A magyar színházak Trianonja – Emlékművet avattak a Nemzeti Színház előtt

2021 december 06. hétfő, 8:01

Böjte Horváth István alkotása a trianoni döntés nyomán a határokon túlra került színházak és a határon belülre eső teátrumok összetartozását jelképezi. Az emlékmű avatására december 4-én került sor a Nemzeti Színház előtti hajóorrban.

Hetven rendszeresen magyar nyelvű színházi előadásokat játszó teátrumból negyvennégy került az országhatárokon túlra a trianoni diktátum következtében. Ha az ideiglenes játszóhelyeket is figyelembe vesszük, ez a szám még nagyobb. Ezek az adatok is jól jelzik, mekkora csapást jelentett a magyar kulturális életre, a színházi kultúrára az országrészek elcsatolása 1920-ban.

Fotó: Eöri Szabó Zsolt|Nemzeti Színház

A Színházi Élet 1921-re kiadott évkönyvében megjelent „Elrabolt színházaink” című írásban az olvasható, hogy a háború előtt tíz olyan magyar város volt, amelyeknek az Országos Színészegyesület és a kultuszminiszter elsőrendű színházi engedélyt adott, közülük Kolozsvár, Arad, Nagyvárad, Temesvár, Pozsony és Kassa teátrumai kerültek át az utódállamok területére. Mindez azonban nemcsak az épületek elvesztését jelentette, a határon túli területek lakossága a magyar nyelvű színjátszástól, így a magyar szótól is megfosztatott. Románia, Csehszlovákia, Szerbia és Horvátország hatóságai néhol hatalmi szóval, néhol még erőszakkal is megakadályozták a magyar társulatok működését. A magyar színházi élet Budapest utáni második legnagyobb központjában, Kolozsvárott például katonai erőszakkal távolították el a társulatot 1919. október 1-én.

Bár az események óta eltelt több mint száz év alatt nagyon sok minden változott, mégis fontos, hogy emléket állítsunk annak az eseménysornak, ami a magyar kultúra, ezen belül a magyar nyelvű színjátszás legnagyobb traumáját jelentette a 20. században.

Az emlékműhöz egy virtuális kiállítás is kapcsolódik, amit egy QR-kód segítségével, magáról a szoborról érhetnek el az érdeklődők. Az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet dokumentum-összeállítása bemutatja az elcsatolt területek nagy színházi központjait, az állandó és ideiglenes játszóhelyeit, különös tekintettel az 1918 és 1920 között történtekre.