A szomorú kisember legendája – Seress Rezső titkai Kováts Kriszta műsorában

2020 február 23. vasárnap, 8:44

Azt mondják, sem énekelni, sem zongorán játszani nem tudott igazán, sőt: a kottát sem ismerte. Világhírű dalát öt pengőért kottázták le, fütty után, s a szerzeményért járó 350.000 dollár jogdíjhoz sohasem jutott hozzá.

Seress Rezső életét és leghíresebb szerzeményét, a Szomorú vasárnapot – amit az öngyilkosok himnuszaként is emlegetnek –, sok mendemonda övezi. S hogy mi volt legenda és mi valóság? Nehéz kibogozni már. Ezeknek a szóbeszédeknek járt utána – meghívott vendégei közreműködésével – Kováts Kriszta a Klubrádión, a Kovátsműhely legutóbbi adásában.

A műsor első vendége László Ferenc kritikus volt, akinek édesapja a legendás Kispipa vendéglő főpincére volt, ahol Seress Rezső évekig zongorázott. (Bár leghíresebb dala, a Szomorú vasárnap a Kulacs vendéglőben született.) A Kispipa vendéglő ma is létezik a budapesti Akácfa utcában. Főként turisták látogatják, hisz’ itt élt és zongorázott egy kisember, akinek emlékkönyvébe Otto Klemperer, a világhírű karmester csak annyit írt: „Nem muzsikus – zseni.”

Szomorú, szomorú, szomorú. Ez a jelző a dalszöveg legsűrűbben visszatérő eleme a Kováts Kriszta Kvintett „Seres Rezső” című, fülbemászó dalában. A tragikus sorsú zeneszerző élete valóban bővelkedik a csöppet sem vidám eseményekben. Leghíresebb dala, a Szomorú vasárnap egy valós, vagy gerjesztett öngyilkossági hullám legendájának köszönheti hírnevét. Vajon mit keresett egy valószínűleg olvasni sem tudó, öngyilkos cselédlány holtteste mellett a dal kottája?  Majd a kottát egy öngyilkosságot elkövetett pénzügyminisztériumi tanácsos búcsúlevele mellett találták meg. Talán mindez összefüggött azzal, hogy a dal szövegének írója, Jávor László bűnügyi tudósító volt, aki a színhelyekre mindenki előtt odaért..? 

Ami tény: az öngyilkossági hullám híre egészen Amerikáig elért. Az „öngyilkos himnusz” elnevezés ugyan magát Jávort is kétségbe ejtette, de egész későbbi karrierjét erre a dalra fűzte föl.

Müller Péter

De mi volt a helyzet Seress Rezsővel? Artistaként kezdte, színészetet is tanult, majd zenéket szerzett és a Kulacsban kapott állást, ahol slágereit sokan dúdolták, majd világhírt befutott dala 1935-ben debütált. Később munkaszolgálatba került, ahol egy német tiszt mentette meg, állítólag azért, mert felismerte benne a híres zeneszerzőt. Mikor hazajött, dalait a rendszer betiltotta, s így lassan hírneve is megkopott. Depressziós lett, s 1968-ban– 68 évesen – levetetette magát az erkélyről – de túlélte. Kórházba szállították, tetőtől talpig begipszelték. Mozdulni sem tudott, de annyira mégis, hogy megfojtsa magát azzal a dróttal, amivel gipszére az ellensúlyt erősítették…

A műsor második részének vendége telefonon Müller Péter író, a stúdióban Tóth Péter Benjámin, az Artisjus üzleti transzformációs igazgatója volt. 

Müller Péter Bodrogi Gyulára és Voight Ágira írta Szomorú vasárnap című, nagy sikerű színdarabját, amit először a Vidám Színpadon, Sándor Pál rendezésében játszottak.  S az író fia, Müller Péter Sziámi is készített egy estet Seressről Szakcsi Lakatos Bélával, az újra megnyílt Kispipában.

Kováts Kriszta és László Ferenc

Tóth Péter Benjámin a Seress idejében létező szerzői jogokról mesélt. Rákosi alatt be volt tiltva a Szomorú vasárnap, a dal pesszimista hangulata ugyanis nem illeszkedett a rendszer által sugallni kívánt optimizmushoz. S mivel lejátszás nem, így jogdíj sem volt. A kapitalista országokból járó jogdíjakat pedig akkoriban el sem lehetett Magyarországra  juttatni, így Seress szegényen élt és így is halt meg. Pedig magyar zeneszám soha olyan hírnevet nem szerzett, mint a Gloomy Sunday. Sarah Vaughan, Billie Holiday, a Genesis, Ray Charles, Serge Gainsbourg, Björk, Sinéad O’Connor, Sarah Brightman, Louis Armstrong és még sokan mások is feldolgozták.

Presser Gábor egy ideig egy házban lakott Seress Rezsővel, épp az alatta levő emeleten. Tőle tudjuk, hogy Seress mindig a Szomorú vasárnapot hallgatta. Minden egyes nap, pontosan 2-6-ig: a világhírű dal egyik feldolgozását a másik után…