Musical a drámáról, barátságról, bajtársiasságról – Békéscsabán az Alul semmi!

2019 május 16. csütörtök, 9:49

Terrence McNally és David Yazbek Broadway-musicaljét mutatja be Tege Antal rendezésében a Békéscsabai Jókai Színház május 17-én. A hat főszereplővel készült villáminterjú.

Fotó:A-TEAM/Ignácz Bence

A mérce magas, az 1997-es film és a 2001-es musical egyaránt nagy sikert aratott világszerte. Tege Antal rendező így fogalmazott az előadásról: “Hogy miben lesz más a miénk, mint a többi előadás volt, azt pontosan nem tudom megmondani. De hiszek abban, hogy lehet úgy musicalt színre vinni, hogy az egész történetnek valós, hús-vér alapjai vannak, és nincs „lekönnyítve” a probléma. Bízom benne, hogy ebben lehetünk mások. A csabai előadásra jellemző, hogy kiváló kollégákkal dolgozom, de most csak hatan érkeztek a beszélgetésre. Mind a hatan külön egyéniségek és egy olyan darabnál, ahol sok férfi színész szerepel együtt, előfordulhat, hogy a karakterek egybemosódnak. Én meg nagyon szeretném ezt a hat karaktert, figurát külön tartani, különálló egyéniségként működtetni a színpadon.”

A színészeket a szerepükhöz való viszonyukról, a figurák felépítéséről és arról is kérdezte Niedzielsky Katalin, hogy mit nyújt számukra a karakter, illetve mit adnak a játékukkal a közönségnek.

Gerner Csaba – Noah T. Simmons:

” (…) A karakterem a McDonald’s-ban dolgozott, ahonnan kirúgták. A többiekkel nem ismerik egymást, most kezd körvonalazódni közöttük valamilyen viszony. Kicsit kakukktojás a fickó, más a színe mint a srácoknak és van egy nagyon-nagyon jó funky száma, ami könnyűnek tűnhet, de valójában nehéz dal.
A kilátástalanság jellemzi a szereplőket, ami ráhúzható bármelyik országra, de szerintem az a fontos, hogy ebben a műben a férfiaknak nincs munkája, az asszonyok dolgoznak, így egy fordított helyzettel állunk szemben. Olyan emberekkel állok a színpadon, akiket nagyon szeretek, akik a legjobb barátaim…”

Szabó Lajos – Ethan Girard:

“Ethan gyári munkás, ő sincs közeli kapcsolatban a melós srácokkal, inkább csak felszínes a viszonyuk. Pörgős fiatal, akinek az a mániája, hogy úgy szaladjon fel a falra, mint az Ének az esőben című filmmusicalben Donald O’Connor. Így is próbálja ‘becastingolni’ magát ebbe a táncoscsapatba. Nagyon szerethető figura, egy színésznek pedig abszolút ajándék a szerep…”

Fotó: jokaiszinhaz.hu

Kovács Áron – Harold Nichols:

“Szerepem szerint én vagyok a többiek főnöke, akit szintén kirúgnak, és azt hazudja otthon, hogy munkába megy. Minden nap felkel, összecsomagolja a kis táskáját és elindul otthonról. A nők miatt kényszerülünk hazugságra, ezt próbálom majd kidomborítani a darabban. A mű nagy ajándék számomra, nem tanultam a színészmesterséget, énekesként veszek részt a produkcióban, melybe ugyan belecsöppentem de rendkívül élvezem (…) Számomra a darab a bajtársiasságról szól ami mára kiveszett a világból és fontosabb a barátságnál is. Mert igazából nem vagyunk barátok, de meghalnánk egymásért. Ez meg is történik, a színpadon mindenki egy kicsit meghal és újjászületik.”

Csomós Lajos – Jerry Lukowski:

“Minden darab más, így máshonnan, szívből, agyból, nemiségből kell megszólalnia, de egyben mindegyik egy tanulási folyamat is. Jerry a mozgatórugója az egésznek, az ő agyából pattan ki minden és ő van a legnagyobb bajban: elvált és a gyerektartást kell fizetnie. Imádja a gyermekét és nem akarja elveszíteni. Egyébként egy véletlen adja az ötletet: egy sztriptíztáncos érekzik Buffalóba – így kezdődik az előadás. Innen az ötlet, hogy ezt nekünk is meg kéne csinálni. Persze mi hús-vér férfiak vagyunk, nem kigyúrt selyemfiúk (…)”

Olvasópróba / Fotó:A-TEAM/Ignácz Bence

Katkó Ferenc – Dave Bukatinsky:

“Ebben a hatosban létezik egy valós barátság: a mi kettőnk barátsága Jerryvel. Mindent tudunk egymásról… Talán Dave az egyetlen a hatosból, aki a felesége miatt elmegy dolgozni, beáll biztonsági őrnek a plázába, mert megígérte az asszonynak. De a barátság is kötelezi, és csak odaáll a többiekhez. (…) Ezek a srácok eljutnak odáig, hogy azt mondják: ha megbeszéltük, akkor csináljuk! S ez a bajtársiasság.”

Gulyás Attila – Malcolm Macgregor:

“Szeretem ezt a darabot, nagyon jó, hogy nemcsak szociális kérdéseket vet fel, hanem szerepel benne morális és pszichológiai kérdés is. Meleg karaktert alakítok és ebben mutatkozik meg az a morális kérdés is, hogy az ember hogyan tud beilleszkedni egy ilyen helyzetbe (…) Nagyon izgalmas szerep ez számomra. Eleve úgy kezdődik, hogy Malcolm öngyilkos akar lenni…”

A teljes beszélgetést ITT olvashatják

Olvasópróba / Fotó:A-TEAM/Ignácz Bence

A premier május 17-én, a díszbemutató 18-án lesz a Békéscsabai Jókai Színházban. Több Oscar-jelölés közül a legjobb filmzene kategóriájában nyert szobrot az Alul semmi (The full monty) című film, amelynek színpadi musical-változatát Amerika egyik legjobb drámaírója, Terrence McNally írta, akit többek között a Ragtime, valamint A pókasszony csókja című filmekből írt Broadway-sikerek szövegkönyvírójaként ismerhetünk. A dalok megírására David Yazbeket kérték fel. Az eredetileg Angliában, Sheffieldben játszódó történetet áttették New York államba, Buffalóba.

A musicalben két munkanélküli acélgyári munkás siralmas anyagi helyzetéből – és a főszereplő gyermekének láthatási joga miatt – egy különös vetkőző számban látja a kiutat…

Forrás: Niedzielsky Katalin / Békéscsabai Jókai Színház, Színház.org