnek el. És ezek az előkészületek, például az ezen a kiéllításon látható díszletek “házilagos” elkészítése, a próbák és persze a nyilvános előadások is mind a nagy misztérium részei.

Perovics Zoltán

Perovics szerint egy-egy Metanoia Artopédia előadás lényege, célja, haszna, hogy történik valami utánuk az emberekben, gazdagabbakká lesznek a darab által. “Nálunk a színházi tevékenységhez tartozik a szabás-varrás, az installációk építése, az asztalosmunka, a horganyzott lemezek kialakítása is. A Metanoia Artopédia előadásai soha nem eleve színpadra szánt művekből indultak ki, a résztvevők is kutatóivá, íróivá válhattak az előadásoknak, hozhattak utcai dialógustöredéket, álmot, újsághírt, bármit, ami azzal a valamivel kapcsolatban fontossá vált számukra. A nem lineáris építkezésnek és történetmesélésnek a következménye, hogy az előadások záróakkordjaként beindított és közelről megtekinthető mechanikus installációk elbizonytalanítják az általános nézői sztereotípiákat” – nyilatkozta a színházcsináló a Magyar Narancsnak.

Metanoia Lomtár / Fotó: Tóth Balázs Zoltán

A bádog, a horganyzott vékony fémlemez talán sohasem volt a képzőművészet, a szobrászat meghatározó alapanyaga. Ugyanakkor a Metanoia Lomtár – meditációs objektumok hendikepje című tárlaton látható, az elmúlt idő alatt “beporosodott”, még szürkébbé vált, hajlított, forrasztott felületek mellett a díszletek alkotóelemeként megjelenik a szintén öregedő fa is, és egyes, terepasztalszerű megoldásoknál a víz és a moha is szerepet kap. És vannak kis kallantyúk, csigák, csapocskák, amelyekkel mozgásba is lehet hozni ezeket a “terepasztalokat”, amit az előadások szereplői meg is tesznek. Éppen ezért is a Metanoia Artopédia darabjai nem tudnak nagy kőszínházakban megjelenni, éltető elemük a meditációra hajló, befogadni képes közönség és az intim terek.

Metanoia Lomtár / Fotó: Tóth Balázs Zoltán

Perovics Zoltán kifejtette, a kiállítás anyagát “a Metanoia Artopédia 1990 és 2018 között bemutatott előadásaihoz készített mechanikus tárgyinstallációk és meditációs objektumok válogatott gyűjteménye alkotja. Mindez kiegészül az egykori előadások fotódokumentációival és objektfotói-val. A fotókat Tóth Balázs Zoltán és Révész Róbert készítette. A kiállítást Varga Szűcs Dórával, Varga Verával és Erdély Perovics Andreával installáltuk. Ismét Jeles András nyitotta meg, akinek 2000 óta díszlet- és látványterveket készíthetek az unikális rendezéseihez”.

Metanoia Lomtár / Fotó: Tóth Balázs Zoltán

A társulat további terveire vonatkozóan a színházcsináló elmondta: “A Jég-doktrínák – variációk a náci retorikára című előadásunk legújabb variációja április 23-án Kragujevácon, április 26-án Belgrádban, május 12-én Varsóban, május 16-án Krakkóban, június 30-án pedig a Zsámbéki Színházi Bázison lesz látható. A Metanoia Lomtár teljes gyűjteményének kiállítását tervezzük bemutatni ősszel Újvidéken. Jelenleg új előadáson dolgozunk, abban Erdély Perovics Andrea egy Diotima/ Sophia-alak képében fogja tolmácsolni Platón Szókratész védőbeszédét. (…) Tervezem valamint az első magyarországi független színházi laboratórium létrehozását Szegeden, amely egy installációs kiállítótér és egy műhely kialakítása mellett nemzetközi kooperációknak, konferenciáknak és színházi képzésnek is helyet adna” – mesélte Perovics Zoltán.

Forrás: Magyar Hírlap / Magyar Narancs