Nem sért szerzői jogokat a müncheni operaház Poulenc-rendezése

2017 június 27. kedd, 13:14

A francia legfelsőbb bíróság hatályon kívül helyezte azt az ítéletet, amely korábban elmarasztalta a Bajor Állami Operaházat amiatt, hogy megváltoztatva adta elő Francis Poulenc A karmeliták párbeszédei című operáját.
Francis Poulenc (1899-1963) francia zeneszerző örökösei 2012-ben keresetet indítottak Dmitrij Csernyakov rendezése ellen, panaszuk szerint a rendező meghamisította a zárójelenetet. Elsőfokon a vádat elutasították, másodfokon azonban a szerzői jog megsértéseként értékelték az esetet. Ez utóbbi döntést helyezte hatályon kívül a legfelsőbb bíróság. Dmitrij Csernyakov orosz rendező Poulenc először 1957-ben bemutatott darabját vallási pszichodrámaként rendezte újra a müncheni operaházban 2010 márciusában.

Dmitrij Csernyakov

Dmitrij Csernyakov

A francia zeneszerző legismertebb műve 16 karmelita nővérről szól, akiket a francia forradalom idején lefejeztek. Csernyakovnál azonban csak a főszereplő, Blanche de la Force hal meg. A történet során a nővérek kollektív öngyilkosságot terveznek, Blanche azonban megmenti a többieket, mielőtt felrobbantja magát. “A mű fő üzenetét tiszteletben tartja a darab, a nővérek ugyanis készen álltak a halálra, még akkor is, ha végül megmenekültek” – mondta Judith Adam-Caumeil ügyvéd. Amennyiben bármely résztvevő úgy dönt, az eset egy fellebbviteli bíróság elé kerül. A döntés után az operaház bejelentette, hogy ismét kapható lesz az előadás DVD-n, a darabot pedig a 2020-2021-es szezonban ismét bemutatják.

A mű alapját valós történelmi események adják. A francia forradalmat követően, a jakobinus diktatúra terrorja idején ezreket végeztek ki a párizsi Place de la Révolution-on, köztük 16 compiegne-i karmelita nővért 1794. július 17-én. A visszaemlékezések alapján az apácák méltósággal viselték az ítéletet, megújították fogadalmukat és zsoltárokat énekelve vonultak a vérpadhoz.

Az opera címe – A karmeliták párbeszédei – sokatmondó: a nővérek egymással, világi testvéreikkel és Istennel folytatott beszélgetései, imái adják a mű cselekményének gerincét, határozzák meg szellemiségét. Poulenc nagy hangsúlyt helyezett a szövegre, zenéjét is ennek rendelte alá. Az 1950-es évek alatt született darabok közül ez az egyetlen francia opera, amelynek sikerült máig tartó, rangos helyet kivívnia a nemzetközi repertoárban úgy, hogy misztikus, vallásos témát állít a történet középpontjába.

Forrás: MTI, Színház.org