13 év után újra az Operában a Lammermoori Lucia

Szabó Máté rendezése
2016 november 17. csütörtök, 9:11

Tizenhárom év után az Opera produkciójában újra színpadon Donizetti drámai alkotása, a Lammermoori Lucia. Szabó Máté rendezésében Kolonits Klára és Miklósa Erika látható a címszerepben.

A nyolcelőadásos sorozatot az Erkel Színházban játsszák, a bemutatót november 18-án tartják.

 

kolonits

Kolonits Klára

Az Operaház ajánlója:

Donizetti művét a Magyar Állami Operaházban 1885-ben mutatták be, majd 2003 novemberéig 456 alkalommal játszották. Két éve egyetlen alkalommal, Edita Gruberová világhírű koloratúrszoprán közreműködésével koncertszerű előadásban láthatta az Erkel Színház közönsége, de az utolsó színpadi verzió huszonegy éve készült.

A Lammermoori Lucia most Szabó Máté színrevitelében kel új életre. A 2016-os bemutató zenei vezetője és dirigense, Kocsár Balázs főzeneigazgató döntésének nyomán a darabot most először eredeti változatban ismerheti meg a közönség. Kevéssé köztudott, hogy a Lammermoori Lucia leggyakrabban előadott verziója több helyen eltér a Donizetti által eredetileg lejegyzett anyagtól, amely esetenként magasabb hangokat és még nagyobb drámaiságot hordoz. A ma általánosan ismert változat az évtizedek során újabb és újabb dívák módosításain keresztül lett a hagyomány részévé. A címszerepben, amit az operairodalom egyik legnehezebb koloratúr szólamaként tartanak számon, Kolonits Klára és Miklósa Erika lép színpadra. A főbb szerepekben Szegedi Csaba és Kálmándy Mihály, valamint Horváth István és Balczó Péter látható.

lammermoori_lucia_illusztracio

Maga a mű a kor olasz divatjának igazi mintapéldánya: tökéletes megtestesítője a Verdit megelőző korszaknak, a dallamos vonalvezetésű, szentimentális olasz bel canto stíusnak. Donizetti 73 operát számláló életművében talán a legfontosabb helyet foglalja el: a vígoperáiról ismert nagy nevettető ebbe az operába sűrítette bele drámai tudásának legjavát. Zenéje remekül adja vissza azt a szenvedélyt és misztikus hangulatot, amely az opera alapjául szolgáló Walter Scott-regény, A lammermoori nász sajátja. Két család ősi viszálya mozgatja a tragikus szerelmi történetet, mely megírása óta az operaházak állandó repertoárdarabja.

A Lammermoori Lucia meditatívabb szellemű zenemű, mint amit a kortársak addig megszokhattak Donizettitől, akit Bellini halála annyira megrázott, hogy rejtélyes rosszullétek és migrénrohamok törtek rá. A Lammermoori komponálása közben furcsa lázak gyötrik – ott lappang benne a betegség, amely felerősíti kedélyvesztettségét, és ezek az érzések végül Lucia megszólalásaiban találnak kifejezésre. A mű az ő figurája köré épül, akinek nőiségét melankolikus zenei frázisokba burkolja. Ahogy Lucia a fájdalomból az őrületbe menekül, a világ operairodalmának egyik legmeghatóbb emberábrázolása.

miklosa

Miklósa Erika (Fotó: Pitrolffy Zoltán, ridikulmagazin.hu)

Szabó Máté rendező kiemeli: „Lucia három irányból is beszorítva érzi magát. Ott a vallás, a testvéri szeretet és családi kötődés, valamint a szerelem – és ezzel három férfi, aki az életét irányítja, amelyről mégis ő szeretne dönteni. Képes komoly kompromisszumot kötni – hogy nem fogja Edgardót látni egy ideig –, mert hisz a szerelmében. Önálló gondolkodóként feltétel nélkül elveszti magát egy másik ember szerelméért, amelyről kiderül, hogy nincs. Legalábbis ezt hitetik el vele, és ezzel Lucia elveszti a talajt a lába alól.” Az alkotó a mű színrevitelében igyekszik érzékletesen megjeleníteni a mélyebb pszichológiai tartalmat, koncepciója kialakítása közben a pszichózis és az őrület közti különbség is foglalkoztatta. „A pszichózis, úgy tudom, tud ideiglenesen tartani, azaz még vissza lehet térni belőle a valóságba, de mivel ebben a történetben konstanssá válik az őrület, ez azt sejteti, hogy egy folyamatot látunk: a neurózistól hogyan jutunk el a patológiás állapotig” – tette hozzá.

Walter Scott 1819-es A lammermoori nász című regényét 1669-ben történt valós történelmi események alapján írta: Janet Dalrymple megtámadta vőlegényét, David Dunbart, akihez apja kényszerítette, ahelyett, hogy engedte volna, hogy hozzámenjen Dunbar nagybátyjához, Lord Rutherfordhoz, akivel titokban eljegyezték egymást. Scott átnevezte a személyeket és megváltoztatta a helyszínt. Donizetti előtt még hárman, Carafa, Rieschi és Mazzucato is írtak operát a regény alapján, de egyikük sem tudta megközelíteni Donizetti sikerét.

Forrás: Színház.org, Operaház