Dalokból születő történetek Kováts Kriszta műsorában

2020 január 27. hétfő, 16:22

Minden dal egy történetet hordoz magában. És minden történet megérdemel egy dalt. A Klubrádióban hallható Kovátsműhelyben, Kováts Kriszta műsorában a dal mindig apropó egy jó beszélgetésre.

A Klubrádió vasárnap délutáni adásában a kiindulópont a művésznő Magritte felhői című dala volt (szerzők: Szirtes Edina Mókus és Fábri Péter). Az első beszélgetőtárs Farkas Gábor Gábriel színész, énekes és képzőművész, aki rögtön egy élvezetes művészettörténeti kiselőadást tartott a dalban szereplő Magritte-ről, a szürrealista festészet vezéralakjáról és magáról az adott korról. Magritte leghíresebb festménye A képek árulása. Ott látható az a bizonyos elhíresült, sok vitát kiváltó pipa, ami alá ez van írva: „Ez nem egy pipa.” Amikor annak idején a belga festőt megkérdezték, mire gondolt, így felelt: „Egy képet nem szabad felcserélni a dologgal, amit az ember megérinthet. Meg tudja tömni az én pipámat? Természetesen nem. Ez csak egy vázlat. Ahogy rá is írtam a képre, hogy ez nem egy pipa, az úgy is van. A narancsszelet másolata egyáltalán nem ehető.”

S rögtön felsorakoztak a legfontosabb kérdések. Mitől lesz valami műtárgy? Honnan tudjuk, hogy valami műalkotás, vagy sem, és ha igen, mekkora eszmei értéket képvisel? Vajon attól művészet valami, hogy tetszik, vagy azért, mert gondolatokat, érzéseket támaszt bennünk? Lehet-e műalkotás-e egy falra rögzített banán? S művészeti performance-nak minősül-e, ha valaki leveszi a falról a szépen barnuló banánt és megeszi? A művész neve, vagy a sztori, ami mögötte van, emel magán a tárgyon is, de van, hogy a tárgy maga mesél, s nem kell mögé külön magán-mítosz.

Kováts Kriszta és Farkas Gábor Gábriel

A műsor második felében fölcsendült Kováts Kriszta másik dala, az Álmodom egy álomról. A vendég Kováts Kristóf, a leányfalui Aba-Novák Galéria vezetője, Aba-Novák Vilmos unokája és hagyatékának kezelője volt. Aba-Novák Vilmos festőművész az 1937-es párizsi világkiállítás magyar pavilonjának pannójáért megkapta a Grand Prix díjat, s amikor alkotását Picasso meglátta, így kiáltott fel: „Ki ez a barbár zseni?” A mondat azóta összeforrt a modern magyar festészet egyik legeredetibb művészének nevével.

Aba-Novák Vilmos unokája, Kováts Kristóf nem tudott rajzolni, így festő sem lett belőle, de ő kezeli nagyapja hagyatékát. Tíz éve kortárs galériát alapított Leányfalun, a lakóhelyén. A beszélgetés közben szóba került a legendás nagypapa elleni vád, hogy kiszolgálta Horthyt, akit megfestett. Szegeden, a Hősök kapuja boltívei alatt található freskót ugyanis Aba-Novák a város első világháborúban elesett 12 ezer katonájának emlékére készítette. A megrendelő kívánságára belekomponálta Horthyt is. A kormányzó képmásának látványát nem viselte el az 1945 utáni hatalom, így a freskót lemeszelték, majd le is vakolták.

Kováts Kriszta és Kováts Kristóf

A restauráláshoz Kováts Kristóf és édesanyja, Aba-Novák Judit létrehoztak egy alapítványt, 20 milliós kezdő adománnyal, amit több hozzájárulás is követett. Így a freskót helyreállíthatták. Így újra látható Horthy is, az unoka szerint „mézeskalács huszárként”ábrázolva. S mivel a művészetet nem kerülheti el a politika, szóba került a kultúrharc, miszerint vajon a jobboldal ki akarja-e sajátítani Aba-Novákot vagy sem? Az unoka úgy véli, nem jó, ha valaki beszorul egy szellemi gettóba. A nagyapja mindenkinek festett.