A magyar artisztika fellegvára – Közel 70 éve működik a Baross Imre Artistaképző Intézet

2018 június 18. hétfő, 9:52

Két év múlva ünnepli 70. évfordulóját a Baross Imre Artistaképző Intézet Előadó-művészeti Szakgimnázium. Szekáry Zsuzsanna cikke a patinás intézmény múltját és jelenét foglalja össze.

A Baross Imre Artistaképző Intézet Előadó-művészeti Szakgimnáziumot 1950 decemberében alapította Baross Imre artistaművész, Állami Artistaképző Iskola néven. Az első évfolyam 1951 januárjában indult tizenöt növendékkel a budapesti Arany János utca 34. szám alatt, egy bérház első emeletén lévő tánciskolájának termeiben, 1959-ben viszont már több mint száz diák felvételizett. Az iskola mai, a VII. kerületi Városligeti fasoron található épülete 1973-ban készült el. Az iskola 1980 óta Intézet, melynek fenntartója 2007. szeptember 1-től a Magyar Cirkusz és Varieté (MACIVA).

Baross Imre, Apáczai Csere János-díjjal kitüntetett művész pályáját tornászként kezdte. Az 1940-es évektől artistaként lépett fel az Arizona Revüszínházban Bronz számával, majd a Fővárosi Nagycirkuszhoz szerződött. Baross-revü műsorával vált ismertté, amely főként ugró-akrobata, magasnyújtó és korlát-ugrószámokból állt. Egészen 1986-ban bekövetkezett haláláig töltötte be az intézmény igazgatói posztját, majd 2007-ben róla nevezték el az iskolát. Tehetsége, elhivatottsága, a szakma iránti alázata, emberi nagysága, a magyar artisztika egyik legjelesebb alakjává tette.

Az Állami Artistaképző Intézet diákjai hétfőtől szombatig, reggel nyolctól délután egyig gyakoroltak, majd két órától este hatig az Állami Balett Intézetben folytatták az iskolai tanulmányaikat, az esti órák pedig leckeírással teltek. Ahogy a balettművészeknek, úgy a fiatal artistáknak is érettségi után szakdolgozatot kellett írniuk, aminek sikeres megvédése után, egy éves művészképzést követően kézhez kapták a diplomájukat. A szigorú felvételi követelmények, a kitűnő és hozzáértő tanári gárda, valamint a szigorú napirend olyan tehetséges artistaművészeket nevelt ki, akik elképesztő produkcióikkal világhírűvé tették a magyar artistaművészetet és országunk kulturális nagyköveteivé váltak.

Az intézet fennállása alatt olyan kiemelkedő tanárok oktatták a diákokat, mint Deltai Károly, Hortobágyi Károly, Domonkos Zoltán „Deddy” bohóc – az első igazgatóhelyettes –, Molnár László, Pataki Ferenc olimpiai bajnok tornász, a világhírű bűvész Gács Rezső „Rodolfó”, Markos József „Alfonzó”, Szilágyi György humorista, vagy Simon Árpád Tihany Cirkuszművészeti Életmű-díjas artista.

Domokos Zoltán után Dr. Szakáts Ödön – akit tanítványai nagy szeretettel csak „Dönci bácsi”-ként emlegetnek – húsz éven át volt az intézet igazgatóhelyettese és Baross Imre jobbkeze, majd nyugdíjba vonulását követően Aszalós Károly követte a poszton, aki Baross Imre halála után igazgatóként a nemzetközi kapcsolatok ápolásában szerzett érdemeket. 1989-től az iskola volt diákja, Murainé Szakáts Ildikó tölti be az igazgatói posztot.

A tanárok és a diákok évtizedekig az orosz és kínai oktatási forma keretein belül dolgoztak, alapul véve a német gimnasztikát úgy, hogy a tanulók legjobb készségét középpontba helyezve egy bizonyos cirkuszi számra fókuszáltak. Ma már az újcirkuszi hullámnak köszönhetően az oktatás fontos pillérévé vált, hogy a tanulók több fajta számot is képesek legyenek előadni, más művészeti ágakkal együttműködve színházakban is megállják a helyüket, képesek legyenek karaktereket megformálni és akár megszólalni a színpadon.

A tanulók ötödiktől nyolcadik osztályos korukig általános, alapozó képzésben részesülnek, amelynek során a cirkuszművészet minden területével megismerkednek, például a zsonglőrködéssel, az akrobatikával, az egyensúlyozással és légtornászat alapjaival, miközben balettet, pantomimet, színészmesterséget, táncot és színpadi mozgást tanulnak. Nyolcadik év végére körvonalazódik, hogy ki miben erős, ekkor kezdődik meg az adott zsánerre való szakosodás is, majd a tizedik osztály elejére kialakul, hogy mely területeken érdemes intenzívebben gyakorolniuk és fejleszteniük, miközben a már megtanultakat is gyakorolják. A tizenharmadik osztály végére mindenkinek kész produkciója van, amellyel középfokú szakmai vizsgát kell tenniük, ami után beiratkozhatnak egy-egy évig tartó, emeltszintű artistaművész képzésre.

Anno a Baross Imre Artistaképző Intézet falai között jött létre az első fotómodell és manöken képzés, ahová többszintű válogató után nyertek felvételt a minimum 170 centiméter magas, feddhetetlen előélettel bíró hölgyek. Az egy éves képzés időtartama alatt sminkelést, dzseszzbalettet, színpadi mozgást tanítottak olyan kiváló oktatók, mint Jeszenszky Endre, a Magyar Köztársasági Érdemrend Kiskeresztjével kitüntetett táncos-balettmester-koreográfus, vagy Szirmai Béla Erkel Ferenc-díjas koreográfus.

Magyarország vezető cirkusznemzetként olyan híres bohócokat adott az országnak és a világnak, mint Eötvös Gábor zenebohóc, Zoli bohóc, Fernando, Deddy vagy Kelly, ezért a múltat és a nagy elődöket tiszteletben tartva, a mai kornak megfelelően, negyven év után, 2017. szeptemberében ismét elindult a bohócképzés Méhes Csaba és Greifenstein János vezetésével. A két éves, akkreditált, OKJ-s képzésre kortól függetlenül bárki jelentkezhet.

Murainé Szakáts Ildikó javaslatára 2018 szeptemberétől az iskola esti tagozatos gimnáziumi képzést indít volt Artistaképzős művészek számára, akiket annak idején fiatalon külföldre szólítottak a szerződéseik és nem állt módjukban letenni az érettségi vizsgát.

Szerző: Szekáry Zsuzsanna

 
 

Kapcsolódó anyagok