“A Madáchban is végig kell járni a ranglétrát” – Interjú Békefi Viktóriával

2020 március 03. kedd, 14:16

Békefi Viktória 2019-ben Reza szerepében mutatkozott be a Madách Színház Once /Egyszer… című musicaljében, az elmúlt hetekben pedig két főszerepet is átvett várandós kolléganőjétől, Trecskó Zsófiától. A színésznővel egy gyors felkészülésről, castingokról, és arról a bizonyos ranglétráról is beszélgettünk.

– A Madách Színházban egyre fontosabb feladatokat kapsz. Pár hete debütáltál a Tanulmány a nőkről című darabban, mennyi időd volt próbálni?

– Trecskó Zsófi kolléganőm várandós, és Szirtes Tamás Igazgató úr kért fel, hogy vegyem át a szerepét. A Madách Színházban játszom a Mamma Mia! és a Once/Egyszer… musicalekben, de amikor megkaptam a feladatot, majdnem elsírtam magam, hiszen ez az első főszerepem. Minden anyag a rendelkezésemre állt a felkészüléshez, de valójában két hetem volt próbálni, és közben derült ki, hogy a Ne most, drágám! című darabban is én állhatok majd színpadra Zsófi helyett, így párhuzamosan tanultam a két szerepet.

Fotó: Jardek Szabina / Madách Színház

– Rutinos csapatba csöppentél…

– Még soha nem dolgoztam együtt pl. Szerednyey Bélával, Szulák Andreával, Simon Kornéllal, Nagy Sándorral, vagy Szente Vajkkal, és óriási megtiszteltetésnek érzem, hogy velük játszhatok. Jellemző rám, hogy mindent 100%-osan igyekszem megtanulni, és úgy érzem jól sikerült a szerepátvétel. Bármilyen furcsa, még az első Tanulmány a nőkről előadáson is jól éreztem magam, pedig mindig van bennem drukk, de Dr. Képes Vera szerepe pont egy hozzám hasonló karakter, kicsit ’pofán is csapott’.

– Castingon nyerted el annak idején a Once/Egyszer… musicalben Reza szerepét. Hogyan nyíltak meg azok a bizonyos kapuk?

– Nagyon kemény casting volt. Évekkel ezelőtt már próbálkoztam a Madách Színházban, de akkor nem sikerült. Azt hiszem tavaly jött el ez a pillanat, akkor értem meg rá. A Once/Egyszer… „belépőjéhez” nagyon sokat hozzátett a hegedű tudásom. A válogatáson ez ugyanis elengedhetetlen volt, hiszen mi, a szereplők zenélünk a színpadon. A zenei anyag mellett öt-öt dallal és monológgal is készülnünk kellett.  De milyen érdekes, igazából kiskoromban nem szerettem hegedülni. Csak apukám miatt kezdtem el, és amikor elhunyt, miatta folytattam. Akkor még nem gondoltam volna, hogy bármilyen színházi szerepemhez hozzásegít majd…

– Régóta lépkedsz a ranglétrán?

– Igen és fontosnak is tartom, mert amíg a fokokon lépkedünk, tanulhatunk a nagyoktól. A Sziget Színházban kezdtem a színházi pályafutásomat, ahol pl. Janza Katával, Makrai Pállal is dolgoztam, és én mindig ittam a szavaikat, figyeltem őket. Ma már baráti kapcsolatban vagyunk, látták, ahogy felnővök. Hiszem, hogy a Madách Színházban is végig kell járni a ranglétrát. Én is jobban érzem magam, ha először kisebb szerepekben ismernek meg, szerintem így biztonságosabban tudom elérni a céljaimat.

– A színház szeretete gyerekkorod óta elkísér?

– Zeneoviba, majd később zeneiskolába jártam. Nagyjából 13 éves lehettem, amikor megnéztem a Grease című musicalt Szigetszentmiklóson, és akkor villant be, hogy én is ott szeretnék állni a színpadon. Képzeld, valójában szolfézstanárként képzeltem el magam, és igen, tudom, hogy erre rajtam kívül igen kevesen vágynak… Ám amikor a konziban kiderült, hogy nincs szolfézs szak, akkor jött a hegedű, majd a magánének szak.  

Fotó: Jardek Szabina / Madách Színház

– Pár hónapja láthattak a nézők a TV2 egyik szórakoztató műsorában is. A tévés munka mennyi pluszt adott?

– Talán jobban felfigyelnek rám a nézők a kisebb szerepeimben is. Úgy gondolom, hogy sokféle színemet megmutathattam a Sztárban sztár leszek! adásaiban, és ez jót tett.

– Milyen feladatok várnak rád a következő hónapokban? Hiszen most is épp’ úton vagy…

– Január másodika óta nem volt szabadnapom, készültem a beugrásokra, a meglévő szerepeimet is játszottam a Madách Színházban, most Sopronban állok színpadra, és a következő napokban a Tesla című musicalre készülök. Néhány szabad percemben biztos, hogy előveszek egy könyvet, és a családommal, a párommal töltöm az időmet. De azt hiszem, ez ami most van, nagyon is kerek.

Színház.org