Egy színházi előadás zarándokútja – Könyv jelenik meg a Csíksomlyói passióról

2018 december 05. szerda, 12:06

A kötet bemutatóját december 13-án tartják a Nemzeti Színház első emeleti nézőtéri társalgójában, az aznapi Csíksomlyói passió előadás előtt.

Csíksomlyói passió a csíksomlyói hegynyeregben 2018. augusztus 18-án / Fotó: Veres Nándor, MTI

Csíksomlyói passió a csíksomlyói hegynyeregben 2018. augusztus 18-án / Fotó: Veres Nándor, MTI

A Nemzeti Színház ajánlója:

2018. augusztus 18-án Csíksomlyón monumentális szabadtéri előadásként mutatták be Vidnyánszky Attila rendezésében a Csíksomlyói passiót. A bemutató a Nemzeti Színház és a Magyar Nemzeti Táncegyüttes közös produkciója volt, de sokkal több, mint egy színházi előadás szabadtéri feldolgozása.

Az MMA Kiadó gondozásában megjelenő szép kiállítású album többféle aspektusból idézi meg a monumentális vállalkozást. Az erdélyi ünnepi előadásból vett szemelvények, a Berecz András által összeállított archaikus mesék és énekek mellett olvashatunk majd tanulmányt a ferences iskoladrámákról, és természetesen megszólalnak az előadás főbb alkotói is. Vidnyánszky Attila rendező és Zsuráfszky Zoltán művészeti vezető, koreográfus vall arról, miért jelent mérföldkövet a pályájukon ez a grandiózus előadás. Olvashatunk interjúkat a szereplő színészekkel, élményszerű beszámolókat a székelyföldi táncosokkal.

Aki kézbe veszi a könyvet, gyönyörű fényképeken megcsodálhatja azt is, hogyan állt össze ez a nagyszabású produkció. A Prima Primissima díjas Benkő Imre és a Nemzeti Színház fotósa, Eöri Szabó Zsolt exkluzív képei segítenek felidézni mindazt, amit 25 ezer ember a helyszínen átélt.

A kiadó a kötet bemutatóját december 13-án, 17 órától tartja a Nemzeti Színház első emeleti nézőtéri társalgójában, az aznapi Csíksomlyói passió előadás előtt. Beszédet mond: Dr. Kucsera Tamás Gergely, a Magyar Művészeti Akadémia főtitkára

Résztvevők: Vidnyánszky Attila rendező, a Nemzeti Színház igazgatója, Zsuráfszky Zoltán társrendező, koreográfus, a Magyar Nemzeti Táncegyüttes művészeti vezetője, Berecz András (Vándor), Rátóti Zoltán (Péter apostol), Berettyán Nándor (Jézus), Lukácsy György (a kötet szerkesztője).

Berecz András és Tókos Attila a Csíksomlyói passió elõadásán a csíksomlyói hegynyeregben / Fotó: Veres Nándor, MTI

Berecz András és Tókos Attila a Csíksomlyói passió elõadásán a csíksomlyói hegynyeregben / Fotó: Veres Nándor, MTI

Isten bolondja (részlet a kötetben megjelenő, Berecz Andrással készült interjúból):

Szíven találta Vidnyánszky Attila felkérése, hogy vegyen részt a ­Csíksomlyói passióban.

– Igen, ilyesmiben nem volt részem addig. Mégis azt mondtam neki, hogy ez nem fog menni. Nem vagyok színész. A színész át tud változni viszonylag rövid idő alatt, és tán nem is mindig a maga akaratából. Én erre képtelen vagyok. Erre azt mondta, ő engem hív meg a darabba, legyek, aki vagyok. Megegyeztünk. De volt még kétségem más is. Hogy fér bele a világ legmegrázóbb történetébe az én bolondságom?

Tartott tőle, hogy a passió műfaja és a móka nem fér össze?

– Igen. A rendező erre azt mondta, nem lehet két órán át szakadatlan feszíteni egyetlen színházi darabot sem. A folyamatos fájdalomkeltésbe belealszik a közönség. Rám vár a feladat, hogy a misztériumot derűs józansággal támogassam meg, megcsiklandozzam a nézőket, egy kicsit oldjam a feszültséget. Aki nevet, az védtelen. Na, ekkor lehet pontos szavakkal markolatig döfni. A bűneinkbe persze, a bennünk bujdosó kis- és nagyördögbe. Ellenpontok, ütközések nélkül a dráma elernyed, más műfaj után nyögdécsel. Királygyilkossághoz is kell egy részeg kapuőr, aki fonákul beszél.

Vagy egy bolond!

– Shakespeare a bolondban bölcset lát, és sokszor éppen a bölccsel állítja szembe. Alig van drámája, amelyikben ne magasztalná fel az udvari bolondot, bohócot. Sok ember meghökkentő, kíméletlen igazságát a bolond szájára adja. Ő az, aki nem tud másképp, csak szőr ellenében simogatni. Nem a vidámsága kacagtat. Pontos ítéletei, váratlan szúrásai nevettetnek előbb, később, mikor a színpadon már csak a hűlt helye van, és ő már rég az öltözőben vetkezik, szavai akkor ejtenek gondolkozóba. Úgy, mint az „okosbolond” Barát Jóska sziporkái nehéz időkben, Gyergyóalfalun. Egyszer a milicista ráförmedt, hogy ha nem adja bé a szamarát a kollektívbe, akkor ő azt elveszi. De jó nekem! – így Jóska bá. Há az métt jó magának? Met lesz egy ilyen csinos milicista vejem, mint maga. A milicista se rögtön nevetett. Talán később se. Még az is lehet, hogy elgondolkozott, de ez már az utókornak nem érdekes. Ellenben Jóska bának nagyon hálás ezért a vakmerő tréfáért. A Passió vándor alakja sokban hasonlít a klasszikus bolond figurához és ehhez az okosbolond Jóska bácsihoz. Előbb látszólag nem tudja hová keveredett, aztán próféták közé emelkedik, vándorbotjából pásztorbot lesz. Hűsége a Lear király udvari bolondjáéhoz és Jóska bácsiéhoz hasonló, csak ő az Úr bolondja. (…)

 
 

Kapcsolódó anyagok