A titokzatos Cs. Sz. ismét üzenetet hagyott a Csokonaiban

2020 július 22. szerda, 9:10

Ezúttal az öltöztetőnők találták meg az igencsak jól informált Cs. Sz. újabb üzenetét a Csokonai Színházban.

A rekonstrukcióra váró épületben múlt hét pénteken volt a Dürrenmatt-darab, Az öreg hölgy látogatása főpróbája. A szülővárosába visszatérő milliomosnő, Claire Zachanassian, akit Kubik Anna alakít, menyasszonyi ruhájának zsebében bukkantak rá az újabb levélre, amelyből az is kiderül, hogy Cs. Sz. sosem hagyná el társulatát, jelmezbe bújva távozik velük, rögtön a költözés után.

Fotó: Csokonai Színház

Cs. Sz. jelenlegi, az eddigieknél szűkszavúbb üzenetét ez alkalommal is szó szerint közöljük:

Úgy érzem magam, mint egy űrhajós a kilövés előtti percekben. Felfogok mindent, ami körülöttem és bennem történik, hallom, ahogy reggelente újra megtelnek élettel a folyosók, a tárak, a nagyszínpad, az emeleti irodák, látom a rég nem látott kedves arcokat, színészekét, rendezőkét, rendezőasszisztensekét, fodrászokét, takarítókét, énekkarosokét, irodistákét, érzem a készülő kávé illatát, de a belső figyelmem valójában már csak egyfelé fókuszál: a visszaszámlálásra.
Tíz.
Lázas a készülődés az új évadra. Zajlanak a próbák, már egy tesztelőadás is volt, a Kimondhatatlané, már felépült Az öreg hölgy díszlete a nagyszínpadon.
Kilenc.
Most bontják. Hiszen az előadás már nem itt lesz, mire a premier idejéhez jutunk, itt már mindennek üresen kell állnia, teljesen kipakolva. Mindenfelé dobozok, elkészült a kiköltözés ütemterve. Szeptember első hetének végére nem maradhat itt már semmi.
Nyolc.

Észrevettem, hogy a csigalépcsőnél, az első emelet magasságában a külső falon keletkezett egy kávéfolt. Elindultam, hogy keressek egy szivacsot. Közben rájöttem, hogy mindegy.
Hét.
Hallom, hogy a második emeleti irodában arról folyik a beszélgetés, hogyan vegyen a társulat és a közönség közös búcsút az épülettől. Úgy hallom, ez még a brainstorming ideje. Ami biztosnak tűnik: az utolsó két hét a költözés előtt nagyon mozgalmas lesz itt! Persze, csak hallgatózom…
Hat.
Lehet, nekem is készülnöm kellene valamivel. Valami búcsúval, valami viszláttal… de kinek is? Az épülettől búcsúzzam el egy időre vagy a társulattól? Százötvenöt éve lakom itt a falak között. Most legszívesebben mégis arra gondolok, hogy amint elkezdődik az évad, egy jelmez alá bújva kiszököm innen és megyek, megyek a társulat után!
Öt.
Még van egy kis időm, hogy kitaláljam, hogy is legyen.

Cs. Sz.