Film készül Kecskeméten a Csoportterápiából

2021 január 04. hétfő, 4:45

Cseke Péter rendező, a Kecskeméti Nemzeti igazgatója elárult néhány kulisszatitkot a produkcióról.

A Nemzeti Filmintézet (NFI) gyártási támogatásával színházak, valamint filmesek együttműködéséből készülhetnek izgalmas, „crossover” művek. A Kecskeméti Nemzeti is pozitív elbírálásban részesült a pályázaton, amelynek célja az volt, hogy mindkét terület alkotóinak és szakembereinek munkalehetőséget biztosítson a pandémia miatt kialakult nehéz helyzetben. A Kecskeméti Katona József Nemzeti Színház és az FP Films Kft. együttműködésében már forgatják a Csoportterápia c. filmet Galambos Attila, Szente Vajk és Bolba Tamás darabja alapján.

Fotó: ifj. Háry Péter

Miért pont ezzel a darabbal indult a Kecskeméti Nemzeti ezen a pályázaton?

Két előadással vettünk részt a pályázaton: a Csoportterápiával és A beszélő köntössel. Mindkettő igazán nagy sikert aratott, szerette őket a közönség. Nagy örömünkre szolgál, hogy 15 másik színházzal együtt mi is elkészíthetjük a saját filmünket. Az országban sokfelé játszották és tűzik műsorra mostanság is a Csoportterápiát, de a szerzőknek a kecskeméti nyerte el leginkább a tetszését. Ez óriási megtiszteltetés!

Kik alkotják a stábot?

Talán nem túlzás azt mondanom, hogy egy olyan forgatócsoporttal pályáztam, akik a fiatal generáció legkitűnőbb filmes alkotói az operatőröktől a világosítókig, a producertől a scriptesig. Kiváló egymásra találás volt ez az FP Films Kft. munkatársaival. Tehetségesek, érzékenyek, remek rálátással rendelkeznek a szakmára és nagyon készségesek.

Fotó: ifj. Háry Péter

Mennyire idegen Önnek a filmrendezői szerep?

A kamera másik oldalán jó néhányszor álltam már, sok tv-filmet forgattam színészként. Ebben a szerepkörben azonban ez az első megmérettetésem. Nagyon szép műfaj, jobban hasonlít a színházra, mint a mozikat kiszolgáló játékfilmek készítése, mivel itt nagyobb egységeket lehet egyszerre rögzíteni. Látom folyamatosan mindkét kamerát, ha felfedezek valamit, amin még kicsit csiszolnék, akkor rögtön jelezni tudom a stáb felé a kéréseimet. Mivel nem vagyok még gyakorlott filmrendező, különösen fontos, hogy ilyen professzionális stáb vesz körül.

Mennyi módosítást tartalmaz majd a film a színházi előadáshoz képest?

Eredetileg egy régi, lepukkant, szocreál stílusú művelődési házban játszódott a darab, meg is néztünk jó néhány ilyen helyszínt Kecskemét környékén, de egyik sem nyerte el igazán a tetszésünket. Elkezdtünk tehát alternatív ötleteken gondolkodni, és így jutottunk el a Four Points by Sheraton kecskeméti hoteléig. A fő helyszín tehát egy konferenciaterem lett, ahol rendszeresen tartanak csoportterápiát. Emiatt átírtam kissé a cselekményt, de jelentős változtatásokat nem igényelt. Rövidebb lesz a film a darabhoz képest: kétfelvonásos előadás helyett 110 percbe kell most beleférnünk.

Fotó: ifj. Háry Péter

A szereposztás szintén módosult.

A 2015-ös darabból Hajdú Melinda (Natasa), Aradi Imre (Ervin Iván) és Dobó Enikő (Jetti) tűnik fel. Különösen örülök, hogy Szente Vajk elfogadta az invitálásom Lajos karakterére – az ősbemutatón, illetve azóta közel kétszázszor játszotta a megrögzött hipochondert. Jankovics Anna Szolnokon alakította Trixit, Járai Máté pedig Győrben formálta meg Sziszit. A próbák alatt máris igazolódott, hogy remek választás volt mindhárom művész. Ugyancsak újdonság, hogy a Kecskemét City Balett 12 táncművésze is csatlakozott a produkcióhoz, igazán látványos koreográfiákkal színesítik a filmet.

A látványvilág hogyan változott?

A prózai történet egy helyszínen játszódik, viszont amikor megszólal a zene, akkor bármi megtörténhet. Ehhez alkalmazkodik a jelmez: ezekhez a zenés-táncos jelenetekhez sokkal elevenebb jelmez társul, mint a csoportterápiás részekhez. Tihanyi Ildikó tervezi őket, aki régóta nagyszerű alkotótársam. A koreográfiáért a Kecskemét City Balett vezetője, Barta Dóra felel, míg a zenei vezető Károly Katalin, aki ugyanezt a pozíciót tölti be a Kecskeméti Nemzetiben is. Igazán összeszokott csapat vagyunk tehát.

Fotó: ifj. Háry Péter

Mikor láthatjuk a filmet?

December közepére végzünk a felvétellel, januárban pedig elkezdjük megvágni a filmet, tehát úgy gondolom, tavaszra elkészülünk.

Kérdezett: Sárdi Barbara / Kecskeméti Nemzeti